Berta Sándor

Nyílt forráskód a német külügyminisztériumban

Jelentős megtakarításokat ért el el az elmúlt öt esztendőben a német külügyminisztérium azáltal, hogy számítógépeiken nyílt forráskódú programokat alkalmaztak.

"2002 januárja óta az az egyértelmű stratégiánk, hogy ahol csak lehet és ésszerű, nyílt forráskódú szoftvereket használjunk" - jelentette ki Rolf Schuster, a német külügyminisztérium informatikai rendszereiért felelős vezető. A minisztériumban jelenleg már csak a különálló munkaállomásokon van Windows operációs rendszer. A szakember szerint a fő céljuk az, hogy minél több licencköltséget meg tudjanak spórolni és ne essenek "a Microsoft által kínált termékfrissítési csapdába".

A program mindenesetre jelentős eredményeket könyvelhetett el, hiszen az eltelt öt év alatt a külügyminisztérium költi a legkevesebb pénzt informatikai kiadásokra. 2005-ben az intézményben az informatikai költségek diplomatánként 1190 eurót tettek ki. Más német minisztériumokban ez az összeg a dupláját vagy még többet, akár az 5000 eurót is elérte. Pedig a külügyminisztérium munkáját számos körülmény jelentősen nehezíti, így például a hivatal számítógépeinek 80 százaléka külföldön, követségeken, konzulátusokon és más képviseleteken található.

Linuxot és más nyílt forráskódú szoftvereket 2001 óta használnak a német külügyminisztériumban. Akkor kezdődött az a projekt, amelynek keretében a helyi hivatalok és a 230 külföldi kirendeltség számítógépeit összekötötték egy belső hálózattal. "100 millió eurós programnak indult, de végül csupán 17 millió eurót kaptunk. Emiatt minden lehetséges dolgon spórolnunk kellett" - emlékezett vissza Rolf Schuster.

A szervereken, sőt 300-400 laptopon is Linux (főleg Debian) fut, a biztonságról a német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) által kifejlesztett Biztonságos IntraNetwork Architektúra gondoskodik. A kommunikációt GPRS, UMTS, WLAN, LAN, valamint műholdas rendszerekkel valósítják meg. Az első számú irodai szoftvercsomag pedig az Open Office. "Nekünk az adófizetők véleményét kell szem előtt tartanunk. Képzésre nincs szükség, egy 20 perces gyorstalpaló tanfolyam elegendő ahhoz, hogy a munkatársak megtanulják kezelni a programokat" - emelte ki Rolf Schuster.

Németországban egyre több minisztériumban és hivatalban használnak nyílt forráskódú programokat. A német gazdasági minisztériumban a Firefox az alapértelmezett böngésző, a BSI-nél az Open Office-t alkalmazzák irodai szoftvercsomagként. S hogy miért választották a német hatóságok ezeket az alkalmazásokat? Nos, elsősorban a megbízhatóságuk, a stabil működésük, az olcsóságuk (gyakorlatilag nincsenek licencköltségek), a forráskódokhoz való hosszú távú hozzáférhetőség és a gyors hibajavítás lehetősége miatt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kagemusha #44
    Nna, pont errol beszelek, de ugy latom minek...
    Pl. javitasra hasznalt PC, Linux opsys, harom ev alatt kb. egyszer talalkoztam vele, akkor is csak annyi gondja volt, hogy a LILO eltaknyolt egy restart utan, aztan ujabb 4 ev, amig leszerelesre kerult, mert megszunt az adott termek gyartasa, de a gep meg mindig OK. Ez volt 2 eve... azaz 9 ev alatt egyetlen "apro" hiba, mennyi is ennek a support-koltsege? Minimalis... khm! Es ezen ido alatt mennyi ertelmesebb dolgot tehettunk volna... olyan pocc rendszerunk lehetne, hogy orom lenne dolgozni!
  • Kagemusha #43
    1. Mar bocs, de egy kepviselo vagy egy parlamenti felhasznalo miota nagy ceg? Meg inkabb egysegsugaru, mint az, aki a gyarcsarnokban 4 muszakban gurizik, hogy a gyereknek legyen uj zoknija es mellesleg tobbre is becsulom, mint a sok nagypofaju lehutot, de ez mar masik tema lenne...
    2. Az egysegsugaru usernek piszokul mindegy, hogy azt a gombot, ami az eppen futo programban megjelenik, Win vagy Linux alatt kell nyomkodnia, ugyanis ettol egysegsugaru szegenyem. Egyaltalan nem lat azon ablak moge, ami eppen a gepen szamara fut. Azon meg milyen koltseg van, hogy "figyu, ezzel az ikonnal inditod a programot, amin belul igy es igy kell dolgoznod"? Ezt Win alatt is el kell magyaraznod, tehat NINCS PLUSZ KOLTSEGED! A gyanupereddel meg elmehetsz a sunyiba: 4000-5000 gepes rendszert tartok karban tobbedmagammal, tehat nem az otthoni egy alapjan beszelek, de ezt is mondtam mar korabban. Az irodistak eseteben ugyanugy nem kell hozzaertes a rendszerhez, a kulonbseg max. annyi, hogy okisasszonysaga/ourasaga nem betanitott munkas, bar a gep tekinteteben ugyanugy az. A lenyeg: a rendszert nem buheraljak, mert nem az a dolguk. Azon meg mi betanitanivalo van, hogy "felhasznalonev+jelszo begepel, OpenOffice+mail kliens+spec. progik elindit, nyomtat, munkaido vegen kilep"? Win alatt szinten ugyanez van, tehat ismet csak: HOL VAN EZEN PLUSZ KOLTSEG?
    Es mellekesen user support Win alatt ugyanolyan megterhelo, mint Linux alatt, mert hiszed-nem hiszed, szegenyeimnek csak a szaja nagy, de olyan primitiv dolgokon elcsusznak, hogy az mar fajdalmas! Csoda, hogy ido elott kiegnek az felhasznaloi tamogatassal foglalkozok? Mindegy, ez megint masik tema, hagyjuk ezt is...
    3. Persze, ahol nincs strukturalva a szerverpark (maradjunk 3 szerverszobanal), ott kaosz van. De ahol rendet rakunk, mert egyszerubb a munka, ott ilyen nincs! Also hangon is uzemeltetunk 20 szervert es mi tartjuk karban mindet, nem a megrendelo. Ok max. az ezen feluli 2-3 specialis rendeltetesu geppel foglalkoznak, mivel arra mar nem marad szabad kapacitas, mert az informatikai cuccon kivul a munkaeron szokas sporolni.
    Ennek fenyeben gondold at, amit irtal, oszt vitassuk meg ujra...
  • skydrake #42
    Szerintem azokon a gépeken, ahol linuxot futtatnak, csak 1-2 célszoftvert használnak. Pl Openoffice + egy firefox netezni. A titkárnők ezt a kettőt megtanulják használni és hali. Ha másra nem használják a gépet akkor talán nem is kell újrainstallálni havonta :).
    Priv.hu Rulez
  • sathinel #41
    Pl a porsche cég 30%-al növelte a bevételeit ha jól tudom, mert vállalatirányítási rendszert optimalizáltak rá. De ő is megvette, és programozók állították a cégre a progit, és nem úgy írogatták munkaidőben a kódokat.
  • sathinel #40
    Tanulság: nincs. Ha veszel valamit itt magyarországon, akkor itthon szívni is fogsz vele, mint a torkos borz.

    ))) ez király az MS nagyon korrekt supportot ad:D Pénzért kapod meg a jót....

    Igen nem vagyok egy mamutcég elnöke, és nem is dolgozok nekik. Járjál az IBM e-busines órákra és kicsit fogsz lepődni miféle megoldások vannak egy cég irányítására. És ez még csak 1 cég volt. Amit írsz arról beszélsz amit mondtam. A cég szarik a kiépítésnél az infó oldalra mert olcsón akarja megúszni. Utánna meg már szopott, mert mint íros a rendszergizdán is spórol. Na ez után azt mondod profi cég? Jah Magyarországon. Ha tanultál programozást akkor tudod hogy normális rendszerekben programoznak, s nem csak úgy mindenki összevissza. Mondom oktatják, de nem kötelező tanulni.
    -és végül ha ez a 20 féle rendszer bármelyik csődöt mond (megszünik vlaamelyik bszállitó, csődbe megy vagy csak máshová mennek a kulcsemberek programozók) akkor a rendszergazdák feladata ezt megoldani természtesen semmivel sem több pénzért.
    (ezzel a mondatoddal megcáfolod az előbbi hozzászólásod ahol leosztassz hogy a renszergizda nem férhet a distróhoz nehogy elrontsa. Tehát ilyenkor hirtelen berak a fejébe egy képességchip-et, és utánna fél órával már javítja? Amíg eddig fingja nem volt a rendszerről?
  • kvp #39
    "A gond a fejlesztőeszközök hiánya... Egyenlőre túl sok apró probléma van, és ez akadályozza a elterjedést."

    Alacsony szintu fejleszteshez ott a gcc. Gui alapu fejlesztesekhez pedig a java vagy a mono. A microsoft is inkabb az absztrakt platformok iranyaba mozog. Egy java-s fejlesztes pedig minden platformon fut. Ingyenes fejlesztoezkozbol pedig tobb van hozza mint az osszes tobbi nyelvhez osszesen. Igy lehet vedekezni a platformfugges ellen is es mivel a java vm most mar nyilt ezert barhova, barmilyen os-re viheto a kesobbiekben is. (pl. a xerox parc alto-k szoftverei a mai napig futnak mindenutt mert smalltalk-ban irtak oket, ami pl. a java elodje is volt es a 70-es evek elejen keszult system image meg most is siman elindithato windows-on, linux-on vagy pl. az olpc laptopokon is)
  • redmedve #38
    Ha a visba == visualbasic, akkor most volt ez a hír több helyen is. Bár ehhez nem értek különösebben :)
  • GulaSoft #37
    Most őszintén a magyar cégek és minisztériumok 90%-ában papírt gyártanak az irodákban.
    A linux ezekre a gépekre bőven elég. A gond nem ez! A gond a fejlesztőeszközök hiánya. Van ugyan egy visbara hasonlító nyelv a gambas, de pl. abban a mysql karakterkészletet nem lehet belőni, ezért ékezetes karaktereket lehet adatbázisba rakni, csak azok nem a winfos karakterkódolásával mennek. Ha az ilyen apró problémák ki lesznek javítva, akkor lehet elterjedni. Egyenlőre túl sok apró probléma van, és ez akadályozza a elterjedést.
  • kvp #36
    A linux egyetlen hatranya az alacsonyabb hardver tamogatottsaga. Ez egy egyseges ceges kornyezetben nem szamit, csak az olyan cegeknel ahol a hardver is csak talalomra van osszeszedve. A legtobb szoftver kivalthato linux-os megoldassal, felteve hogy a ceg meg nem hasznal regi szoftvereket amiknek az adatait nem lehet konvertalni vagy akar kinyerni a jelenlegi rendszerbol.

    Teljesen uj rendszert epitve konnyebb a valtas, de jelenleg sajnos a legjobb megoldas a teljes koru desktop kompatibilitasra a linux-os szoftverek futtatasa windows alatt mivel xwindows van windows alatt, de a win32-es desktop nincs rendesen implementalva linux alatt. A problema oka, mint a driver-ek eseteben is a microsoft zart forraskodja. Ha akarja valaki akkor sem tudja megcsinalni maskepp mert nem tudhatja meg hogyan kellene mukodnie a rendszernek.

    Ha viszont csak egy sima irodai kornyezetrol van szo es uj telepitesu a rendszer, akkor a linux nem csak olcsobb de egyszerubb megoldas is. Alapbol tamogatja a nagyobb ceges halozatokat es sokkal jobban iranyithato egy ilyen rendszer kozpontilag mint a windows eseteben. A koltseg pedig ott fordul meg amikor az egy hozzaerto szakember fizetese kevesebbe valik mint a windows-os szoftverek licenszdijai. Ez egy bizonyos gepszam folott mindenkeppen bekovetkezik. Aki ezt eleri es van lehetosege valtani annak megeri.
  • redmedve #35
    "Van aki esküszik az Ubuntura, hogy az végre egy felhasználóbarát oprendszer, na a világhírű grafikus telepítője fel se ismerte a videókártyámat."

    A 6.10-be betették a zártforrású drivereket is, de az elején az atival valami gond volt, gondolom neked az van. Azért ne általánosíts :)