SG.hu·

Nyílt forráskód a Microsoft szoftverében

A szoftveróriás első alkalommal ismerte el, hogy felhasznált bizonyos nyílt forráskódú komponenseket készülő termékében, igaz, a vállalat stratégiája nem sokat változott ebben a kérdésben.

A Microsoft tervéről az eWeek.com számolt be, kiemelve, hogy a vállalat most először nyilatkozott nyílt szoftverek felhasználásáról. Az oldal Kiril Faenovval, a Microsoft High Performance Computing csoportjának igazgatójával beszélgetett, aki közvetlenül felelős a Windows Server 2003 operációs rendszer klaszterekre szánt változatának fejlesztéséért. Eszerint a Compute Cluster Edition - amely az elmúlt héten lépett béta stádiumba - a következő év első felében kerül a boltokba, mégpedig nyílt forráskódú komponensekkel.

A Windows Server 2003 Compute Cluster Edition fejlesztéséről márciusban számoltunk be. Akkor Marvin Theimer, a projekten dolgozó egyik fejlesztő elárulta, hogy szeretnének versenyben lenni a konkurens termékekkel. "Szeretnénk versenyt támasztani a nagyobb riválisokkal szemben - péládul a Red Hat disztribúcióval, amely jelentős részesedést mondhat magáénak" - jelentette ki a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy az operációs rendszer bizonyos korlátozásokat foglal magában, amelyek a vállalatok számára nem teszik lehetővé hagyományos webes szolgáltatások - webhosting - üzemeltetését. Szóba került, hogy a hatékonyabb kommunikációt lehetővé tévő Message Passing Interface (MPI), illetve a szuperszámítógépeken futó szoftverek fejlesztését megkönnyítő alkalmazások integrálása is a szoftver egyik előnye lesz.

A mostani hír éppen a Message Passing Interface kapcsán vált érdekessé, mivel ez lesz az első nyílt forráskódú komponens az operációs rendszerben. "Az MPI kulcsfontosságú eszköz, amely a szuperszámítógépre fejlesztő cégek összefogása révén jött létre a kilencvenes években, és lehetővé teszi a forráskód könnyebb portolását. Ennek integrálásával mi vagyunk az első olyan csapat a Microsofton belül, amely nyílt forráskódú komponenst szállít saját megoldásának részeként. Erről azonban eddig nem sok információt adtunk ki a kezünkből" - jelentette ki Faenov az eWeek érdeklődésére. Véleménye szerint rendkívül költséges és hosszadalmas lett volna számukra egy altervatív technológia kidolgozása, amely minden bizonnyal éveket vett volna igénybe.

Nem túl valószínű azonban, hogy megváltozna a vállalat állásfoglalása a nyílt szoftverekkel kapcsolatban. James Utzschneider, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos stratégiáért felelős igazgató az Infoworld-nek adott nyilatkozatában nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben. Szerinte a középvállalkozások továbbra is a valós értékek szerint döntenek, és nem engedhetik meg maguknak, hogy új, kevésbé ismert eszközökkel kísérletezhessenek. A vállalat ennél fogva nem tekinti jelentős szereplőként a piacon a nyílt forráskódot.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Equ2005. 09. 19.. 11:55||#58
"Te vállalati fejlesztésnek, õk meg közösségi tevékenységnek hívják. "

Ezért nincs helye a vállalati fejlesztésekben.
Ugyanazt mondjuk...


"Én azért elég sok melegvíz implementációt láttam, rendre belefut az ember ugyanazokba a problémákba és megnézi hogyan oldották meg. Hát általában elég másképp 😊. Ha nem akar valaki keresztlicenszelni akkor meg kell írnia."

Vagy felhasznál egy normálisabb license-t mint a gpl, van elég. (ráadásul, sok esetben egy design patternnel ezerszer szebb kódot kap mint egy open source-ból kihekkelt kódrésszel, de ez már egy másik téma)

"Röhely, ment a szöveg a supportra, kérés rögzítve, hiba reprodukálható, please wait 6 hónapot a következõ release-ig."

Hát az egy igen gyenge support szerzõdés lehetett, ha ilyet megengedett... (bár a legtöbb vállalat még 6 hónap várakozással is joban jár, mint, ha a versenytársaknak kéne adnia az összes innovációját egy gpl-es kód miatt)

"akik próbálkoznak ezzel a modellel, pl. a Sun"

na nehogy már a support pénzekbõl tartsa el magát a sun... De õ eleve speciális helyzetben van hiszen hardver gyártó is. Hogy ez mennyire nem mûködik, arra a nagy enterprise linux disztribek a példák. Megpróbálták ingyenesen adni az elején és supportból megélni, majdnem becsõdöltek, ezért átálltak arra, hogy pénzért adják a disztribet és pénzt kérnek a supportért is, csak így tudtak fentmaradni, közben leépítik az ingyenes disztribet (pl. fedora) mert arra sem telik már...
© pemga2005. 09. 19.. 01:37||#57
A GPL-t nem kötelezõ használni. Ez is egy szerzõdés, vagy elfogadod, vagy nem. Amikor kitalálták a 80-as években az lebegett a szemük elõtt, hogy ne tudja senki megszivatni õket. Ne tehesse meg azt valaki, hogy csak úgy egyszerûen leemeli a polcról, rárajzol valamit, és utána nem mutatja meg soha többet senkinek. Hajszálpontosan ugyanaz a gondolat, mint amit Te mondasz, csak Te vállalati fejlesztésnek, õk meg közösségi tevékenységnek hívják. Egyszerûen más értékek szerint szervezõdik a kettõ, de ugyanaz a cél.

FTeR, senki nem mondja, hogy ingyen kell adnod, a GPL-ben errõl egy szó nincs. Ha komolyan érdekel, akkor pl. Stallman anno ~200USD-t kért az Emacs példányokért. De pl. O'Reilly sem adja ingyen a könyveit, a Susét sem adja ingyen a Novell, stb-stb. Ezért használok Debiant 😊).

Én azért elég sok melegvíz implementációt láttam, rendre belefut az ember ugyanazokba a problémákba és megnézi hogyan oldották meg. Hát általában elég másképp 😊. Ha nem akar valaki keresztlicenszelni akkor meg kell írnia. Miért is nem akar valaki ilyesmit: lekötöd magad egyetlen provider mellett, gyakorlatilag függõ leszel tõle, ha változtatást akarsz akkor méretedtõl függõen prioritásba tesz, majd ad egy idõpontot és küldi a vaskos számlát. (Megtörtént velünk, multi adja a rendszert, integer-eket nem lehetett 32bit felett szorozni, kezdõdik a hekkelés. Röhely, ment a szöveg a supportra, kérés rögzítve, hiba reprodukálható, please wait 6 hónapot a következõ release-ig. Köszike...) Nem két fillér volt a cucc, és hasonlóan nem olcsó a napi support után fizetett összeg sem. Kiszállni meg nem tudsz már a kerékbõl, mert a rendszernek mennie kell tovább is, párhuzamosan egy másik bevezetését elkezdeni meg nagyon nem olcsó mulatság. (Nem mellesleg aki mellé ismételten lekötnéd magad...)

Az hogy mi hogyan megvalósítható, meg hogyan nem, szerintem nem itt egy asztal mellett kéne eldönteni. Vannak akik próbálkoznak ezzel a modellel, pl. a Sun, de természetesen ott van a Mozilla is most már. Számomra nagy kérdés, ki fog talponmaradni, milyen kultúrával, és leginkább: HOL.
© Equ2005. 09. 18.. 11:29||#56
"Ez én megértem, de ez még mindig nem válasz arra, hogy szerinted miért spec innováció korlátozás a GPL."

Hát ennél jobban nem tudom elmagyarázni... Azért korlátozza, mert ha felhasználom az összes innovációm a versenytársaim kezébe kerül. Ezért inkább nem használom fel. De, ha úgy érted, hogy nem csak a gpl az innováció korlátozó, úgy igazad van, az összes olyan license amely a végtermék visszaosztását követeli meg a versenytársak (és a világ) felé, szintén innováció korlátozó. Éppen ezért esélyük sincsen, hogy vállalati fejlesztésekbe kerüjenek. (ez volt az alapkérdés, hogy miért nem használják)

És valóban van egy rakás olyan open source license amely nem innováció korlátozó (sõt), mert nem kell a versenytársaknak adnod a saját innovációdat ilyen kódok felhasználásakor. (pl. bsd) Ezért mondtam, hogy a gpl innováció korlátozó és nem a nyílt forrás önmagában. (az már egy másik kérdés, hogy nyílt forrású dolgok nagy része ma gpl alatt van, így az emberek hajlamosak a nyilt forrással keverni a gpl-t)

"hiszen HA mindenki abban dolgozik, akkor megszûnik a redundancia, nem kell mindenkinek külön-külön megvalósítania a melegvizet."

és meg is szûnne az innováció HA mindenki abban dolgozna. De azért nem ilyen szörnyû a helyzet, gpl nélkül sem kell senkinek külön-külön melegvizet megvalósítania...

"De igaz, közben át kell állni knowledge-base-re, mert az nem másolható olyan egyszerûen."

Ez pedig nem megvalósítható az esetek nagy részében, másrészt (pár kivételes esetet leszámítva) supportból sosem lesz olyan bevételed, hogy milliárdok maradjanak K+F-re és vissza is tértünk egy újabb innováció korlátozó esetre...
© FTeR2005. 09. 18.. 01:21||#55
azért mert a drága pénzért fejlesztett termékedet kénytelen lennél ingyen adni, ráadásúl közkincsé is válna.
olyan meg sosem lesz, h minden GNU (vagy hasonló) alatt legyen.
© pemga2005. 09. 18.. 00:52||#54
Ez én megértem, de ez még mindig nem válasz arra, hogy szerinted miért spec innováció korlátozás a GPL. Legfeljebb annyiban tér el bármilyen 3rd party megoldástól, hogy a kódot láthatod, de nem építheted be 😊. (Míg ugye más esetben se nem láthatod, se nem építheted be.) De mondom, ez a GPL-re vonatkozik, az egy kifejezetten erõs licensz, mindent vagy semmit alapon.

De ha megnézed, akkor pont ebben erõs a GPL, hiszen HA mindenki abban dolgozik, akkor megszûnik a redundancia, nem kell mindenkinek külön-külön megvalósítania a melegvizet. De igaz, közben át kell állni knowledge-base-re, mert az nem másolható olyan egyszerûen. (Attól, hogy megvan a mesterszakács receptje, még nem fogsz tudsz jól fõzni.) Volt egy film a hidegháborúról, az oroszok agyba-fõbe lopták az amerikaiak tervrajzait, de az építéssel évekkel le voltak maradva, mert fogalmuk sem volt róla hogy is kell ezt megcsinálni.

A Xerox (egész pontosan a PARC) helyzet valóban kicsit más volt, hiszen õk "házon belüli" fejlesztéseket nem használtak fel. Ez a helyzet távolról sem ilyen az MS és a GPL vonatkozásában 😊.
© Equ2005. 09. 17.. 23:32||#53
nem érted...

"ha GPL kódot felhasználsz de nem rakod vissza a közösbe, akkor gyakorlatilag lopsz. "

pontosan. ezért is nem használok fel, ezért van tiltva a felhasználása pl. a munkahelyemen, és ezért nem használja a microsoft sem. (ez volt fie kérdése kiindulásként)

"Nem értem, miért pont a GPL-t emeled ki egyébként mint innováció korlátozás"

nem én emeltem ki, hanem fie, õ kérdezte miért olyan "hülye" a ms, hogy nem használja. hát ezért.
© pemga2005. 09. 17.. 22:31||#52
Amúgy gondolj csak bele abba amit írtál: ha GPL kódot felhasználsz de nem rakod vissza a közösbe, akkor gyakorlatilag lopsz. Kiszúrsz a fejlesztõkkel, akik valamit csináltak nem a te xmilliós innovációs büdzsédbõl.

Nem értem, miért pont a GPL-t emeled ki egyébként mint innováció korlátozás: ha egy másik cég kódját látod "véletlenül" azt ugyanúgy nem építheted be, mert az ugyanúgy lopás... Részedre mint GPL-t nem használó részére abszolut semmi különbség nincs bármilyen más cég kódjához képest, hacsak nem kereszt-licenszelsz. Egyébként OpenSource-ban vannak is ilyen lehetõsége, de az LGPL is ilyesmi.
© dikki*yysw2005. 09. 17.. 22:12||#51
Szánalmas vagy sajnos :/ annyira retardált dolgokat mondasz, hogy nem éri meg vitatkozni velük.

"Miben is nem lesz igazam, lámerem? Én nem állítottam semmit a cikkel kapcsolatban, csak egy másik lámer urban legendjét cáfoltam..."

de állítottál. csak olyat aminek nincs értelme.

"Persze szokás szerint fogalmad sincs amirõl beszélsz, az sfu nem része az oprendszernek (mint már írtam korábban) a ms csak lehetõséget ad vele a könnyebb unixos migrációhoz és ehhez hozzá csomagol jó pár unixos ingyenesen terjeszthetõ utilt."

Jól értesült vagy.
http://www.eweek.com/article2/0,1895,1855274,00.asp

"Hogy ebbõl néhány korlátolt azt terjeszti, hogy a ms open source programokat használ, az már legyen ezen lámerek (és ápolóik ) gondja..."

http://www.sg.hu/cikkek/39474#TOP , a cikk elsõ sora.

Nos itthagylak, nem szoktam vitatkozni tovább ha igazam van de a másik hülyeségeket hajtogat és próbálja kimagyarázni magát + komoly szakembernek tûnteti fel magát úgy, hogy még képen sem látott linuxot.
© Equ2005. 09. 17.. 19:25||#50
"Nem tudom miért van az ms még mindíg a GPL ellen."

nagyon egyszerû az oka: korátozza az innovációt. A cégünknél is tiltva van a használata, hiszen 1 sornyi gpl kód felhasználása után egy kutyagumit ér az egész többmilliós projekt (+sokx milliós innovációs költség) lévén a végterméknek is gpl alá kell kerülnie, az pedig nonsense. Ms-nál detto, csak ott milliárdokról beszélünk és dollárról... 😊
Talán nem kell nagyon részletezni, hogy miért is korlátozza ez az innovációt. Röviden: onnantól, hogy felhasználtam egy apró gpl-es kódot az alkalmazásomhoz (mondjuk az egész alkalmazás 0.001%-a) a lehtséges legminimálisabb innovációt ölöm az alkalmazásba, lévén az összes erõfeszítésem és annak eredménye ingyen és bérmentve átadódik az összes versenytársamnak, pedig a célom az, hogy a saját fejlesztésû programommal a cégem elõnyre tegyen szert a versenytársakkal szemben, pl. a hatkényabb mûködéssel. Igaz ez természetesen a vállalatokra és hivatalos programfejlesztõkre. (a szoftverpiac 80-90%-a) A maradék réteg pedig fennhangon kardoskodik a GPL-ért, hogy az milyen jó mindenkinek.

"de sík hülyék"

Igazad van, elég csak megnézni a piaci részesedésüket vagy éves pénzügyi jelentésüket...
Mi lenne, ha még okosak is lennének és tudnák mibõl és hogyan lehet hasznot húzni... <#vigyor>
© fie2005. 09. 17.. 17:53||#49
"...rendkívül költséges és hosszadalmas lett volna számukra egy altervatív technológia kidolgozása, amely minden bizonnyal éveket vett volna igénybe."
Nem tudom miért van az ms még mindíg a GPL ellen.
Egy csomó hasznot húzhatnának belõle, de sík hülyék, mint a Xeroxnál, anno (ugyan ki használna "egeret").