A netpolgárok védőszentje, az MDF-es Pettkó András egy határozott kirohanásban támadta Hiller István oktatási és kulturális minisztert illetve az Artisjust, és felszólította a tárcavezetőt, hogy hozza nyilvánosságra a "matricás díjak" megállapításának módját, körülményeit és a bevételek felhasználási módját.

Az úgynevezett CD/DVD matricák kérdése messze nem új keletű probléma, évek óta zúgolódik miatta a nép és persze a könnyebb elmozdulást választja minden dörzsöltebb felhasználó. Mivel a szomszédos Szlovákiában minimális szerzői jogdíjat építettek a lemezek árába, ezért ott az itthoni árak töredékéért lehet azokhoz hozzájutni, ami ráadásul az Európai Unión belül ma már nem is szabálysértés vagy bűncselekmény. Az EU négy alapelve ugyanis úgy szól, hogy a tagállamok között biztosítani kell a tőke-, a munkaerő-, az áruk- és a szolgáltatások szabad áramlását. Az Unió területén viszont a tagállamok között komoly differencia van ezen díjak között, óriási szórással.

Luxemburg és Belgium esetében hasonló a tézis, mint hazánk és Szlovákia között. Luxemburgban nem szednek szerzői jogdíjakat az üres adathordozók után, míg Belgium a második legdrágább (az első Franciaország, a harmadik Magyarország). Egy 2007-es felmérés szerint Luxemburgban évente fejenként átlagosan 38 üres DVD lemez fogy, míg Belgiumban mindössze 3, Franciaországban 1,5 és nálunk 2,4. Ha beleszámítjuk, hogy Luxemburg pici ország, a különbség akkor is nagy, amit természetesen nem a hazai kereslet dob ilyen magasra, hanem az, hogy a belgák és a franciák is onnan szerzik be ezeket a termékeket.

Nálunk jelenleg 110 forintot kell fizetni minden egyes üres DVD lemez után, hogy "legálissá" váljon (ez az előállítási költség 200%-a), míg a hasonló népességű és fejlettségű Csehországban mindössze 18 Ft-nak megfelelő koronával terhelik meg a vásárlásokat. Szlovákiában - ha minden igaz - akkor még ennyivel sem. Ennek az eredménye azon túl, hogy épeszű ember nem vesz itthon matricás lemezt az, hogy évente 27 milliárd forint + ÁFA összeget költünk el Pettkó András szerint a külföldről behozott üres hordozókra, azaz ezzel a szlovák gazdaságot pörgetjük.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy nem csak az egyszerű felhasználókra kell ezeknél a vásárlásoknál gondolni, akik otthonra veszik a diszkeket, hanem olyan nagyvállalatokra is, mint a MOL vagy az OTP, amelyek adataikat optikai lemezekre archiválják, de azokat az irreális árak miatt - nagyon okosan - külföldön szerzik be.


dr. Mayer Erika és Pettkó András (Fotó: Nagy Sándor)

Az MDF-es politikus és az általa segítségül hívott jogász szakértő, dr. Mayer Erika egyöntetű véleménye az, hogy nem megszűntetni kell ezt a fajta "adót", hanem racionálisan át kell gondolni és úgy kialakítani a díjszedést, hogy ne érje meg külföldről vásárolni. Sőt azt javasolja Pettkó, hogy tisztázódjon, hogy az Artisjus mennyi pénzt szed be, hogyan osztja azt szét és hogyan szolgálja ez az egész a szerzők "méltányos javadalmazását, kompenzálását".

Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy az Artisjus egy civil szervezet, amelynek a tagjai a magyar zenészek. Ők maguk döntik el, hogy mekkora legyen a jogdíj, ők tesznek ajánlást a miniszter felé, aki persze évről évre elfogadja azt mindenféle kritika nélkül. Szinte hatóságszerű felhatalmazást ad a pénzszedésre, amiért cserébe a felhasználók saját használatra warezolhatnak egész reggel, éjjel és este. Korábbi cikkeinkben ezt a témát már alaposan körüljártuk például Tóth Péter Benjaminnal, az Artisjus jogászával, de általában sem túl egyszerű ez a kérdés. A külföldről "szürkéző" kereskedőket egyrészt üldözik, másrészt a legfelsőbb ügyészi állásfoglalás szerint önmagában a "matrica" nélküli lemez árusítása nem valósít meg szerzői jogsértést.

Szerkesztőségünk megkérdezte Pettkó Andrást, hogy az OKM miniszter betámadása után milyen perspektívákkal számolnak. Az ellenzéki politikus szerint ebben a kérdésben le kell folytatni egy társadalmi vitát, amiben reméli, hogy Hiller miniszter úr "pár beszéd helyett, a párbeszéd híve lesz". Amennyiben a felszólításra érkezik válasz és érdemben tudnak tárgyalni, akkor optimistán gondolkodva szerinte akár idén őszre egy új szabályozás léphetne életbe (Erre gyakorlati esély nincs - a szerk.) Amennyiben süket fülekre talál az MDF, akkor a parlamentben fogják nyilvánosan kérdezgetni a minisztert, és addig piszkálják, amíg nem történik valami.

Az is érdekes kérdés, hogy miért éppen most tűzték zászlóra ezt a kérdést, miért nem évekkel ezelőtt. Akkoriban még volt létjogosultsága az optikai lemezre való zene/film kiírásnak, de ma már "mindenki" 2-8 gigás mp3 lejátszóval és 4-10 megabites internettel szerelte fel magát. Pettkó szerint mivel a gazdaság elég gyengén muzsikál, ezért az ilyen 27 milliárdoknak fontos helye lenne, illetve aktualitást adott a dolognak az is, hogy éppen az előző hónapban írta alá újra a miniszter az Artisjus ajánlását egy újabb évre.

Amit a politikus nem mondott, de sanszos, hogy benne van a pakliban, hogy ha már egyébként is napi politikai válságban vagyunk, akkor rúgjunk még egyet a kormányon ahol lehet. Ez sajnos visszafelé is elsülhet, hiszen most valószínűleg senkit nem a DVD matricák ügye érdekel az országban, így PR szempontból nem biztos, hogy hálás a robbantás időpontja. Pettkó András kitartását ismerve viszont előbb-utóbb biztosan kisajtol valamilyen változást, de ha annyi idejébe telik, mint az APEH-es POS terminálok beszereltetése, akkor még ne töröljük ki a szlovák lemezrendelő weboldalakat böngészőnk könyvjelzői közül.

Az Artisjus által beszedett jogdíjak