SG.hu
Most egy tajvani internetkábelt rongált meg egy kínai hajó
Tajvan azt állítja, hogy egy kínaiakkal összeköttetésben álló hajó megrongált egy tenger alatti internetkábelt. A tajvani parti őrség szerint hét kínai állampolgár tartózkodott a kár okozásával gyanúsított hajó fedélzetén.
Tajvan vizsgálja, hogy egy Kínához köthető hajó felelős-e egy a szigetre befutó tenger alatti internetkábel megrongálásáért, ami a legújabb emlékeztető arra, hogy Tajvan kritikus infrastruktúrája mennyire sebezhető a hatalmas szomszédja által okozott károkkal szemben. Európában is egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az ilyen tenger alatti kommunikációs kábeleket célzó szabotázsakciók. Novemberben két, a Balti-tenger alatt húzódó üvegszálas kábelt szakítottak el, ami arra késztette Svédország, Finnország és Litvánia tisztviselőit, hogy hetekre megállítsanak egy kínai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót a térségben, mivel az esetlegesen érintett volt.
Tajvanon a károk észlelése után gyorsan átirányították a kommunikációt, és nem volt nagyobb kiesés. A szigetország fő távközlési szolgáltatója, a Chunghwa Telecom péntek reggel kapott értesítést arról, hogy a Trans-Pacific Express Cable néven ismert kábel megsérült. Ez a kábel Dél-Koreával, Japánnal, Kínával és az Egyesült Államokkal állt összeköttetésben. Aznap délután a tajvani parti őrség elfogott egy teherhajót Keelung északi városánál, egy olyan területen, ahol féltucatnyi kábel fut ki a partra. A hajó egy hongkongi vállalat tulajdonában volt, és hét kínai állampolgárságú személy volt rajta - közölte a tajvani parti őrség.
A megsérült kábel egyike annak a több mint egy tucat kábelnek, amelyek segítenek a tajvani internetkapcsolat fenntartásában. Elemzők és tisztviselők szerint bár nehéz bizonyítani, hogy a kábelek sérülése szándékos, egy ilyen cselekmény beleillik a megfélemlítés és a pszichológiai hadviselés kínai mintájába, amelynek célja Tajvan védelmének meggyengítése. Az elfogott teherhajó Kamerun és Tanzánia zászlaja alatt volt regisztrálva. "Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy egy kínai zászló alatt közlekedő hajó szürke zónás zaklatást folytat” - áll a parti őrség adminisztrációjának hétfői közleményében.
Az ilyen zaklatások - melyek kellemetlenséget okoznak a tajvani erőknek, de a nyílt konfrontációtól elmaradnak - idővel érzéketlenítő hatással bírnak Yisuo Tzeng, a tajvani védelmi minisztérium által finanszírozott Institute for National Defense and Security Research kutatója szerint. Tzeng szerint ez azzal a kockázattal jár, hogy Tajvant egy valódi konfliktus esetén váratlanul érheti a veszély. A szigetország szinte naponta tapasztalja, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg behatol a vizeire és a légterébe. A múlt hónapban Kína közel 90 haditengerészeti és parti őrségi hajót küldött a térség vizeire, ami az elmúlt közel három évtized legnagyobb ilyen művelete volt.
Kína emellett halászhajókat és parti őrségének flottáját is bevetette a dél-kínai-tengeri térség körüli vitákban, és fokozta a járőrözést Tajvan külső szigeteinek partjaitól alig néhány mérföldre, növelve a veszélyes összecsapások kockázatát. Az ilyen jellegű zaklatás évtizedek óta a Tajvannal szembeni kínai kényszerítés „meghatározó jelzője, de az elmúlt néhány évben nagyon felerősödött” - mondta Gregory Poling, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Ázsiai Tengeri Átláthatósági Kezdeményezésének igazgatója.
És az olyan helyzetekben, mint ez és a Balti-tenger alatti kábelek nemrégiben történt megrongálódása, a hatóságok számára nehéz a válaszlépések kalibrálása, ha egy hajó valódi kiléte bizonytalan. "Minden alkalommal bevessenek egy őrhajót, amikor egy illegális homokkotró, vagy ebben az esetben egy olcsó lobogó alatt lajstromozott, kínai kötődésű hajó megrongál egy tenger alatti kábelt?” - tett fel a kérdést Poling.
Tajvan szerint a hajó a jelek szerint kétféle automatikus azonosító rendszerű berendezést használt, amely a hajó helyzetének közvetítésére szolgál. Január 3-án, abban a pillanatban, amikor Tajvan szerint a kábel megsérült, a Shun Xing 39 nevű hajó megadta AIS-pozícióját a Tajvan északkeleti partjainál lévő vizeken. Körülbelül kilenc órával később, helyi idő szerint 16:51 körül a Shun Xing 39 leállította a helymeghatározási adatok továbbítását. Ez nem sokkal azután történt, hogy a tajvani parti őrség közölte, hogy azonosította a hajót, és kérte, hogy térjen vissza a Keelung kikötőn kívüli vizekre vizsgálat céljából.
Egy perccel később már Xing Shun 39 néven - amely hajó december vége óta nem jelentett pozíciót - kezdett jelet sugározni William Conroy, a Semaphore Maritime Solutions tengerészeti elemzője szerint, aki a Starboard hajókövető platformon elemezte az AIS-adatokat. A hajókövető adatbázisban mind a Xing Shun 39, mind a Shun Xing 39 teherhajóként azonosítja magát, A osztályú AIS transzponderrel. Az ilyen osztályú transzponderrel felszerelt teherhajók általában elég nagyok ahhoz, hogy regisztrálni kelljen azokat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél, és egyedi azonosító számot, úgynevezett IMO-számot kapjanak. A Xing Shun 39 rendelkezik IMO-számmal, de a Shun Xing 39 nem szerepel az IMO adatbázisában. Ez Conroy szerint arra utal, hogy a „Xing Shun 39” a hajó valódi azonosítója, a „Shun Xing 39” pedig hamisítvány. A hajó- és cégnyilvántartás szerint a Jie Yang Trading Ltd, egy hongkongi székhelyű vállalat 2024 áprilisában vette át a Xing Shun 39 tulajdonjogát.
A hullámok túl nagyok voltak ahhoz, hogy a teherhajó fedélzetére át tudjanak szállni a további vizsgálathoz - közölte a tajvani parti őrség adminisztrációja. Tajvan Dél-Koreától kért segítséget, mert a teherhajó legénysége azt mondta, hogy abba az országba tart - közölte a közigazgatás.
2023-ban a kínai partoktól látótávolságban lévő Matsu-szigeteken hónapokig nem működött az internet, miután két tenger alatti internetkábel elszakadt. A Tajvant az internethez kapcsoló optikai kábelek 2017 és 2023 között mintegy 30 ilyen törést szenvedtek el. Tajvan annak érdekében, hogy a kábelek meghibásodása esetén is online tudjon maradni, biztonsági tartalékot keres, a kormány többek között olyan alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak hálózatának kiépítésével kacérkodik, amelyek képesek az internetet az űrből a Földre sugározni. A tajvani tisztviselők a rendszer kiépítését Elon Musk közreműködése nélkül tervezik, mert ugyan a SpaceX uralja a műholdas internet iparágat, de Musk mély kínai üzleti kapcsolatai miatt a helyi kormány inkább távol tartja magát tőle.
Tajvan vizsgálja, hogy egy Kínához köthető hajó felelős-e egy a szigetre befutó tenger alatti internetkábel megrongálásáért, ami a legújabb emlékeztető arra, hogy Tajvan kritikus infrastruktúrája mennyire sebezhető a hatalmas szomszédja által okozott károkkal szemben. Európában is egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az ilyen tenger alatti kommunikációs kábeleket célzó szabotázsakciók. Novemberben két, a Balti-tenger alatt húzódó üvegszálas kábelt szakítottak el, ami arra késztette Svédország, Finnország és Litvánia tisztviselőit, hogy hetekre megállítsanak egy kínai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót a térségben, mivel az esetlegesen érintett volt.
Tajvanon a károk észlelése után gyorsan átirányították a kommunikációt, és nem volt nagyobb kiesés. A szigetország fő távközlési szolgáltatója, a Chunghwa Telecom péntek reggel kapott értesítést arról, hogy a Trans-Pacific Express Cable néven ismert kábel megsérült. Ez a kábel Dél-Koreával, Japánnal, Kínával és az Egyesült Államokkal állt összeköttetésben. Aznap délután a tajvani parti őrség elfogott egy teherhajót Keelung északi városánál, egy olyan területen, ahol féltucatnyi kábel fut ki a partra. A hajó egy hongkongi vállalat tulajdonában volt, és hét kínai állampolgárságú személy volt rajta - közölte a tajvani parti őrség.
A megsérült kábel egyike annak a több mint egy tucat kábelnek, amelyek segítenek a tajvani internetkapcsolat fenntartásában. Elemzők és tisztviselők szerint bár nehéz bizonyítani, hogy a kábelek sérülése szándékos, egy ilyen cselekmény beleillik a megfélemlítés és a pszichológiai hadviselés kínai mintájába, amelynek célja Tajvan védelmének meggyengítése. Az elfogott teherhajó Kamerun és Tanzánia zászlaja alatt volt regisztrálva. "Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy egy kínai zászló alatt közlekedő hajó szürke zónás zaklatást folytat” - áll a parti őrség adminisztrációjának hétfői közleményében.
Az ilyen zaklatások - melyek kellemetlenséget okoznak a tajvani erőknek, de a nyílt konfrontációtól elmaradnak - idővel érzéketlenítő hatással bírnak Yisuo Tzeng, a tajvani védelmi minisztérium által finanszírozott Institute for National Defense and Security Research kutatója szerint. Tzeng szerint ez azzal a kockázattal jár, hogy Tajvant egy valódi konfliktus esetén váratlanul érheti a veszély. A szigetország szinte naponta tapasztalja, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg behatol a vizeire és a légterébe. A múlt hónapban Kína közel 90 haditengerészeti és parti őrségi hajót küldött a térség vizeire, ami az elmúlt közel három évtized legnagyobb ilyen művelete volt.
Kína emellett halászhajókat és parti őrségének flottáját is bevetette a dél-kínai-tengeri térség körüli vitákban, és fokozta a járőrözést Tajvan külső szigeteinek partjaitól alig néhány mérföldre, növelve a veszélyes összecsapások kockázatát. Az ilyen jellegű zaklatás évtizedek óta a Tajvannal szembeni kínai kényszerítés „meghatározó jelzője, de az elmúlt néhány évben nagyon felerősödött” - mondta Gregory Poling, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Ázsiai Tengeri Átláthatósági Kezdeményezésének igazgatója.
És az olyan helyzetekben, mint ez és a Balti-tenger alatti kábelek nemrégiben történt megrongálódása, a hatóságok számára nehéz a válaszlépések kalibrálása, ha egy hajó valódi kiléte bizonytalan. "Minden alkalommal bevessenek egy őrhajót, amikor egy illegális homokkotró, vagy ebben az esetben egy olcsó lobogó alatt lajstromozott, kínai kötődésű hajó megrongál egy tenger alatti kábelt?” - tett fel a kérdést Poling.
Tajvan szerint a hajó a jelek szerint kétféle automatikus azonosító rendszerű berendezést használt, amely a hajó helyzetének közvetítésére szolgál. Január 3-án, abban a pillanatban, amikor Tajvan szerint a kábel megsérült, a Shun Xing 39 nevű hajó megadta AIS-pozícióját a Tajvan északkeleti partjainál lévő vizeken. Körülbelül kilenc órával később, helyi idő szerint 16:51 körül a Shun Xing 39 leállította a helymeghatározási adatok továbbítását. Ez nem sokkal azután történt, hogy a tajvani parti őrség közölte, hogy azonosította a hajót, és kérte, hogy térjen vissza a Keelung kikötőn kívüli vizekre vizsgálat céljából.
Egy perccel később már Xing Shun 39 néven - amely hajó december vége óta nem jelentett pozíciót - kezdett jelet sugározni William Conroy, a Semaphore Maritime Solutions tengerészeti elemzője szerint, aki a Starboard hajókövető platformon elemezte az AIS-adatokat. A hajókövető adatbázisban mind a Xing Shun 39, mind a Shun Xing 39 teherhajóként azonosítja magát, A osztályú AIS transzponderrel. Az ilyen osztályú transzponderrel felszerelt teherhajók általában elég nagyok ahhoz, hogy regisztrálni kelljen azokat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél, és egyedi azonosító számot, úgynevezett IMO-számot kapjanak. A Xing Shun 39 rendelkezik IMO-számmal, de a Shun Xing 39 nem szerepel az IMO adatbázisában. Ez Conroy szerint arra utal, hogy a „Xing Shun 39” a hajó valódi azonosítója, a „Shun Xing 39” pedig hamisítvány. A hajó- és cégnyilvántartás szerint a Jie Yang Trading Ltd, egy hongkongi székhelyű vállalat 2024 áprilisában vette át a Xing Shun 39 tulajdonjogát.
A hullámok túl nagyok voltak ahhoz, hogy a teherhajó fedélzetére át tudjanak szállni a további vizsgálathoz - közölte a tajvani parti őrség adminisztrációja. Tajvan Dél-Koreától kért segítséget, mert a teherhajó legénysége azt mondta, hogy abba az országba tart - közölte a közigazgatás.
2023-ban a kínai partoktól látótávolságban lévő Matsu-szigeteken hónapokig nem működött az internet, miután két tenger alatti internetkábel elszakadt. A Tajvant az internethez kapcsoló optikai kábelek 2017 és 2023 között mintegy 30 ilyen törést szenvedtek el. Tajvan annak érdekében, hogy a kábelek meghibásodása esetén is online tudjon maradni, biztonsági tartalékot keres, a kormány többek között olyan alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak hálózatának kiépítésével kacérkodik, amelyek képesek az internetet az űrből a Földre sugározni. A tajvani tisztviselők a rendszer kiépítését Elon Musk közreműködése nélkül tervezik, mert ugyan a SpaceX uralja a műholdas internet iparágat, de Musk mély kínai üzleti kapcsolatai miatt a helyi kormány inkább távol tartja magát tőle.