Berta Sándor
Több millió könyvet digitalizál a British Library
Az Egyesült Kiályság nemzeti könyvtárának épületében, egy ablaktalan, klimatizált helyiségben, nagy gondossággal készül több millió könyv és dokumentum digitális másolata.
A British Library a világ egyik legnagyobb és legismertebb bibliotékája. Látogatói között volt többek között Marx, Lenin és Charles Dickens is. 1911 óta minden Nagy-Britanniában megjelenő könyv egy példányát elküldik a könyvtárnak. Érthető tehát, hogy a szakemberek igyekeznek megőrizni az utókor számára a felbecsülhetetlen értékű műveket. A digitalizálás várhatóan évekig is eltart majd, hiszen a Library állományában jelenleg 13 millió könyv, irat és újság található.
A digitalizálóstúdióban öt szkenner található, ezeket hamarosan további két készülékkel egészítik ki. A munka két műszakban, egyenként hat-hat ember részvételével folyik. A szakembereket a British Libraray számára a Content Conversion Specialists (CCS) nevű hamburgi cég biztosítja. A CCS vállalta, hogy 3 hónap alatt akár egymillió könyvoldalt digitalizál, kitűnő minőségben. Az érv meggyőzte a brit nemzeti könyvtár vezetőit. A programban részt vesz a Microsoft is, amely a 2006 decemberében elindított Live Search Books nevű szolgáltatása keretében teszi közzé - mindenki számára ingyenesen - a már digitalizált anyagokat.
A kutatók célja azonban nemcsak a szkennelés, hanem a művek állapotfelmérése is. A bibliotéka vezetői szeretnék tudni, hogy az egyes könyvek és iratok jelenleg milyen állapotban vannak, milyen hibákat tartalmaznak. A szakemberek először azt vizsgálják meg, hogy az adott dokumentum állapota és a mérete egyáltalán lehetővé teszi-e a digitalizálást. Minden alkalmasnak talált mű egyedi kódot kap, később ennek segítésével lehet kikeresni a könyvtár rendszeréből és így biztosítják azt is, hogy a szkennelési folyamat során egyetlen irat se vesszen el.
Ezután minden esetben először a könyvek bibliográfiai jellemzőit rögzítik, majd két kamera és két, számítógépekkel összekötött szkenner segítségével megtörténik maga a digitalizálás. Az oldalak lapozását robotkar végzi. Végül minden beszkennelt alkotást megvizsgálnak, majd hozzájuk fűzik a könyvtári katalógusban található adatokat. Minden digitális kópia három formátumban elérhető, ezek közül az egyik a JPEG2000, a második a PDF, a harmadik pedig az METS/ALTO-XML változat.
"Mi vagyunk a globalizáció nyertesei" - állította nem véletlenül Richard Helle, a CCS vezetője. A 30 éve alapított hamburgi cégnek jelenleg 260 alkalmazottja van, akik közül sokan az amerikai Kongresszusi Könyvtár vezetésével folyó National Digital Newspaper Programban dolgoznak. A projekt célja az első amerikai újságok megőrzése az utókor számára. A CCS-nek ezenkívül vannak megbízásai Norvégiából, Finnországból, Új-Zélandról, Szingapúrból, sőt a Harvard Egyetemről is.
Érdekesség, hogy nem ez a British Library egyetlen digitalizálási programja, hiszen korábban már megkezdte a weboldalak és a XIX. századi brit újságok archiválását, valamint több bibliotékával közösen részt vesz az 1600 éves, kézzel írt Codex Sinaiticus vagy más néven a Sínai Biblia digitalizálásában is. A szigetország nemzeti könyvtára tavaly pedig úgy döntött, hogy létrehozza az e-mailek archívumát.
A British Library a világ egyik legnagyobb és legismertebb bibliotékája. Látogatói között volt többek között Marx, Lenin és Charles Dickens is. 1911 óta minden Nagy-Britanniában megjelenő könyv egy példányát elküldik a könyvtárnak. Érthető tehát, hogy a szakemberek igyekeznek megőrizni az utókor számára a felbecsülhetetlen értékű műveket. A digitalizálás várhatóan évekig is eltart majd, hiszen a Library állományában jelenleg 13 millió könyv, irat és újság található.
A digitalizálóstúdióban öt szkenner található, ezeket hamarosan további két készülékkel egészítik ki. A munka két műszakban, egyenként hat-hat ember részvételével folyik. A szakembereket a British Libraray számára a Content Conversion Specialists (CCS) nevű hamburgi cég biztosítja. A CCS vállalta, hogy 3 hónap alatt akár egymillió könyvoldalt digitalizál, kitűnő minőségben. Az érv meggyőzte a brit nemzeti könyvtár vezetőit. A programban részt vesz a Microsoft is, amely a 2006 decemberében elindított Live Search Books nevű szolgáltatása keretében teszi közzé - mindenki számára ingyenesen - a már digitalizált anyagokat.
A kutatók célja azonban nemcsak a szkennelés, hanem a művek állapotfelmérése is. A bibliotéka vezetői szeretnék tudni, hogy az egyes könyvek és iratok jelenleg milyen állapotban vannak, milyen hibákat tartalmaznak. A szakemberek először azt vizsgálják meg, hogy az adott dokumentum állapota és a mérete egyáltalán lehetővé teszi-e a digitalizálást. Minden alkalmasnak talált mű egyedi kódot kap, később ennek segítésével lehet kikeresni a könyvtár rendszeréből és így biztosítják azt is, hogy a szkennelési folyamat során egyetlen irat se vesszen el.
Ezután minden esetben először a könyvek bibliográfiai jellemzőit rögzítik, majd két kamera és két, számítógépekkel összekötött szkenner segítségével megtörténik maga a digitalizálás. Az oldalak lapozását robotkar végzi. Végül minden beszkennelt alkotást megvizsgálnak, majd hozzájuk fűzik a könyvtári katalógusban található adatokat. Minden digitális kópia három formátumban elérhető, ezek közül az egyik a JPEG2000, a második a PDF, a harmadik pedig az METS/ALTO-XML változat.
"Mi vagyunk a globalizáció nyertesei" - állította nem véletlenül Richard Helle, a CCS vezetője. A 30 éve alapított hamburgi cégnek jelenleg 260 alkalmazottja van, akik közül sokan az amerikai Kongresszusi Könyvtár vezetésével folyó National Digital Newspaper Programban dolgoznak. A projekt célja az első amerikai újságok megőrzése az utókor számára. A CCS-nek ezenkívül vannak megbízásai Norvégiából, Finnországból, Új-Zélandról, Szingapúrból, sőt a Harvard Egyetemről is.
Érdekesség, hogy nem ez a British Library egyetlen digitalizálási programja, hiszen korábban már megkezdte a weboldalak és a XIX. századi brit újságok archiválását, valamint több bibliotékával közösen részt vesz az 1600 éves, kézzel írt Codex Sinaiticus vagy más néven a Sínai Biblia digitalizálásában is. A szigetország nemzeti könyvtára tavaly pedig úgy döntött, hogy létrehozza az e-mailek archívumát.
