Berta Sándor
Digitális Világkönyvtár: egymillió könyvet digitalizáltak be
A Carnegie Mellon Egyetem, a Zhejiang Egyetem, az Indiai Tudományos Intézet és az Alexandriai Könyvtár közösen több mint 1,2 millió könyvet digitalizáltak be és tettek ezáltal elérhetővé mindenki számára az interneten.
A Million Book Project nevet viselő nemzetközi, nonprofit program életre hívói nem véletlenül örülnek a sikernek és a Digitális Világkönyvtár létrehozásának. A beszkennelt művek között számos felbecsülhetetlen értékű igazi ritkaság található. Több dokumentum például az i. sz. 1000 körül jelent meg. A katalógusban elérhető alkotások többsége ugyanakkor a XX. és a XXI. századból való, míg félmillió könyv esetében a szakemberek nem tudták megállapítani a kiadás pontos évszámát. A művek többsége angol, kínai, arab és hindi nyelvű, de akadnak köztük német nyelvűek is.
A Világkönyvtár programban résztvevő intézmények célja a világ összes könyvének digitalizálása és mindenki számára hozzáférhetővé tétele. Becslések szerint 1900-ig összesen körülbelül 10 millió nyomtatott dokumentum jelent meg, napjainkra viszont ez a szám már elérte a 100-300 milliót. Az első egymillió alkotás beszkennelését ötven központban végezték el két év alatt. Jelenleg ezer szakember naponta mintegy 7000 könyvet digitalizál. A projektet a National Science Foundation (NSF) 3,6 millió, a kínai és az indiai kormány pedig 10-10 millió dollárral támogatta. Az NSF biztosította a szükséges szkennereket, számítógépeket, szervereket és szoftvereket. Emellett számos alapítvány, cég és intézmény is részt vesz a programban.
A Világkönyvtár mindig nyitva van és egy iratot egyszerre akár többen is olvashatnak. A dokumentumok fele ingyenesen elérhető, a többit szerzői jog védi, így megkísérelik a jogtulajdonosok beleegyezését megszerezni. Raj Reddy, a Carnegie Mellon Egyetem munkatársa a szerzői jogi problémák ellenére optimista és reméli, hogy idővel minden országban minden mű a helyi nyelveken is hozzáférhető lesz, a gazdasági akadályok pedig elhárulnak majd a kultúra és a tudás terjesztése elől.
Michael Shamos, aki szintén a Carnegie Mellon Egyetem kutatója hangsúlyozta: a programmal azt akarják megakadályozni, hogy ne következhessen be még egy olyan veszteség, mint amikor a régi alexandriai könyvtár leégett. Amennyiben a könyvek egyszer felkerültek a világhálóra, akkor már szinte halhatatlanok. Ismail Serageldin, az Alexandriai Könyvtár igazgatója szerint az ilyen projektek főleg a fejlődő országok számára bírnak különösen nagy jelentőséggel, éppen ezért fontos, hogy a művek lehetőleg ingyen vagy minimális díj ellenében hozzáférhetőek legyenek.
A Million Book Project nevet viselő nemzetközi, nonprofit program életre hívói nem véletlenül örülnek a sikernek és a Digitális Világkönyvtár létrehozásának. A beszkennelt művek között számos felbecsülhetetlen értékű igazi ritkaság található. Több dokumentum például az i. sz. 1000 körül jelent meg. A katalógusban elérhető alkotások többsége ugyanakkor a XX. és a XXI. századból való, míg félmillió könyv esetében a szakemberek nem tudták megállapítani a kiadás pontos évszámát. A művek többsége angol, kínai, arab és hindi nyelvű, de akadnak köztük német nyelvűek is.
A Világkönyvtár programban résztvevő intézmények célja a világ összes könyvének digitalizálása és mindenki számára hozzáférhetővé tétele. Becslések szerint 1900-ig összesen körülbelül 10 millió nyomtatott dokumentum jelent meg, napjainkra viszont ez a szám már elérte a 100-300 milliót. Az első egymillió alkotás beszkennelését ötven központban végezték el két év alatt. Jelenleg ezer szakember naponta mintegy 7000 könyvet digitalizál. A projektet a National Science Foundation (NSF) 3,6 millió, a kínai és az indiai kormány pedig 10-10 millió dollárral támogatta. Az NSF biztosította a szükséges szkennereket, számítógépeket, szervereket és szoftvereket. Emellett számos alapítvány, cég és intézmény is részt vesz a programban.
A Világkönyvtár mindig nyitva van és egy iratot egyszerre akár többen is olvashatnak. A dokumentumok fele ingyenesen elérhető, a többit szerzői jog védi, így megkísérelik a jogtulajdonosok beleegyezését megszerezni. Raj Reddy, a Carnegie Mellon Egyetem munkatársa a szerzői jogi problémák ellenére optimista és reméli, hogy idővel minden országban minden mű a helyi nyelveken is hozzáférhető lesz, a gazdasági akadályok pedig elhárulnak majd a kultúra és a tudás terjesztése elől.
Michael Shamos, aki szintén a Carnegie Mellon Egyetem kutatója hangsúlyozta: a programmal azt akarják megakadályozni, hogy ne következhessen be még egy olyan veszteség, mint amikor a régi alexandriai könyvtár leégett. Amennyiben a könyvek egyszer felkerültek a világhálóra, akkor már szinte halhatatlanok. Ismail Serageldin, az Alexandriai Könyvtár igazgatója szerint az ilyen projektek főleg a fejlődő országok számára bírnak különösen nagy jelentőséggel, éppen ezért fontos, hogy a művek lehetőleg ingyen vagy minimális díj ellenében hozzáférhetőek legyenek.
