Berta Sándor
Osztrák robot segít bajor könyvek digitalizálásában
Az Ausztriában kifejlesztett ScanRobot a Bajor Állami Könyvtár 16. századból származó műveinek szkennelésében vesz részt.
A szkenner emberi beavatkozás nélkül lapozza a könyveket és más dokumentumokat, és percenként akár 40 oldalról képes digitális másolatot készíteni. Mivel kifejezetten könyvkímélő üzemmódban dolgozik, így régi, nagy értéket képviselő könyvritkaságokat is nyugodtan rá lehet bízni. A robotgépet több nagy könyvtárban sikerrel használják Ausztriában és Németországban. Nem véletlen, hogy a ScanRobot elnyerte idén az Európai Unió információ-technológiai nagydíját, az európai innovációs Nobel-díjként is emlegetett European ICT Grand Price kitüntetést.
Egyre több könyvtár keresi meg a készüléket fejlesztő céget azzal a kéréssel, hogy kibérelje vagy megvásárolja a berendezést. A Bajor Állami Könyvtárban jelenleg már két ScanRobot is dolgozik, a feladatuk 2009-ig összesen 37 ezer, felbecsülhetetlen értékű mű digitalizálása. Az elkészült könyveket és iratokat a könyvtár az interneten mindenki számára szabadon hozzáférhetővé teszi.
"Jelenleg a Bajor Állami Könyvtár a fő megrendelőnk. Különösen nagy kihívást jelent, hogy a gyűjteményben megtalálható ritkaságok közül sok a 16. századból származik, így a szkennelési folyamat rendkívül nagy körültekintést és precizitást igényel. De számos más intézmény is érdeklődik, köztük van például az Innsbrucki Egyetemi Könyvtár, a Grazi Egyetemi Könyvtár, a Göttingeni Egyetem és a Zürichi ETH" - közölte Christoph Bauer, a rendszert kifejlesztő Treventus Mechatronics munkatársa.
A ScanRobot rendkívül kifinomult szerkezet, így akár 75 százalékos megtakarítást is jelenthet. A rendszer rendkívül drága, egyetlen darab ára körülbelül 80 ezer euró. A készüléket már eddig is számos projektben sikeresen alkalmazták, illetve alkalmazzák. Köztük van az osztrák kultúrörökség megőrzését célul tűző Austrian Literature Online (ALO) nevet viselő projekt, amelynek részeként már eddig is több ezer nagyértékű művet digitalizáltak a Grazi Egyetemi Könyvtárban, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban, a Linzi Egyetem Integrált Tanulmányi Intézetében és az Innsbrucki Egyetemi Könyvtárban. A legrégebbi digitalizált alkotás a 11. századból származik.
A szkenner emberi beavatkozás nélkül lapozza a könyveket és más dokumentumokat, és percenként akár 40 oldalról képes digitális másolatot készíteni. Mivel kifejezetten könyvkímélő üzemmódban dolgozik, így régi, nagy értéket képviselő könyvritkaságokat is nyugodtan rá lehet bízni. A robotgépet több nagy könyvtárban sikerrel használják Ausztriában és Németországban. Nem véletlen, hogy a ScanRobot elnyerte idén az Európai Unió információ-technológiai nagydíját, az európai innovációs Nobel-díjként is emlegetett European ICT Grand Price kitüntetést.
Egyre több könyvtár keresi meg a készüléket fejlesztő céget azzal a kéréssel, hogy kibérelje vagy megvásárolja a berendezést. A Bajor Állami Könyvtárban jelenleg már két ScanRobot is dolgozik, a feladatuk 2009-ig összesen 37 ezer, felbecsülhetetlen értékű mű digitalizálása. Az elkészült könyveket és iratokat a könyvtár az interneten mindenki számára szabadon hozzáférhetővé teszi.
"Jelenleg a Bajor Állami Könyvtár a fő megrendelőnk. Különösen nagy kihívást jelent, hogy a gyűjteményben megtalálható ritkaságok közül sok a 16. századból származik, így a szkennelési folyamat rendkívül nagy körültekintést és precizitást igényel. De számos más intézmény is érdeklődik, köztük van például az Innsbrucki Egyetemi Könyvtár, a Grazi Egyetemi Könyvtár, a Göttingeni Egyetem és a Zürichi ETH" - közölte Christoph Bauer, a rendszert kifejlesztő Treventus Mechatronics munkatársa.
A ScanRobot rendkívül kifinomult szerkezet, így akár 75 százalékos megtakarítást is jelenthet. A rendszer rendkívül drága, egyetlen darab ára körülbelül 80 ezer euró. A készüléket már eddig is számos projektben sikeresen alkalmazták, illetve alkalmazzák. Köztük van az osztrák kultúrörökség megőrzését célul tűző Austrian Literature Online (ALO) nevet viselő projekt, amelynek részeként már eddig is több ezer nagyértékű művet digitalizáltak a Grazi Egyetemi Könyvtárban, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban, a Linzi Egyetem Integrált Tanulmányi Intézetében és az Innsbrucki Egyetemi Könyvtárban. A legrégebbi digitalizált alkotás a 11. századból származik.