Berta Sándor
Egyre népszerűbbek a hangoskönyvek
A multimédiás irodalmi kiadványokra, hangoskönyvekre néhány éve még csak afféle különlegességekre tekintettek a felhasználók, azóta viszont nagyot változott a világ. A hangoskönyvek elsősorban az MP3-lejátszók elterjedésének köszönhetik a népszerűvé válásukat.
"Tavaly júniusban értük el az egymilliós eladási-letöltési határt, s a növekvő trend azóta is tart. Ez annak köszönhető, hogy a hangoskönyveknek megvan az az előnyük, hogy a hallgatásuk mellett más tevékenység is végezhető. Ez pedig jól illik a mai rohanó világba, amikor az embereknek sosincs elég idejük" - nyilatkozta Arik Meyer, az audible.de portál vezetője. Az audible.de-nél egy prémium havi bérlet 14,95, míg egy normál bérlet 9,95 euróba kerül. A cég az Egyesült Államokban tavaly kereken 82 millió dolláros forgalmat könyvelhetett el.
A CD-ken kiadott hangoskönyvek iránt elsősorban a nők érdeklődnek, míg a letöltések a férfiak számára vonzóak. Ma leginkább a 30 és 49 év közötti korosztály tagjai, közülük is a magasan képzett szakemberek érdeklődnek a leginkább a multimédiás irodalmi kiadványok iránt.
"Jól megfigyelhető, hogy a legnépszerűbb művek a fantasy témájú könyvek és a pszichothrillerek, valamint a szakkönyvek és az audiomagazinok számítanak. Éppen ezért igazodni szeretnénk az igényekhez. A Frankfurti Könyvvásárra például egy olyan sorozattal készülünk, amelynek a megalkotásában a világ 15 legnépszerűbb írója vett részt. Ráadásul az emberek kiválaszthatják azt is, hogy ki olvassa fel nekik a művet, kinek a hangja illik a legjobban hozzá" - tette hozzá Arik Meyer.
Hazánkban 2003-ban adták ki az első klasszikus értelemben vett hangoskönyvet. Természetesen előtte is léteztek már hasonló kiadványok, például a 80-as években bakelit lemezeken kiadott mesék, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által folyamatosan készített felolvasások. A Magyar Hangoskönyv Kiadók Egyesülete (MHKE) 2005. szeptember 14-én alakult meg. A kezdeményezésre elsőként a Libri reagált, amelynek nyomán máris elkezdődött az együttműködés a piacvezető könyvforgalmazó és a szakmai szervezet között.
A hangoskönyvek iránt megnövekedett kereslet már a tavalyi Ünnepi Könyvhéten is jól megfigyelhető volt. A Magyar Hangoskönyv Kiadók Egyesülete először jelent meg a vásáron önálló pavilonnal és az egyesületi tagok teljes választékával. A szervezet közleménye szerint a pavilont szó szerint megrohamozták a vásárlók, 4 napig alig lehetett megközelíteni a standot. A vásárlók előre jegyzetelt listákkal érkeztek, ami azt jelzi, hogy a kereskedelem még mindig nem mérte fel a hangoskönyvek iránt jelentősen megnövekedett keresletet.
"Tavaly júniusban értük el az egymilliós eladási-letöltési határt, s a növekvő trend azóta is tart. Ez annak köszönhető, hogy a hangoskönyveknek megvan az az előnyük, hogy a hallgatásuk mellett más tevékenység is végezhető. Ez pedig jól illik a mai rohanó világba, amikor az embereknek sosincs elég idejük" - nyilatkozta Arik Meyer, az audible.de portál vezetője. Az audible.de-nél egy prémium havi bérlet 14,95, míg egy normál bérlet 9,95 euróba kerül. A cég az Egyesült Államokban tavaly kereken 82 millió dolláros forgalmat könyvelhetett el.
A CD-ken kiadott hangoskönyvek iránt elsősorban a nők érdeklődnek, míg a letöltések a férfiak számára vonzóak. Ma leginkább a 30 és 49 év közötti korosztály tagjai, közülük is a magasan képzett szakemberek érdeklődnek a leginkább a multimédiás irodalmi kiadványok iránt.
"Jól megfigyelhető, hogy a legnépszerűbb művek a fantasy témájú könyvek és a pszichothrillerek, valamint a szakkönyvek és az audiomagazinok számítanak. Éppen ezért igazodni szeretnénk az igényekhez. A Frankfurti Könyvvásárra például egy olyan sorozattal készülünk, amelynek a megalkotásában a világ 15 legnépszerűbb írója vett részt. Ráadásul az emberek kiválaszthatják azt is, hogy ki olvassa fel nekik a művet, kinek a hangja illik a legjobban hozzá" - tette hozzá Arik Meyer.
Hazánkban 2003-ban adták ki az első klasszikus értelemben vett hangoskönyvet. Természetesen előtte is léteztek már hasonló kiadványok, például a 80-as években bakelit lemezeken kiadott mesék, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által folyamatosan készített felolvasások. A Magyar Hangoskönyv Kiadók Egyesülete (MHKE) 2005. szeptember 14-én alakult meg. A kezdeményezésre elsőként a Libri reagált, amelynek nyomán máris elkezdődött az együttműködés a piacvezető könyvforgalmazó és a szakmai szervezet között.
A hangoskönyvek iránt megnövekedett kereslet már a tavalyi Ünnepi Könyvhéten is jól megfigyelhető volt. A Magyar Hangoskönyv Kiadók Egyesülete először jelent meg a vásáron önálló pavilonnal és az egyesületi tagok teljes választékával. A szervezet közleménye szerint a pavilont szó szerint megrohamozták a vásárlók, 4 napig alig lehetett megközelíteni a standot. A vásárlók előre jegyzetelt listákkal érkeztek, ami azt jelzi, hogy a kereskedelem még mindig nem mérte fel a hangoskönyvek iránt jelentősen megnövekedett keresletet.