Berta Sándor
A NATO is felkészül a kibertámadásokra
Az elképzelések szerint már a közeljövőben nagyon komoly kibertér-védelmi feladatok hárulnak majd az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére.
Erről Fred Kempe, az Atlanti Tanács elnöke és Väino Reinart, Észtország washingtoni nagykövete állapodott meg, miután bemutatták az Atlanti Tanács és a Brit Észak-Amerikai Bizottság (BNAC) által közösen elkészített hálózatbiztonsági jelentést. Ezzel párhuzamosan az amerikai védelmi minisztérium és a NATO képviselőinek szintén washingtoni találkozóján az amerikai fél azt sürgette, hogy a szervezet tegye egyik központi feladatává a kiberbiztonság megteremtését és megőrzését.
Reinart rámutatott arra, hogy a NATO már az alapítása óta eltelt 60 évben is biztonsági garanciát jelentett a tagállamai számára. Azonban szükséges, hogy ha a szövetség konkrét lépéseket nem is tesz a kibertámadások elhárítására, legalább megfelelő kibertér-védelmi stratégiákat dolgozzon ki. "Észtország az év végéig el fogja fogadni a kiberbiztonsági stratégiáját és létrehozza Tallinnban a Nato Center of Excellence in Cooperative Cyber Defense nevű központot, amelynek munkájában várhatóan az Egyesült Államokban is részt vesz majd" - tette hozzá Väino Reinart.
A washingtoni észt nagykövetség egyébként egyik közleményében közölte, hogy az új központ munkájában Németország, Bulgária, Litvánia, Lengyelország, valamint Spanyolország is szerepet vállal. Az amerikai-észt tanácskozáson emellett szóba került az Európai Tanács által korábban elfogadott Kiberbűnözés elleni Konvenció elfogadása is, mellyel kapcsolatban Reinart kijelentette: sok országban még mindig nem tilos az úgynevezett botnetek működtetése és gyakran komoly problémákat jelent ezeknek a hálózatoknak és az üzemeltetőiknek a felderítése. Számos állam nem működik ilyen kérdésekben megfelelő módon és mértékben együtt a hozzájuk forduló országokkal.
"A kiberbűnözés ma nagyon is kifizetődő tevékenység, több hasznot hoz, mint a teljes illegális drogkereskedelem. Ma számítógépenként 25 centes áron, összesen 30 000 euróért bármilyen, tetszőleges célpont ellen támadást lehet indítani" - jegyezte meg Paul Twomey, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) elnök-vezérigazgatója is.
Érdekesség, hogy az észtországi kibertámadások miatt a NATO védelmi miniszterei már júniusi találkozójukon megállapodtak abban, hogy közös lépéseket tesznek a kulcsfontosságú internetes oldalak fokozott védelmének kialakítása érdekében és a szervezet maga is igyekszik felkészülni a jövőbeni hasonló akciókra.
Erről Fred Kempe, az Atlanti Tanács elnöke és Väino Reinart, Észtország washingtoni nagykövete állapodott meg, miután bemutatták az Atlanti Tanács és a Brit Észak-Amerikai Bizottság (BNAC) által közösen elkészített hálózatbiztonsági jelentést. Ezzel párhuzamosan az amerikai védelmi minisztérium és a NATO képviselőinek szintén washingtoni találkozóján az amerikai fél azt sürgette, hogy a szervezet tegye egyik központi feladatává a kiberbiztonság megteremtését és megőrzését.
Reinart rámutatott arra, hogy a NATO már az alapítása óta eltelt 60 évben is biztonsági garanciát jelentett a tagállamai számára. Azonban szükséges, hogy ha a szövetség konkrét lépéseket nem is tesz a kibertámadások elhárítására, legalább megfelelő kibertér-védelmi stratégiákat dolgozzon ki. "Észtország az év végéig el fogja fogadni a kiberbiztonsági stratégiáját és létrehozza Tallinnban a Nato Center of Excellence in Cooperative Cyber Defense nevű központot, amelynek munkájában várhatóan az Egyesült Államokban is részt vesz majd" - tette hozzá Väino Reinart.
A washingtoni észt nagykövetség egyébként egyik közleményében közölte, hogy az új központ munkájában Németország, Bulgária, Litvánia, Lengyelország, valamint Spanyolország is szerepet vállal. Az amerikai-észt tanácskozáson emellett szóba került az Európai Tanács által korábban elfogadott Kiberbűnözés elleni Konvenció elfogadása is, mellyel kapcsolatban Reinart kijelentette: sok országban még mindig nem tilos az úgynevezett botnetek működtetése és gyakran komoly problémákat jelent ezeknek a hálózatoknak és az üzemeltetőiknek a felderítése. Számos állam nem működik ilyen kérdésekben megfelelő módon és mértékben együtt a hozzájuk forduló országokkal.
"A kiberbűnözés ma nagyon is kifizetődő tevékenység, több hasznot hoz, mint a teljes illegális drogkereskedelem. Ma számítógépenként 25 centes áron, összesen 30 000 euróért bármilyen, tetszőleges célpont ellen támadást lehet indítani" - jegyezte meg Paul Twomey, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) elnök-vezérigazgatója is.
Érdekesség, hogy az észtországi kibertámadások miatt a NATO védelmi miniszterei már júniusi találkozójukon megállapodtak abban, hogy közös lépéseket tesznek a kulcsfontosságú internetes oldalak fokozott védelmének kialakítása érdekében és a szervezet maga is igyekszik felkészülni a jövőbeni hasonló akciókra.