SG.hu·
YouTube-videóval a bálnavadászat ellen
Új megoldásokkal próbálja meg a japán fiatalok figyelmét felhívni a bálnavadászatra és az az által okozott problémákra az ausztrál kormány.
Malcolm Turnbull ausztrál környezetvédelmi miniszter egy több perces YouTube-videóban minden országot, de különösen Japánt arra szólított fel, hogy hagyjanak fel a bálnavadászattal. A rövidfilmben olyan ausztrál gyerekek is láthatók, akik szintén a világ legnagyobb emlőseinek leölése ellen tiltakoznak. "El tudjátok képzelni, hogy milyen lenne az élet a Földön e nagyszerű teremtmények nélkül?" - kérdezte a videóban a politikus, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy száz évvel ezelőtt a túlzott mértékű bálnavadászat majdnem az emlősök kihalását okozta.
Japánt évek óta élesen támadják, mert elkeseredetten ragaszkodik a bálnavadászati jogához. Idén például a japán kormány 50 púpos- és 900 törpebálna leölését akarja engedélyezni. A szigetország azzal érvel, hogy tudományos célok miatt engedélyezi a bálnavadászatot, ezzel szemben sokan úgy vélik, az állatok inkább a gazdagok asztalaira és a halpiacok standjaira kerülnek ételínyencségek és különleges ételek alapanyagainak formájában.
A munkájukat védő halászok tudományos kutatás és "A Greenpeace félrevezeti az embereket!" feliratú táblákat tartanak a fényképező emberek felé
"Olyan programot indítottunk, amelyben a rajtuk elhelyezett szenzorok segítségével pontosan megfigyelhetjük és képet kaphatunk elsősorban a rarotongai és az új-kaledóniai bálnák életéről, megtett útvonalairól, a populáció vándorlásáról anélkül, hogy le kellene őket vadásznunk. Ahhoz képest, hogy mennyi állatot leöltek, nem mondhatjuk, hogy a japán kutatók túl sok tudományos eredményt értek el" - nyilatkozták a Greenpeace Új-Zéland munkatársai.
Antje Helms, a Greenpeace tengerbiológusa nemrég a bálnvadászatot az óceánok világát fenyegető három legnagyobb probléma közé sorolta, a túlzott mértékű halászat és a környezetszennyezés mellett. "A legjobb az lenne, ha hatalmas tengeri nemzeti parkokat hoznának létre. Célszerű volna az óceánok felületének 40 százalékát ilyen védett területté nyilvánítani, hogy a halpopuláció magához térjen és megerősödjön. Egy ilyen lépéssel a halászok járnának a legjobban" - közölte a szakember.
Malcolm Turnbull ausztrál környezetvédelmi miniszter egy több perces YouTube-videóban minden országot, de különösen Japánt arra szólított fel, hogy hagyjanak fel a bálnavadászattal. A rövidfilmben olyan ausztrál gyerekek is láthatók, akik szintén a világ legnagyobb emlőseinek leölése ellen tiltakoznak. "El tudjátok képzelni, hogy milyen lenne az élet a Földön e nagyszerű teremtmények nélkül?" - kérdezte a videóban a politikus, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy száz évvel ezelőtt a túlzott mértékű bálnavadászat majdnem az emlősök kihalását okozta.
Japánt évek óta élesen támadják, mert elkeseredetten ragaszkodik a bálnavadászati jogához. Idén például a japán kormány 50 púpos- és 900 törpebálna leölését akarja engedélyezni. A szigetország azzal érvel, hogy tudományos célok miatt engedélyezi a bálnavadászatot, ezzel szemben sokan úgy vélik, az állatok inkább a gazdagok asztalaira és a halpiacok standjaira kerülnek ételínyencségek és különleges ételek alapanyagainak formájában.
A munkájukat védő halászok tudományos kutatás és "A Greenpeace félrevezeti az embereket!" feliratú táblákat tartanak a fényképező emberek felé
"Olyan programot indítottunk, amelyben a rajtuk elhelyezett szenzorok segítségével pontosan megfigyelhetjük és képet kaphatunk elsősorban a rarotongai és az új-kaledóniai bálnák életéről, megtett útvonalairól, a populáció vándorlásáról anélkül, hogy le kellene őket vadásznunk. Ahhoz képest, hogy mennyi állatot leöltek, nem mondhatjuk, hogy a japán kutatók túl sok tudományos eredményt értek el" - nyilatkozták a Greenpeace Új-Zéland munkatársai.
Antje Helms, a Greenpeace tengerbiológusa nemrég a bálnvadászatot az óceánok világát fenyegető három legnagyobb probléma közé sorolta, a túlzott mértékű halászat és a környezetszennyezés mellett. "A legjobb az lenne, ha hatalmas tengeri nemzeti parkokat hoznának létre. Célszerű volna az óceánok felületének 40 százalékát ilyen védett területté nyilvánítani, hogy a halpopuláció magához térjen és megerősödjön. Egy ilyen lépéssel a halászok járnának a legjobban" - közölte a szakember.