Berta Sándor
Titkos tengeralattjáró a Virtual Earth oldalán
Az elmúlt hónapok nyugalma után újabb adatkiszivárgási botrány borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban.
Az ügy akkor robbant ki, amikor a Microsoft tévedésből lefényképezte az amerikai haditengerészet egyik szigorúan titkos tengeralattjáróját és a felvételt megjelentette a Virtual Earth nevű online atlaszában. A haditengerészet természetesen azonnal reagált az esetre, azonban úgy tűnik, hiába minden, szinte lehetetlen lesz a képet a világhálóról eltávolítani.
A Microsoft Live Search szolgáltatásában megjelent fotón pontosan felismerhető az amerikai haditengerészet egyik Ohio-osztályú tengeralattjárója, amely szigorúan titkosnak számít. Az ok: a hétágú propellere, amelynek segítségével ezek a járművek gyakorlatilag hangtalanul képesek közlekedni. Az amerikai haditengerészet eddig figyelt arra, hogy a szárazföldi dokkokban elvégzett javítási és karbantartási munkák során mindig letakarják a propellert, hogy senki se szerezhessen tudomást róla.
A Microsoft Live Searchnél napvilágot látott felvételen azonban a hétágú propeller és annak részletei pontosan felismerhetők. A képet minden bizonnyal a Washington szövetségi államban található bangori haditengerészeti támaszpont szárazdokkjában készítették. A nem mindennapi illusztrációt bloggerek fedezték fel és azonnal megjelentették saját oldalaikon. Az esetnek - érthető okokból - sem a haditengerészetnél, sem a Pentagonban nem örültek és az illetékesek most mindent el akarnak követni azért, hogy az ehhez hasonló titkos technológiák dokumentációi a jövőben semmiképpen se legyenek elérhetők az interneten.
Emellett vita robbant ki arról is, hogy ilyen felvételek megjelenése veszélyezteti-e az amerikai nemzetbiztonságot, hiszen a Google Earth-nél és a Microsoft Virtual Earth-nél rendszeresen jelennek meg fotók nemcsak házakról és utcákról, de például ipari létesítményekről is.
A redmondi konszern még 2005 júliusának végén indította el a Virtual Earth béta verzióját, majd tavaly novemberre elkészítette 15 amerikai nagyváros háromdimenziós térképét. A Virtual Earth 3D névre keresztelt szolgáltatás a Windows Live portál, azon belül is a Live Search részeként működik. A háromdimenziós térképeket nagy felbontású fényképek kombinálásával alakították ki.
Tavaly májusban már felmerült az az elképzelés, miszerint az amerikai védelmi minisztériummal szoros kapcsolatban álló egyik ügynökség a Microsoft Virtual Earth technológiáját szeretné felhasználni saját céljaira - humanitárius, biztonsági és katonai szempontok jöhetnek számításba. A National Geospatial-Intelligence Agency (NGA) jelezte, hogy a jövőben szívesen alkalmazná a térképtechnológiát, amely szerintük több területen is segítségükre lehet. Az ügynökség humanitárius, békemegőrző és nemzetbiztonsági célokat emlegetett, de a védelmi minisztériummal ápolt kapcsolatuk révén többen úgy vélték, közvetlenül katonai szempontok alapján döntenének a szolgáltatás felhasználásáról.
A mostani botrány ha nem is hiúsítja meg, de mindenképpen hátráltathatja a hasonló együttműködéseket és ismét fellángolhat a vita arról, hogy nem veszélyes-e a Virtual Earth vagy a Google Earth?
Az ügy akkor robbant ki, amikor a Microsoft tévedésből lefényképezte az amerikai haditengerészet egyik szigorúan titkos tengeralattjáróját és a felvételt megjelentette a Virtual Earth nevű online atlaszában. A haditengerészet természetesen azonnal reagált az esetre, azonban úgy tűnik, hiába minden, szinte lehetetlen lesz a képet a világhálóról eltávolítani.
A Microsoft Live Search szolgáltatásában megjelent fotón pontosan felismerhető az amerikai haditengerészet egyik Ohio-osztályú tengeralattjárója, amely szigorúan titkosnak számít. Az ok: a hétágú propellere, amelynek segítségével ezek a járművek gyakorlatilag hangtalanul képesek közlekedni. Az amerikai haditengerészet eddig figyelt arra, hogy a szárazföldi dokkokban elvégzett javítási és karbantartási munkák során mindig letakarják a propellert, hogy senki se szerezhessen tudomást róla.
A Microsoft Live Searchnél napvilágot látott felvételen azonban a hétágú propeller és annak részletei pontosan felismerhetők. A képet minden bizonnyal a Washington szövetségi államban található bangori haditengerészeti támaszpont szárazdokkjában készítették. A nem mindennapi illusztrációt bloggerek fedezték fel és azonnal megjelentették saját oldalaikon. Az esetnek - érthető okokból - sem a haditengerészetnél, sem a Pentagonban nem örültek és az illetékesek most mindent el akarnak követni azért, hogy az ehhez hasonló titkos technológiák dokumentációi a jövőben semmiképpen se legyenek elérhetők az interneten.
Emellett vita robbant ki arról is, hogy ilyen felvételek megjelenése veszélyezteti-e az amerikai nemzetbiztonságot, hiszen a Google Earth-nél és a Microsoft Virtual Earth-nél rendszeresen jelennek meg fotók nemcsak házakról és utcákról, de például ipari létesítményekről is.
A redmondi konszern még 2005 júliusának végén indította el a Virtual Earth béta verzióját, majd tavaly novemberre elkészítette 15 amerikai nagyváros háromdimenziós térképét. A Virtual Earth 3D névre keresztelt szolgáltatás a Windows Live portál, azon belül is a Live Search részeként működik. A háromdimenziós térképeket nagy felbontású fényképek kombinálásával alakították ki.
Tavaly májusban már felmerült az az elképzelés, miszerint az amerikai védelmi minisztériummal szoros kapcsolatban álló egyik ügynökség a Microsoft Virtual Earth technológiáját szeretné felhasználni saját céljaira - humanitárius, biztonsági és katonai szempontok jöhetnek számításba. A National Geospatial-Intelligence Agency (NGA) jelezte, hogy a jövőben szívesen alkalmazná a térképtechnológiát, amely szerintük több területen is segítségükre lehet. Az ügynökség humanitárius, békemegőrző és nemzetbiztonsági célokat emlegetett, de a védelmi minisztériummal ápolt kapcsolatuk révén többen úgy vélték, közvetlenül katonai szempontok alapján döntenének a szolgáltatás felhasználásáról.
A mostani botrány ha nem is hiúsítja meg, de mindenképpen hátráltathatja a hasonló együttműködéseket és ismét fellángolhat a vita arról, hogy nem veszélyes-e a Virtual Earth vagy a Google Earth?