Berta Sándor

A zenetörténet szégyenei a fájlcserélők elleni perek

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű amerikai civil szervezet közleményében támadta az Amerikai Zeneipari Szövetséget (RIAA), mondván, hogy szégyenletes az elmúlt négy évben a fájlcserélők ellen folytatott kampánya.

A RIAA 2003. szeptember 8-án perelt be 261 felhasználót, akiket azzal vádolt meg, hogy fájlcserélő hálózatokból töltöttek le zeneszámokat és zenei albumokat. Négy évvel később a szövetség által a vádlottak padjára citált emberek száma meghaladta a 20 000-t. Az EFF közleményében leginkább az ellen tiltakozott, hogy a vádlottak között nem kalózok és hamisítók vannak, hanem gyerekek, nagyszülők, szülők és egyetemi tanárok, valamint hallgatók.

A civil szervezet nyilvánosságra hozott egy dokumentumot is, amelyben részletes áttekintést nyújt a RIAA által indított perekről és eljárásokról. Az EFF emellett jogi segítséget is felajánlott a zeneipar által támadott embereknek. "A perek ellenére a fájlcserélés népszerűbb, mint valaha. Ezért kimondható, hogy a fájlcserélők elleni perek szégyenfoltot jelentenek a zenetörténetben" - hangsúlyozta Fred von Lohmann, az Electronic Frontier Foundation ügyvédje. A szakember szavait támasztják alá a Big Champagne nevű, a P2P-forgalmat monitorozó cég adatai is. Ezek szerint négy évvel ezelőtt még csak kereken 4,3 millió fájlcserélőt tartottak nyilván, ez a szám viszont mára elérte a 9,35 milliót. Vagyis a RIAA kampánya megbukott.

Ennek ellenére a Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI) elégedett az eddigi akciókkal és sikeresnek ítélte azokat. "A fájlcseréléssel foglalkozó szélessávú internethozzáféréssel rendelkező felhasználók száma csökkent" - közölte John Kennedy, az IFPI elnöke. "A perek nem hoznak bevételt a zenészek számára. A zeneipar fellépése csak azt váltotta ki, hogy az emberek olyan technológiákat keresnek, amelyek lehetővé teszik, hogy nehezebben lehessen őket elkapni" - reagált az IFPI álláspontjára Fred von Lohmann. Az ügyvéd szerint a megoldást az jelentené, ha az amerikai egyetemek megóvnák a hallgatóikat a perektől és megállapodnának a zeneipari szervezetekkel egy átalánydíjban, ami lehetővé tenné a zeneszámok és zenei albumok letöltését. Hiszen elsősorban nem morális, hanem anyagi kérdésről van szó.

"Az online zene sokaknak olyan, mint a rádió. Ezért az árakat is így kellene meghatározni. El tudnák fogadni egy havi 4 dolláros átalánydíjat" - mondta a hasonló ötlettel tavaly novemberben előrukkoló Peter Jenner brit zenei menedzser is. Idén nyáron egyébként Harry Reid, az amerikai Szenátus demokrata többségének vezetője olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a költségvetési támogatást kapó amerikai egyetemeknek a jövőben kötelező lenne fellépniük a szerzői jogsértésekkel kapcsolatos fájlcserélés ellen. Mindez azt jelentené, hogy azon intézmények, ahol a szakemberek a legtöbb szerzői jogsértést tapasztalják, kötelesek lennének felvilágosító előadásokat tartani a hallgatóik számára a szerzői jogról, és tájékoztatni az amerikai kormányt a kampány sikerének mértékéről. Emellett az egyetemeknek például külön szűrőket is fel kellene szerelniük, amelyek megakadályoznák a letöltéseket.

Az RIAA egyébként idén nyáron összesen 408 levelet küldött ki az elmúlt napokban az amerikai főiskolák és egyetemek vezetőinek és peren kívüli egyezséget ajánlott fel a fájlcserélés miatt indított jogi eljárásokban érintett hallgatóknak. Az amerikai felsőoktatási intézmények vezetői még nem alakítottak ki egységes álláspontot a kérdésben.

Sok intézményben viszont úgy gondolják, ezek az oktatási helyek a szabad információcsere központjai és semmiképpen sem a RIAA "segédseriffjei". Így vélekedett nemrég például a Harvard Egyetem Jogi Iskolájának két professzora is, mondván nem az egyetemek dolga, hogy segítsék a kiadók műveinek védelmét. Charles Nesson és John Palfrey szó szerint úgy fogalmaztak, hogy: "Közösen fel kell lépnünk ez ügyben és közölnünk kell a RIAA-val, hogy húzzon innen!"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Harry Kim #60
    Akkor, most Pithagorasz leszármazottai jogosan követelhetnének jogdíjat mindenkitől, aki tanítja vagy használja a képletét?
  • kadar1 #59
    Én biztos nem fogok venni eredeti cd-t,már sokszor ráfizettem.Volt rá példa,hogy a dupla lemezes cd-én csak 3 szám tetszet.De sok albummal igy van ez ,hogy csak pár szám jó a többi szar.Inkább letöltöm a netröl,leválogatom , a selejtett meg törlöm.
    Még annyit,hogy akinek jó a hangja és van érzéke a zenéhez , az továbbra is eltudja adni a cd-it.
  • raingun #58
    Ezeknek a kiadóknak közük sincs a zenéhez, ezek kereskedők. Ha nem tetszik nekik a rendszer, áruljanak halat!
  • balee66 #57
    Ez tényleg durva, az MP3 lejátszók egyre gyakoriabbak, de MP3-at sehol sem lehet vásárolni
  • aaaaa #56
    Ez hasonlóan álszent dolog, mint a ne igyál ne cigizz, közben arra várnak minél többen tegyék ezt. Ha megszünne a warez egyből visszesnének a net előfizetések , a hardver, vagy az irható lemezek eladásai. Mindenkinek nem lehet jó.
    Jól megfigyelhető, hogy a készülékgyártók is ezt támogatják, minden játszik mindent, MP3-at Divx-et, wma-t stb.
    Érdekes dolog, hogy lassan minden játssza az MP3-at, a lemezboltokban mégsem kapható MP3 . Az legális online letöltőhelyek is többnyire valamilyen másolásvédett szutykokat árulnak. A CD-re újabban másolásvédelmet raknak, amit csak az nem tör fel aki nem akar, mindezek ellenére gyakorlatilag lehetetlenné teszik azt, hogy a megvásárolt saját CD-t "jogkövető" módon az mp3 lejátszóra másolja valaki.
  • balee66 #55
    Most nem azért, de ha nem lenne warez, akkor a béka feneke alatt lennének a multimédiás cuccok eladási statisztikái, meg a szélessávú netet sem azért adják viszonylag olcsón, hogy anyám a Nők Lapját nézegesse a neten
  • braeburn #54
    Ha jól értelmezem, akkor egyvalamiben mindannyian egyetértünk. Kit érdekel az önsajnálkozó kiadó-zenész-médea közösség? Én tisztelem az alkotást, akármi is az, de megvetem az élősködést. Ezt a mai felállást maguknak a zenészeknek (mert itt róluk van éppen szó) kell átgondolniuk és változtatni rajta, mert mi nem fogunk megváltozni. Mi már csak ilyen aljas kalózok, szemét, artisjogokat semmibevevő emberkék maradunk a jövőben is és ez akár még rosszabb is lehet. Vegye már megtiszteltetésnek az a művész, aki nyavajog az elmaradt jogdíjaiért, hogy én tisztelem meg őt azzal, hogy lemezterületetet pazarlok és nem utolsósorban időt is rá, hogy elmélázzak a néha baromira unalmas agymenésein. Itt a pont nálam, náluk arrébb ugyanez. Nyilvánvaló, hogy ki lesz a győztes ebben a játszmában. Nem ők.
  • dez #53
    A könyvtár még mindig sokkal jobb hasonlat, mint amit a plágium említésével sugallsz. A letöltők nem akarják sajátjukként újra kiadni. :P
  • dez #52
    Maradjunk! A mai mp3-ak nem vágnak pl. 15kHz-en. A durvább hibák nem ezen múlnak, a zajok már jóval alacsonyabb frekvencián kijönnek egy 128-160k-s mp3-nál is. Persze, 160 fölött már én sem hallom a különbséget egy kis kütyün, de pl. 128k-nál nagyon is!

    Ha meg 256k-sra tellik a helyből, akkor már miért nem teszünk még rá egy kisebb lapáttal, és flac/ape? Sosem tudhatod, hogy nem tutsz-e hozzá véletlenül valami jobb hangcucchoz, és akkor foghatod a fejed, hogy a gyűjteményedet dobhatod a kukába.
  • aaaaa #51
    A találmányokat szabadalmak védik, tönnyire, ha nincs szabadalmaztatva valami el is "lopják" a találmányt gátlástalnul. A szellemi termékeket pedig a szerzői jog védi , ennek egyik része MAGYARORSZÁGON, hogy zenét magán célra, ha közvetve sem haszonszerzés céljából töltesz le, az legális. Ezért fizetsz elvileg az adathordozók árában jogdíjat. Programokra ez nem vonatkozik. Nézz utána, ez a törvény jelenleg.
    Még a Mahasz oldalán is ezt írják ....
    A letöltés önmagában nem bűncselekmény, amennyiben a letöltés, azaz másolat készítés a számítógép memóriájába vagy egyéb adathordozóra (CD-R) magáncélú felhasználás céljára készül és meg is marad e keretek között.Meg kell említeni, hogy arról egyelőre folyik a jogalkotói és jogalkalmazói berkekben vita, hogy jogsértő forrás felhasználásval készíthető-e jogszerűen magáncélú másolat., azaz például az interneten elérhető, oda engedély nélkül nélkül feltett hangfelvételről készíthető-e legális másolat. A német Szerzői Jogi Törvény például úgy foglal állást, hogy csak jogtiszta forrás esetén számíthat a magáncélra készült másolat jogszerűnek.