Berta Sándor
Euromilliárdokba kerül a szakemberhiány
A magasan képzett munkaerő krónikus hiánya évente 20 milliárd euró, azaz a GDP egy százalékának megfelelő veszteséget okoz a német gazdaságnak. Leginkább a fiatal szakemberek hiányoznak.
Rendkívül borúlátó az a német gazdasági miniszter megbízásából elkészített tanulmány, amelynek részleteit most hozták nyilvánosságra. A dokumentumból többek között kiderül, hogy 2014-re Németországban 95 000 mérnökből és 135 000 természettudósból lesz hiány. Ráadásul a szakemberek pont azokról a területekről fognak hiányozni, amelyek a legfontosabbak az állam technológiai teljesítőképessége szempontjából. Ilyen ágazat például a gép- és járműgyártás, a fém- és elektronikai ipar, valamint az informatika. A leginkább a fiatal szakemberek hiányoznak, a tinédzserek közül ugyanis csak kevesen akarnak ezeken a területeken elhelyezkedni.
A tartós szakemberhiány Németországnak évente a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékába, vagyis 20 milliárd euróba kerül. Michael Glos német gazdasági miniszter az adatok ellenére sem támogatja Annette Schavan kutatási miniszternek azt a javaslatát, miszerint nyissák meg a német munkaerőpiacot a külföldi szakemberek előtt és könnyítsék meg számukra a németországi munkavállalást. Jelenleg ugyanis külföldi képzett munkavállalók csak akkor kaphatnak munkát Németországban, ha bizonyítani tudják, hogy évente legalább 85 000 eurós bevételük van. Schavan ezt az összeghatárt vinné le 40-60 000 euróra.
A vizsgálat az első igazi próbálkozás annak számszerűsítésére, milyen kárt okoz a szakképzett munkaerő hiánya Németországban. A tanulmányhoz fűzött javaslatok között szerepel, hogy növelni kell az oktatásra fordított magán- és közpénzeket, javítani kell a képzési intézmények és az üzleti szervezetek együttműködését, illetve több idős és női munkavállalót, továbbá külföldi vendégmunkást kell bevonni a termelésbe.
Glos a munkaerőpiac megnyitását kizárólag egyes szakmák esetében támogatná. Ezenkívül szerinte fontosabb lenne a német állam és az egyes tartományok együttműködése az át- és a továbbképzési rendszer átalakításában, csökkenteni kellene a tanulmányaikat felfüggesztők vagy abbahagyók számát és a jelenleginél jobban kellene támogatni a pályakezdők elhelyezkedését.
Glos el kívánja kerülni annak vádját, hogy meg akarná nyitni a piacot a külföldi munkaerő előtt. Ennek elismerése biztos szavazatvesztést jelente a kormánykoalíció pártjainak a következő választásokon, Németország ugyanis a szavazók elvárásainak megfelelően alkalmazza a legszigorúbb korlátokat az új uniós országok munkavállalóival szemben. Ennek következtében a kelet-közép-európai régió frissen végzett szakemberei, akik korábban elsősorban Németországban kerestek munkát, a kutatási adatok szerint most Nagy-Britanniába vagy az Egyesült Államokba mennek.
Rendkívül borúlátó az a német gazdasági miniszter megbízásából elkészített tanulmány, amelynek részleteit most hozták nyilvánosságra. A dokumentumból többek között kiderül, hogy 2014-re Németországban 95 000 mérnökből és 135 000 természettudósból lesz hiány. Ráadásul a szakemberek pont azokról a területekről fognak hiányozni, amelyek a legfontosabbak az állam technológiai teljesítőképessége szempontjából. Ilyen ágazat például a gép- és járműgyártás, a fém- és elektronikai ipar, valamint az informatika. A leginkább a fiatal szakemberek hiányoznak, a tinédzserek közül ugyanis csak kevesen akarnak ezeken a területeken elhelyezkedni.
A tartós szakemberhiány Németországnak évente a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékába, vagyis 20 milliárd euróba kerül. Michael Glos német gazdasági miniszter az adatok ellenére sem támogatja Annette Schavan kutatási miniszternek azt a javaslatát, miszerint nyissák meg a német munkaerőpiacot a külföldi szakemberek előtt és könnyítsék meg számukra a németországi munkavállalást. Jelenleg ugyanis külföldi képzett munkavállalók csak akkor kaphatnak munkát Németországban, ha bizonyítani tudják, hogy évente legalább 85 000 eurós bevételük van. Schavan ezt az összeghatárt vinné le 40-60 000 euróra.
A vizsgálat az első igazi próbálkozás annak számszerűsítésére, milyen kárt okoz a szakképzett munkaerő hiánya Németországban. A tanulmányhoz fűzött javaslatok között szerepel, hogy növelni kell az oktatásra fordított magán- és közpénzeket, javítani kell a képzési intézmények és az üzleti szervezetek együttműködését, illetve több idős és női munkavállalót, továbbá külföldi vendégmunkást kell bevonni a termelésbe.
Glos a munkaerőpiac megnyitását kizárólag egyes szakmák esetében támogatná. Ezenkívül szerinte fontosabb lenne a német állam és az egyes tartományok együttműködése az át- és a továbbképzési rendszer átalakításában, csökkenteni kellene a tanulmányaikat felfüggesztők vagy abbahagyók számát és a jelenleginél jobban kellene támogatni a pályakezdők elhelyezkedését.
Glos el kívánja kerülni annak vádját, hogy meg akarná nyitni a piacot a külföldi munkaerő előtt. Ennek elismerése biztos szavazatvesztést jelente a kormánykoalíció pártjainak a következő választásokon, Németország ugyanis a szavazók elvárásainak megfelelően alkalmazza a legszigorúbb korlátokat az új uniós országok munkavállalóival szemben. Ennek következtében a kelet-közép-európai régió frissen végzett szakemberei, akik korábban elsősorban Németországban kerestek munkát, a kutatási adatok szerint most Nagy-Britanniába vagy az Egyesült Államokba mennek.