Berta Sándor
A túlzott adattárolás miatt aggódnak brit képviselők
A brit parlament belügyi bizottsága most elkészült jelentésében egyaránt bírálta az Európai Unió igazságügyi és belpolitikáját, valamint az ezekkel összhangban egyre növekvő adattárolási, megfigyelési kedvet.
A brit parlamenti képviselőknek korántsem tetszik az egyre növekvő megfigyelési kedv és ennek a véleményüknek hangot is adtak. "Úgy gondoljuk, hogy számos bizonyíték van az adattárolási éhségre, felborulhat az egyensúly a biztonsági okokból zajló információgyűjtés és azt adatvédelem között. Aggodalomra ad okot, hogy egyes országok megosztják egymással a rendőrségi adatbázisaikat, hogy ki akarják bővíteni az Europol hatáskörét, amelyet így nem ellenőrizhetnének a parlamentek, valamint az európai pénzügyi és légiutas-adatok kiadják az Egyesült Államoknak" - áll többek között a 100 oldalas jelentésben.
Kifogásolják, hogy az adatok átadására vonatkozó Prümi Szerződés egy olyan nyugtalanító precedenst akar teremteni, amelyben európai uniós tagállamok kis csoportja betekinthet a többiek adatbázisaiba és ezt az egész eljárást az Európai Unió többi tagországának fait accompliként vagyis megmásíthatatlan tényként mutatja be. Ráadásul a brit parlamenti képviselők szerint amennyiben az Európai Tanács elfogadja a német elképzeléseket, akkor az igazságszolgáltatási folyamat teljesen kikerülhet az Európai Unióban megszokott demokratikus eljárások hatálya alól - szerepel a dokumentumban.
A honatyák egyetértettek Peter Hustinx európai adatvédelmi biztossal abban, hogy az európai uniós tagállamok a Prümi Szerződés hatályba lépése előtt már meg kellett volna állapodniuk az egységes adatvédelmi szabályokról és szabványokról. A német kormány azonban ehelyett inkább azzal foglalkozott, hogy egy olyan előterjesztést készítsen, amely elfogadása után lehetővé tenné az adatok széles körének átadását harmadik félnek, leginkább az Egyesült Államoknak.
"Furcsálljuk, hogy most valamiért nagyon sürgetővé vált több millió európai uniós állampolgár személyes adatainak megosztása. Vagyis fontosabbnak tűnik az Európai Unió, de például a londoni kormány számára is saját állampolgárai adatainak kiadása, mint ezeknek az információknak a védelme" - írták többek között a brit parlamenti képviselők. Az Europol hatáskörének kiterjesztése pedig a jelentést készítő politikusok szerint felveti annak a kérdését, hogy megmarad-e a parlamenti ellenőrző funkció vagy a szervezet egy kontroll nélküli testületté válik.
Nagy-Britannia egyébként az adatgyűjtés Mekkájának számít. A világ egyetlen államában sem folynak olyan intenzitással és nagy számban a megfigyelések, mint a szigetországban. Tavaly novemberben Richard Thomas brit információs biztos kritizálta Surveillance Society címet kapott 102 oldalas tanulmányában a jelenlegi helyi folyamatokat. A Big Brother-díjra egyébként is Nagy-Britannia lenne a legesélyesebb, hiszen az országban becslések szerint összesen 4,2 millió magán és állami videokamera van felszerelve.
Egy átlagos brit állampolgárt naponta körülbelül 300-szor fotóznak le vagy vesznek fel a szalagokra. Ezenkívül a biztonsági rendszerek naponta 35 millió gépkocsi adatait jegyzik fel, a nemzeti DNS-adatbankban pedig már 3,5 millió ember adatait tárolják. Emellett hatmillió állampolgár ujjlenyomata is a szigetországi hatóságok birtokában van. Mindezen adatok tükrében már senki sem lepődött meg, amikor idén január végén kiderült, hogy a brit belügyminisztérium legújabb tervei szerint az utcai lámpákba röntgenkamerákat szerelnek, amelyek képesek lesznek belátni az alattuk elhaladó vagy a közelükben tartózkodó személyek ruhái alá is.
A brit parlamenti képviselőknek korántsem tetszik az egyre növekvő megfigyelési kedv és ennek a véleményüknek hangot is adtak. "Úgy gondoljuk, hogy számos bizonyíték van az adattárolási éhségre, felborulhat az egyensúly a biztonsági okokból zajló információgyűjtés és azt adatvédelem között. Aggodalomra ad okot, hogy egyes országok megosztják egymással a rendőrségi adatbázisaikat, hogy ki akarják bővíteni az Europol hatáskörét, amelyet így nem ellenőrizhetnének a parlamentek, valamint az európai pénzügyi és légiutas-adatok kiadják az Egyesült Államoknak" - áll többek között a 100 oldalas jelentésben.
Kifogásolják, hogy az adatok átadására vonatkozó Prümi Szerződés egy olyan nyugtalanító precedenst akar teremteni, amelyben európai uniós tagállamok kis csoportja betekinthet a többiek adatbázisaiba és ezt az egész eljárást az Európai Unió többi tagországának fait accompliként vagyis megmásíthatatlan tényként mutatja be. Ráadásul a brit parlamenti képviselők szerint amennyiben az Európai Tanács elfogadja a német elképzeléseket, akkor az igazságszolgáltatási folyamat teljesen kikerülhet az Európai Unióban megszokott demokratikus eljárások hatálya alól - szerepel a dokumentumban.
A honatyák egyetértettek Peter Hustinx európai adatvédelmi biztossal abban, hogy az európai uniós tagállamok a Prümi Szerződés hatályba lépése előtt már meg kellett volna állapodniuk az egységes adatvédelmi szabályokról és szabványokról. A német kormány azonban ehelyett inkább azzal foglalkozott, hogy egy olyan előterjesztést készítsen, amely elfogadása után lehetővé tenné az adatok széles körének átadását harmadik félnek, leginkább az Egyesült Államoknak.
"Furcsálljuk, hogy most valamiért nagyon sürgetővé vált több millió európai uniós állampolgár személyes adatainak megosztása. Vagyis fontosabbnak tűnik az Európai Unió, de például a londoni kormány számára is saját állampolgárai adatainak kiadása, mint ezeknek az információknak a védelme" - írták többek között a brit parlamenti képviselők. Az Europol hatáskörének kiterjesztése pedig a jelentést készítő politikusok szerint felveti annak a kérdését, hogy megmarad-e a parlamenti ellenőrző funkció vagy a szervezet egy kontroll nélküli testületté válik.
Nagy-Britannia egyébként az adatgyűjtés Mekkájának számít. A világ egyetlen államában sem folynak olyan intenzitással és nagy számban a megfigyelések, mint a szigetországban. Tavaly novemberben Richard Thomas brit információs biztos kritizálta Surveillance Society címet kapott 102 oldalas tanulmányában a jelenlegi helyi folyamatokat. A Big Brother-díjra egyébként is Nagy-Britannia lenne a legesélyesebb, hiszen az országban becslések szerint összesen 4,2 millió magán és állami videokamera van felszerelve. Egy átlagos brit állampolgárt naponta körülbelül 300-szor fotóznak le vagy vesznek fel a szalagokra. Ezenkívül a biztonsági rendszerek naponta 35 millió gépkocsi adatait jegyzik fel, a nemzeti DNS-adatbankban pedig már 3,5 millió ember adatait tárolják. Emellett hatmillió állampolgár ujjlenyomata is a szigetországi hatóságok birtokában van. Mindezen adatok tükrében már senki sem lepődött meg, amikor idén január végén kiderült, hogy a brit belügyminisztérium legújabb tervei szerint az utcai lámpákba röntgenkamerákat szerelnek, amelyek képesek lesznek belátni az alattuk elhaladó vagy a közelükben tartózkodó személyek ruhái alá is.
