Berta Sándor
Máris bírálták a német távközlési adattárolást
A német kormány nemrég fogadta el azt a törvénytervezetet, amely szerint már 2008. január elsejétől 6 hónapon keresztül tárolnák a távközlési forgalmi adatokat.
Az elképzelést, amely szerint fél éven át megőriznének minden az e-mail forgalommal, az internetes, a vezetékes és a mobiltelefonálással kapcsolatos információt, máris kritizálták az adatvédelmi szakemberek és a politikusok. A törvénytervezetből kiderül, hogy minden a forgalommal összefüggő adatot elraktároznak, például mikor kezdődött és végződött egy internetes kapcsolat vagy egy beszélgetés, az mennyi ideig tartott, viszont a beszélgetések vagy az elektronikus levelek tartalmát nem őrzik meg. A Bundestag a tervek szerint még az idén nyáron elfogadja az előterjesztést.
Az eco német internetgazdasági szervezet azonnal bírálta az elképzeléseket. Hannah Seiffert, az eco berlini irodájának vezetője kijelentette, hogy a tervezett időpontig nem lehet felkészülni az információk tárolására. Ráadásul az internetszolgáltatókra és a távközlési cégekre óriási anyagi és szervezési feladatok hárulnak.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos az egész ötletet kritizálta, mondván az emberek többségéről személyes adatokat gyűjtenek annak ellenére, hogy ezek a személyek nem is gyanúsíthatóak semmilyen bűncselekmény elkövetésével. A szakember óvta a német kormányt attól, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva elmulassza az állampolgárok jogainak, illetve személyes adataiknak a védelmét. Schaar bírálta a Közös Terrorizmus-ellenes Központ létrehozását is, ahol a terrorizmussal semmilyen kapcsolatban nem álló személyek információit is összegyüjtik.
Claudia Roth, a Zöldek elnöke szerint minden demokrata összefogására van szükség a megfigyelési állam kiépítése ellen, a törvényhozóknak ugyanis az állampolgárok jogait kellene védeniük ahelyett, hogy mindig "új megfigyelési fantáziákat valósítanak meg" - Jan Korte, a német parlament baloldali frakciójának belügyi szakértője pedig azzal vádolta meg Wolfgang Schäuble német belügyminisztert, hogy veszélyezteti az emberek személyes jogait és szabadságát, az elképzelések pedig aggodalomra adnak okot.
"Az adatéhség folyamatosan nő, még soha nem volt ekkora mértékű. A terrorizmus elleni védelem és biztonság, illetve az állampolgárok jogai közötti törékeny egyensúly kezd felborulni" - szögezte le Peter Schaar. Az adatvédelmi biztos az információéhségre példaként említette a zene- és a filmiparnak azt az elképzelését, miszerint a jövőben számos felhasználói adatot tárolnának el, hogy így akadályozzák meg a fájlcserélő hálózatok további térhódítását.
Egy másik példa pedig az abszurditás határait súrolja. A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal ugyanis a rendőrség által ittasság miatt őrizetbe vett személyek adatait továbbította az Alkotmányvédelmi Hivatalnak. Mindez annak a megállapodásnak a keretében történt, amelyet a három évvel ezelőtt létrehozott Közös Terrorizmus-ellenes Központ, a rendőrség és a titkosszolgálatok kötöttek és amelynek köszönhetően ezek a hivatalok egymás között információkat cserélnek ki.
Schaar végül a tervezett online házkutatások ellen emelt szót. A szakember úgy vélte, az igazán szomorú nem is egy ilyen tervnek a kigondolása, hanem az, hogy egyes politikusok még az alkotmány módosítására is hajlandók lennének, csakhogy az elképzelés megvalósulhasson.
Az elképzelést, amely szerint fél éven át megőriznének minden az e-mail forgalommal, az internetes, a vezetékes és a mobiltelefonálással kapcsolatos információt, máris kritizálták az adatvédelmi szakemberek és a politikusok. A törvénytervezetből kiderül, hogy minden a forgalommal összefüggő adatot elraktároznak, például mikor kezdődött és végződött egy internetes kapcsolat vagy egy beszélgetés, az mennyi ideig tartott, viszont a beszélgetések vagy az elektronikus levelek tartalmát nem őrzik meg. A Bundestag a tervek szerint még az idén nyáron elfogadja az előterjesztést.
Az eco német internetgazdasági szervezet azonnal bírálta az elképzeléseket. Hannah Seiffert, az eco berlini irodájának vezetője kijelentette, hogy a tervezett időpontig nem lehet felkészülni az információk tárolására. Ráadásul az internetszolgáltatókra és a távközlési cégekre óriási anyagi és szervezési feladatok hárulnak.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos az egész ötletet kritizálta, mondván az emberek többségéről személyes adatokat gyűjtenek annak ellenére, hogy ezek a személyek nem is gyanúsíthatóak semmilyen bűncselekmény elkövetésével. A szakember óvta a német kormányt attól, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva elmulassza az állampolgárok jogainak, illetve személyes adataiknak a védelmét. Schaar bírálta a Közös Terrorizmus-ellenes Központ létrehozását is, ahol a terrorizmussal semmilyen kapcsolatban nem álló személyek információit is összegyüjtik.
Claudia Roth, a Zöldek elnöke szerint minden demokrata összefogására van szükség a megfigyelési állam kiépítése ellen, a törvényhozóknak ugyanis az állampolgárok jogait kellene védeniük ahelyett, hogy mindig "új megfigyelési fantáziákat valósítanak meg" - Jan Korte, a német parlament baloldali frakciójának belügyi szakértője pedig azzal vádolta meg Wolfgang Schäuble német belügyminisztert, hogy veszélyezteti az emberek személyes jogait és szabadságát, az elképzelések pedig aggodalomra adnak okot.
"Az adatéhség folyamatosan nő, még soha nem volt ekkora mértékű. A terrorizmus elleni védelem és biztonság, illetve az állampolgárok jogai közötti törékeny egyensúly kezd felborulni" - szögezte le Peter Schaar. Az adatvédelmi biztos az információéhségre példaként említette a zene- és a filmiparnak azt az elképzelését, miszerint a jövőben számos felhasználói adatot tárolnának el, hogy így akadályozzák meg a fájlcserélő hálózatok további térhódítását.
Egy másik példa pedig az abszurditás határait súrolja. A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal ugyanis a rendőrség által ittasság miatt őrizetbe vett személyek adatait továbbította az Alkotmányvédelmi Hivatalnak. Mindez annak a megállapodásnak a keretében történt, amelyet a három évvel ezelőtt létrehozott Közös Terrorizmus-ellenes Központ, a rendőrség és a titkosszolgálatok kötöttek és amelynek köszönhetően ezek a hivatalok egymás között információkat cserélnek ki.
Schaar végül a tervezett online házkutatások ellen emelt szót. A szakember úgy vélte, az igazán szomorú nem is egy ilyen tervnek a kigondolása, hanem az, hogy egyes politikusok még az alkotmány módosítására is hajlandók lennének, csakhogy az elképzelés megvalósulhasson.