Berta Sándor
Intuitív billentyűzet mobiltelefonokhoz
Gyakran vannak olyan rendszerek és technológiák, amelyek régiek vagy nehezen kezelhetők, azonban ennek ellenére a mai napig használjuk őket. Jó példa erre a mobiltelefonok billentyűin alkalmazott megoldás.
Egy átlagos mobil készüléken tizenkét gomb van, melyeken általában egyenként egy szám és három betű, illetve más jel található. Ez az ötlet - ki hitte volna - az 1920-as évekből (!) és az Egyesült Államokból származik. Ott ugyanis mindig a helyiségek hálózati csomópontjának első két betűjével jelölték a telefonszámokat (például MUrray Hill 5-9975). A metódust az AT&T az 1950-es években is megtartotta, majd ezt követte az 1980-as években elterjedt megoldás, amikor a telefonszámokat betűkkel helyettesítették be (például 1-800-GET-RICH), mondván az emberek így könnyebben megjegyezhetik őket. Ez a virágnyelv az 1990-es évektől, az SMS elterjedésétől éli a fénykorát.
"Ugyan a tinédzserek ma már kiváló sebességgel írják be az üzeneteiket, azonban szerintem ha ma találná ki ezt valakit, senki sem tartaná jó ötletnek" - mondta David Levy, az Apple egykori ergonómiai dizájnere, aki ma feltalálóként saját Digit Wireless nevű cégét vezeti. Levy egy olyan új billentyűzetet talált fel, amelynél a betűk ABC sorrendben, a számok közötti részeken helyezkednek el. A szakember által már 1993-ban szabadalmaztatott megoldás neve Fastap lett.
Egy átlagos telefonon összesen 28 hely található, ebből 18-at a számok és betűk foglalnak el, a többin a navigációs és irányítási gombok vannak. A Fastap viszont minden helyet kihasznál és az első igazi újítás az 1920-as évek óta. A Digit Wirelesst Levy kifejezetten a licencek értékesítésére hozta létre még 2005-ben, eddig azonban csupán két szolgáltató, az amerikai Alltel és a kanadai Telus érdeklődött komolyan az ötlet iránt. Az LG CX6190 típusú készüléke a világ első Fastap adatbeviteli technológiával ellátott mobiltelefonjaként 2005 szeptemberében elnyerte a CDMA Technológiai Innovációs Díjat, de azóta újabb tipusok is megjelentek.
Levy szerint a Fastapot használó mobiltelefonokon kétszer gyorsabb az SMS-ek írása, ráadásul a billentyűzet jóval felhasználóbarátabb az eddigi megoldásnál és a használata is kényelmesebb. A cég helyzetét nehezíti, hogy a mobilipar ragaszkodik a régi, kényelmetlen, ám széles körben elterjedt technológiához, pedig egy Fastap készülék gyártása alig kerül valamivel többe, mint egy átlagos mobiltelefoné. A technológia ráadásul kizárja a félreütés lehetőségét, erről egy külön algoritmus gondoskodik, ami érzékeli, hogy ha valaki telefonszámot vagy szöveget üt be.
A Digit Wireless vezetője ennek ellenére nem adja fel és folyamatosan számos európai, ázsiai és észak-amerikai mobil szolgáltatóval, illetve mobiltelefon-gyártóval tárgyal. A cégnél tervezik új nyelvi változatú (többek között cirill, hindu stb.) billentyűzetek kifejlesztését is.
Egy átlagos mobil készüléken tizenkét gomb van, melyeken általában egyenként egy szám és három betű, illetve más jel található. Ez az ötlet - ki hitte volna - az 1920-as évekből (!) és az Egyesült Államokból származik. Ott ugyanis mindig a helyiségek hálózati csomópontjának első két betűjével jelölték a telefonszámokat (például MUrray Hill 5-9975). A metódust az AT&T az 1950-es években is megtartotta, majd ezt követte az 1980-as években elterjedt megoldás, amikor a telefonszámokat betűkkel helyettesítették be (például 1-800-GET-RICH), mondván az emberek így könnyebben megjegyezhetik őket. Ez a virágnyelv az 1990-es évektől, az SMS elterjedésétől éli a fénykorát.
"Ugyan a tinédzserek ma már kiváló sebességgel írják be az üzeneteiket, azonban szerintem ha ma találná ki ezt valakit, senki sem tartaná jó ötletnek" - mondta David Levy, az Apple egykori ergonómiai dizájnere, aki ma feltalálóként saját Digit Wireless nevű cégét vezeti. Levy egy olyan új billentyűzetet talált fel, amelynél a betűk ABC sorrendben, a számok közötti részeken helyezkednek el. A szakember által már 1993-ban szabadalmaztatott megoldás neve Fastap lett.
Egy átlagos telefonon összesen 28 hely található, ebből 18-at a számok és betűk foglalnak el, a többin a navigációs és irányítási gombok vannak. A Fastap viszont minden helyet kihasznál és az első igazi újítás az 1920-as évek óta. A Digit Wirelesst Levy kifejezetten a licencek értékesítésére hozta létre még 2005-ben, eddig azonban csupán két szolgáltató, az amerikai Alltel és a kanadai Telus érdeklődött komolyan az ötlet iránt. Az LG CX6190 típusú készüléke a világ első Fastap adatbeviteli technológiával ellátott mobiltelefonjaként 2005 szeptemberében elnyerte a CDMA Technológiai Innovációs Díjat, de azóta újabb tipusok is megjelentek.
Levy szerint a Fastapot használó mobiltelefonokon kétszer gyorsabb az SMS-ek írása, ráadásul a billentyűzet jóval felhasználóbarátabb az eddigi megoldásnál és a használata is kényelmesebb. A cég helyzetét nehezíti, hogy a mobilipar ragaszkodik a régi, kényelmetlen, ám széles körben elterjedt technológiához, pedig egy Fastap készülék gyártása alig kerül valamivel többe, mint egy átlagos mobiltelefoné. A technológia ráadásul kizárja a félreütés lehetőségét, erről egy külön algoritmus gondoskodik, ami érzékeli, hogy ha valaki telefonszámot vagy szöveget üt be.
A Digit Wireless vezetője ennek ellenére nem adja fel és folyamatosan számos európai, ázsiai és észak-amerikai mobil szolgáltatóval, illetve mobiltelefon-gyártóval tárgyal. A cégnél tervezik új nyelvi változatú (többek között cirill, hindu stb.) billentyűzetek kifejlesztését is.
