A webes hirdetők a keresőmarketing mellett olyan új módszereket kezdenek alkalmazni, amelyek modellezés alapján előre kiszámítják - sokszor már akkor, amikor még az illető nincs is tudatában vásárlási szándékának -, hogy mit fog keresni a netező.

Sok internetező egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy keresési szokásait internetes cégek ezrei követik nyomon, és a különböző informatikai hálózatokban milyen gigászi munka folyik annak érdekében, hogy a megszerzett információkat szétválogassák, katalógusokba rendezzék, elemezzék, majd eladják olyan hirdetőknek, akiknek az adott személy pontosan beleillik a célcsoportjába - írja a Business 2.0. netes szaklap.

Az online-hirdetési piac a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem csupán a Google-ról és a hozzá kapcsolódó keresőprogramokról szól. Bár a Google magáénak mondhatja a tavalyi 15,7 milliárd dolláros online-piac negyedét az USA-ban, az internetezők azonban csupán idejük átlagosan öt százalékát töltik kereséssel. A maradék szörfölési időben a hirdetők az úgynevezett display- (például ábrát, grafikát, mozgóképet is tartalmazó) hirdetésekkel próbálják elérni őket, amelyek legújabb generációja már nemcsak a figyelemfelkeltésre szolgál, hanem a hatékonyság nyomon követését is lehetővé teszi.

Az Ogilvy North America reklám­ügynökségnél a szöveg­írókon és dizáj­nereken kívül már az olyan opti­malizáló progra­moké a főszerep, amelyek a kampány online-hirde­téseiről bejövő milliónyi infor­mációt elemzik, és akár menet közben eldöntik, melyik volt hatékony és miért. Az alulteljesítő hirdetéseket a program magától módo­sítja a kampány köz­ben, legyen szó például csupán egy banner színéről. A display-hirde­tések optima­lizálásában jelenleg a Google mögött összesítésben máso­dik he­lyen álló Yahoo jár az élen, amely a koráb­ban a NASA-nak dolgozó és saját magának is két adat­bányász cé­get össze­grundoló Usama Fayyad rakéta­technológust szerződ­tette az üzletág felfuttatására.

A Yahoo oldalainak havonta 131 millió egyedi látogatója van, a szörfölők gépeinek cookie-airól naponta nagyobb mennyiségű információ érkezik be, mint amennyi az amerikai kongresszus teljes könyvtári állományában fellelhető. A különböző robotok - a cookie-k mellett - a szörfölő addigi Yahoo-s keresési szokásaiból is modelleket készítenek, amelyek kiszámítják a várható fogyasztói viselkedést. Ennek megfelelően a Yahoo egyre kevésbé az adott honlap tartalma, sokkal inkább a várható fogyasztói viselkedés alapján ad el hirdetési felületeket.

Ha például egy netező a Yahoo autós oldalain keresgélt, majd átkattintott a Yahoo "zöld" oldalainak környezetbarát üzemanyagokkal foglalkozó részére, végül az eBay-en nézelődött autók után, akkor Fayyad és csapata 75 százalékos valószínűséggel meg tudja mondani, hogy a Yahoo autós oldalainak havi 300 ezer látogatója közül kik akarnak az elkövetkező három hónapban autót vásárolni. Lehet, hogy amikor a következő alkalommal a mit sem sejtő netező a Yahoo sport- vagy pénzügyi oldalaira lép, máris belebotlik hibrid hajtású autók hirdetéseibe. Ilyen módszerekkel a honlap tartalma, ahol az ügyfelet sikerül "megfogni", gyakorlatilag teljesen irreleváns.

Természetesen a Microsoft és az AOL sem nézi tétlenül a Yahoo menetelését, utóbbi például saját fogyasztóiviselkedés-alapú reklámhelyeit már eleve úgy kínálja, hogy csak a regisztrációért vagy további adatkérésért kell fizetnie az ügyfélnek. A Google egyelőre alternatív lehetőségekkel kísérletezik, mivel érvelése szerint a cookie-gyűjtés alapú hirdetésoptimalizálás sérti az ügyfelek magánszféráját.