SG.hu·

Megjelent az eddigi leggyorsabb mikrochip

A Texasi Egyetem a jövő héten fogja bemutatni a TRIPS-et, mely egyszerre 1024 utasítást tud kezelni. Kétségtelen, hogy a TRIPS az összes eddig megjelent processzorhoz képest lényegesen gyorsabb.

A TRIPS sokkal több műveletet képes elvégezni mint bármilyen eddigi mikroprocesszor. Bár a prototípus a mai chipekhez képest hihetetlenül gyors, az ígért teljesítményhez képest egy kicsit lemarad. A "Tera-op Reliable Intelligently adaptive Processing System" az IBM Austin-i kutatólaboratóriumával közösen lett kifejlesztve. A Doug Burger, Stephen Keckler és Kathryn McKinley professzorok által vezetett kutatócsoport eddigi munkája hét évig tartott, a fejlesztéshez szükséges 11,1 millió dolláros anyagi fedezetet pedig a DARPA biztosította.

A TRIPS mostani prototípusában két processzormag van, melyek ciklusonként 16 műveletet képesek elvégezni, és a processzor egyszerre 1024 utasítást tud kezelni. Kétségtelen, hogy ez az adat a összes eddig megjelent processzorhoz képest drasztikusan jobb. Az IBM közlése szerint az új chip architektúrája a blokkközpontú végrehajtáson alapszik: míg a legtöbb mai mikrochip egyszerre csupán néhány számítást képes elvégezni, addig egy TRIPS alapjaira felépülő chip számítások csoportjait képes kezelni egyidőben.


Maga a TRIPS projekt 2003-ban indult. A kutatócsoport célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan elérhető processzor architektúrát, mely lényegesen meggyorsítja az ipari, fogyasztói és tudományos munka során szükséges számításokat. A mostani, konvencionálisnak nevezhető rendszerekhez képest új technikai megoldásokat szerettek volna találni, ezáltal új szintre emelni a számítástechnikában lévő lehetőségeket.

A kutatók mostani célja az, hogy 2010-ig létrehozzák a négymagos prototípust is, és 2012-ig egy olyan TRIPS rendszerű mikrochip legyen kifejlesztve, mely másodpercenként egy trillió műveletet képes elvégezni. Ez a teljesítmény a mai szuperkomputerek kategóriájának felel meg. A TRIPS április 30-án lesz bemutatva és részletesen ismertetve.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© BiroAndras2007. 05. 12.. 20:11||#42
Ezért mondtam, hogy a profiknak van esélyük. De gondolj bele, hogy az hány százaléka a programozóknak. Ha 1-nél magasabb számra gondolsz, akkor olvasgasd ezt egy kicsit, aztán tippelj újra.
© dez2007. 05. 07.. 01:28||#41
Hát-hát. Egy ismerõsöm a mai napig asm-ezget (már úgy értve, x86-on, mert máshol nem olyan ritka ma sem), és be is számolgat, mennyivel lett gyorsabb az eredetileg C-ben írt ilyen-olyan rutin. (Mondjuk õ sem éppen egy kezdõ.) És akkor ez még nem C++, vagy más magasabb szintû nyelv. (Javáról pl. nem is beszélve, persze az kicsit más kategória.)
© BiroAndras2007. 05. 06.. 22:07||#40
"de az emberi leleményt nem tudja egy compiler utólérni."

Ezzel nem egészen értek egyet. A mai procik elég bonyolultak, és a fordítok is elég fejlettek. Ma szerintem csak a legprofibbaknak van esélyük lekörözni a fordítókat, egy átlagos programozónak semmiképp. Viszont magasabb szinten már teljesen (néhány kivételtõl eltekintve) az ember feladata az optimalizáció, és a legtöbb progi épp itt bukik meg.
© dez2007. 05. 01.. 18:17||#39
Az utolsó mondatod meg erõsen csak féligazság, vagy még annyira sem. A konzolos játékokat éppenhogy nem a csilivili grafika adja el, hanem a játékélmény. Komoly stratégiai játékok tényleg nem nagyon vannak (ma már talán igen), de pl. az átlagember szemével nézve egykaptafára készített FPS-ekben a PC vezet.
© dez2007. 05. 01.. 18:14||#38
Általánosságban igen, a korábbi nem, vagy kevéssé optimizált (a német eredetû optimalizál szó nekem nem jön be) kódhoz képest -- de az emberi leleményt nem tudja egy compiler utólérni.
© JTBM2007. 05. 01.. 13:25||#37
A mai programok általánosságban jobban optimalizáltak, mint a régebbiek, mert az automatikus (compiler + driver) optimalizáció is ugyanúgy fejlõdött, mint minden más.

De az is igaz, hogy ma már nem tesznek bele ASM részeket a programokba lépten-nyomon, hogy még egy kis teljesítmény kicsikarjanak.

Ráadásul ma már a hardware is a compiler-hez van igazítva, ezért a nem ASM programok is nagyon gyorsak.

Az igazság az, hogy a mai programok fõleg grafikailag fényévekkel jobbak, mint a 10 évvel ezelõttiek és egy galaxisnyira vannak a 20 éves játékoktól.

A játszhatóság és a programok világ modelljei is jobbak, de a változás itt nem olyan gyors. Ráadásul ebben a tapasztalatnak hatalmas jelentõsége van és az új software készítõk mindig elkövetik ugyanazokat a hibákat, amiket a régebbi cégek már elkövettek.

Bejöttek még a konzolos játékok is, amik a konzol fogyatékosságai miatt a PC-s játékokhoz képest egyszerûek, primitívek. Sajnos ezekbõl is egyre több van.
© dez2007. 04. 28.. 22:58||#36
(Mint te is írtad, ma a munka nagy része a grafika , fõleg licencelt 3D motor esetén.)
© dez2007. 04. 28.. 22:48||#35
Hát... Már akkor sem csak 1 ember egy hónapos hobbiprojektje volt egy normálisabb játék. Csak ezt szerettem volna mondani. Azért "kötöttem bele", mert kicsit lebecsülõnek tûnt.
© BiroAndras2007. 04. 28.. 21:25||#34
Azért még a '90-es évek elején PC-re is meg lehetett csinálni. De mivel nem írtam idõpontot, nem értem miért kötöttél bele.
A lényeg az, hogy egyre nagyobb munka egy játék megírása, így természetesen a hibák száma is növekszik, és az optimalizáció is macerásabb.
© Tetsuo2007. 04. 28.. 16:36||#33
1xûen olcsóbbak.. ennyi. 1Mrd emberbõl persze h van 1 rakás programozózseni.
Az oktatás biztos jó, de az máshol is jó.