Berta Sándor
Növelné az EU a versenyt a szélessávú piacon
A Deutsche Telekomnak (DT), a France Telecomnak és más konszerneknek fel kell készülniük arra, hogy az Európai Unió drasztikusan be fog avatkozni a jövőben az üzleti ügyeikbe.
Mint ismeretes, az Európai Unió és főleg Viviane Reding korábban már többször is bírálta a Deutsche Telekomot, mondván, a cégnek meg kell nyitnia a szélessávú hálózatát más szolgáltatók előtt is. Az európai uniós biztos legszívesebben szétzúzná az európai távközlési monopóliumokat. A vita odáig fajult, hogy idén februárban az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett a német kormány ellen, a DT-nek mentsvárat nyújtó német távközlési törvény miatt. A német konszern azonban nem zavartatta magát és elindította 3 milliárd eurós VDSL-projektjét.
Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint a nemzeti távközlési felügyeleteknek a jövőben joga lenne előírni, hogy a renitens vállalatok kötelesek megkezdeni a vezetékes hálózatuk kiszervezését külön cégbe. "Jó példa erre a jelenleg Nagy-Britanniában működő modell, ahol szét vannak bontva a különböző hálózatok. Ez egy nagyon érdekes megoldás lenne" - nyilatkozta Reding. A British Telecom (BT) hajlandó volt arra, hogy a vezetékes üzletágát külön céggé szervezze és a többi területtől jól elkülönítse. A hálózat ugyan továbbra is a BT tulajdonában maradt, de egy a helyi hírközlési felügyelet és a konkurensek által delegált szakemberekből álló testület szabályozza, hogy ki férhet hozzá a hálózathoz.
A jövőben az üzletág-szétválasztások joga a nemzeti távközlési felügyeletekhez kerülne. Az uniós biztos szerint a fő cél a versenyhelyzet teremtése a szélessávú piacokon és a javaslat be fog kerülni az Európai Bizottság idén nyárra elkészülő távközlési reformcsomagjába is. Reding attól tart, hogy egyes országokban a szélessávú piacokon továbbra is a telekommunikációs konszernek diktálnak majd, a kisebb szolgáltatók pedig teljesen háttérbe fognak szorulni. A javaslatot még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is, így a konszernek még egy darabig fellélegezhetnek.
Az Európai Bizottság jelentése szerint tavaly 20 millió új hozzáféréssel nőtt az európai szélessávú piac, ami 39 százalékos növekedésnek felel meg. Az európai uniós állampolgárok 15,7 százalékának van valamilyen szélessávú internethozzáférése. Ugyan az árak csökkentek, azonban komoly problémát jelent, hogy például Németországban a DT a piac háromnegyedét ellenőrzi. Az Európai Bizottság ezen a helyzeten akar mindenképpen változtatni és ezért ragaszkodik makacsul az ötlethez immár évek óta.
Mint ismeretes, az Európai Unió és főleg Viviane Reding korábban már többször is bírálta a Deutsche Telekomot, mondván, a cégnek meg kell nyitnia a szélessávú hálózatát más szolgáltatók előtt is. Az európai uniós biztos legszívesebben szétzúzná az európai távközlési monopóliumokat. A vita odáig fajult, hogy idén februárban az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett a német kormány ellen, a DT-nek mentsvárat nyújtó német távközlési törvény miatt. A német konszern azonban nem zavartatta magát és elindította 3 milliárd eurós VDSL-projektjét.
Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint a nemzeti távközlési felügyeleteknek a jövőben joga lenne előírni, hogy a renitens vállalatok kötelesek megkezdeni a vezetékes hálózatuk kiszervezését külön cégbe. "Jó példa erre a jelenleg Nagy-Britanniában működő modell, ahol szét vannak bontva a különböző hálózatok. Ez egy nagyon érdekes megoldás lenne" - nyilatkozta Reding. A British Telecom (BT) hajlandó volt arra, hogy a vezetékes üzletágát külön céggé szervezze és a többi területtől jól elkülönítse. A hálózat ugyan továbbra is a BT tulajdonában maradt, de egy a helyi hírközlési felügyelet és a konkurensek által delegált szakemberekből álló testület szabályozza, hogy ki férhet hozzá a hálózathoz.
A jövőben az üzletág-szétválasztások joga a nemzeti távközlési felügyeletekhez kerülne. Az uniós biztos szerint a fő cél a versenyhelyzet teremtése a szélessávú piacokon és a javaslat be fog kerülni az Európai Bizottság idén nyárra elkészülő távközlési reformcsomagjába is. Reding attól tart, hogy egyes országokban a szélessávú piacokon továbbra is a telekommunikációs konszernek diktálnak majd, a kisebb szolgáltatók pedig teljesen háttérbe fognak szorulni. A javaslatot még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is, így a konszernek még egy darabig fellélegezhetnek.
Az Európai Bizottság jelentése szerint tavaly 20 millió új hozzáféréssel nőtt az európai szélessávú piac, ami 39 százalékos növekedésnek felel meg. Az európai uniós állampolgárok 15,7 százalékának van valamilyen szélessávú internethozzáférése. Ugyan az árak csökkentek, azonban komoly problémát jelent, hogy például Németországban a DT a piac háromnegyedét ellenőrzi. Az Európai Bizottság ezen a helyzeten akar mindenképpen változtatni és ezért ragaszkodik makacsul az ötlethez immár évek óta.