Berta Sándor
EU eljárás a német távközlési törvény miatt
A német telekommunikációs törvény módosításának köszönhetően a Deutsche Telekom (DT) tulajdonában lévő optikai hálózat megmenekülhetne a szabályozástól. Ezt azonban nem nézi jó szemmel az Európai Unió.
Az Európai Bizottság ma megtette az első lépést és eljárást kezdeményezett a német kormánnyal szemben a Deutsche Telekom monopolhelyzete miatt. Az álláspontok mindkét fél szempontjából teljesen érthetők. A DT 3 milliárd euróért történő bővítést hajt végre, de csak akkor, ha hálózatát más szolgáltatók nem használhatják, így védve meg a céget a konkurenciától. Az Európai Unió viszont pontosan a szabad piaci versenyre hivatkozva szeretné elérni a hálózat megnyitását.
A konszern emiatt a német kormány döntésétől tette függővé a beruházást. Az Európai Bizottság már tavaly december 20-án eldöntötte, hogy amennyiben hatályba lép a német törvény módosítása, akkor azonnal eljárást kezdeményez Németország ellen. A tavaly decemberben elfogadott jogszabályt a múlt hét pénteken hirdették ki a hivatalos német szövetségi közlönyben és szombaton lépett érvénybe. Persze Viviane Reding illetékes európai uniós biztos már tavaly november végén kijelentette, hogy hajlandó akár szétzúzni is a távközlési konszerneket. A politikus szerint a DT így jogtalan előnyhöz juthat a riválisaival szemben és újra monopolhelyzetbe kerülhet.
A szombaton hatályba lépett módosított német távközlési törvény befektetési védelmet garantál a távközlési ágazatban az úgynevezett új piacok számára, így egyetlen szolgáltatónak sem kell megosztania egy régiót vagy területet egy másik szolgáltatóval. Ilyen új piacnak számít a Deutsche Telekom VDSL-hálózata is. A kérdés tehát az, hogy a DT köteles-e megnyitni saját hálózatát egy konkurens cég előtt. A döntés akár precedens értékű is lehet, és meghatározhatja az európai távközlési piac jövőjét.
A gyorsított eljárás szerint Németországnak 15 napon belül kell választ adnia a már korábban is jelzett, de Berlin által eddig válasz nélkül hagyott brüsszeli ellenvetésekre. A dolog kétesélyes: ha az EU nyer, a fejlesztések elmaradhatnak (hacsak nem lép be más a piacra), ha a német kormány, akkor ugyan megtörténik a bővítés, de hosszú évekig extraprofitot könyvelhet el rajta a DT, azaz drága lesz a szolgáltatás. Melyik a kevésbé rossz?
Az Európai Bizottság ma megtette az első lépést és eljárást kezdeményezett a német kormánnyal szemben a Deutsche Telekom monopolhelyzete miatt. Az álláspontok mindkét fél szempontjából teljesen érthetők. A DT 3 milliárd euróért történő bővítést hajt végre, de csak akkor, ha hálózatát más szolgáltatók nem használhatják, így védve meg a céget a konkurenciától. Az Európai Unió viszont pontosan a szabad piaci versenyre hivatkozva szeretné elérni a hálózat megnyitását.
A konszern emiatt a német kormány döntésétől tette függővé a beruházást. Az Európai Bizottság már tavaly december 20-án eldöntötte, hogy amennyiben hatályba lép a német törvény módosítása, akkor azonnal eljárást kezdeményez Németország ellen. A tavaly decemberben elfogadott jogszabályt a múlt hét pénteken hirdették ki a hivatalos német szövetségi közlönyben és szombaton lépett érvénybe. Persze Viviane Reding illetékes európai uniós biztos már tavaly november végén kijelentette, hogy hajlandó akár szétzúzni is a távközlési konszerneket. A politikus szerint a DT így jogtalan előnyhöz juthat a riválisaival szemben és újra monopolhelyzetbe kerülhet.
A szombaton hatályba lépett módosított német távközlési törvény befektetési védelmet garantál a távközlési ágazatban az úgynevezett új piacok számára, így egyetlen szolgáltatónak sem kell megosztania egy régiót vagy területet egy másik szolgáltatóval. Ilyen új piacnak számít a Deutsche Telekom VDSL-hálózata is. A kérdés tehát az, hogy a DT köteles-e megnyitni saját hálózatát egy konkurens cég előtt. A döntés akár precedens értékű is lehet, és meghatározhatja az európai távközlési piac jövőjét.
A gyorsított eljárás szerint Németországnak 15 napon belül kell választ adnia a már korábban is jelzett, de Berlin által eddig válasz nélkül hagyott brüsszeli ellenvetésekre. A dolog kétesélyes: ha az EU nyer, a fejlesztések elmaradhatnak (hacsak nem lép be más a piacra), ha a német kormány, akkor ugyan megtörténik a bővítés, de hosszú évekig extraprofitot könyvelhet el rajta a DT, azaz drága lesz a szolgáltatás. Melyik a kevésbé rossz?