Berta Sándor,MTI
A Deutsche Telekomnak meg kell nyitnia szélessávú hálózatát
Az Európai Unió hajthatatlannak tűnik a kérdésben, így egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a német távközlési konszernnek meg kell nyitnia nagy sávszélességű hálózatát konkurensei előtt.
Az Európai Bizottság meghozta határozátát, amely kötelezi az óriáscéget a piacok megnyitására. Brüsszel áldását adta a német Bundesnetzagentur szabályozási javaslatára, amely megnyitja a Deutsche Telekom szélessávú hálózatát a konkurencia előtt. A felhasználók számára ez örömteli döntés lehet, hiszen még olcsóbbá válhatnak a szélessávú hozzáférések, a vállalat viszont érthetően nincs elájulva a dologtól. A döntés értelmében a Deutsche Telekom minden hálózatát köteles lesz megnyitni, beleértve a jelenlegi DSL- és az új VDSL-rendszereit is.
A Bundesnetzagentur "erős politikai nyomás alatt bizonyította be függetlenségét" - hangsúlyozta az EU médiaügyi biztosa, Viviane Reding. "A német szélessávú internetes piac megnyitása a verseny előtt jobb szolgáltatásokat és alacsonyabb díjakat eredményez majd az internet elérésében." A rendelkezés a Bitsrom szélessávú hálózat elérhetőségét rendezi a felhasználót elérő utolsó szakaszon. A DT konkurensei a jövőben saját feltételeik szerint kínálhatják saját szélessávú internetes szolgáltatásaikat. "Végre lezárulhat ez a kérdés és így mindennek jó a vége" - nyilatkozta Viviane Reding illetékes európai uniós biztos szóvivője.
A DT új üvegszálas hálózata már hosszabb ideje heves vita tárgyát képezte. A német kormány egy meghatározott időre mentesítette volna a hárommilliárd eurós költséggel épült hálózatot a döntés hatálya alól. Reding ezt kategorikusan ellenezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba a német kormány ellen. A szakemberek szerint a DT csak akkor menekülhetne meg, ha be tudná bizonyítani, hogy a VDSL egy teljesen új technológia és ezért kiesne a szabályozás hatálya alól. "Kérdéses, hogy az EB szabályozza-e majd a VDSL-piacot is. Mi legalábbis azt szeretnénk, ha ebben a kérdésben csak később születne döntés" - reagált a német Szövetségi Távközlési Hálózatellenőrző Hatóság szóvivője. A német hatóság egyébként már a múlt héten állást foglalt a kérdésben.
A Deutsche Telekom frankfurti hálózatmenedzselő központja
Németországgal ellentétben számos országban jóval előrébb tart a távközlési liberalizáció, viszont a DT nem így gondolja, a cég nemtetszését fejezte ki a döntéssel szemben. "A német piacon még az EU adatai szerint is a legnagyobb ütemben növekszik a szélessávú internetes kapcsolatok száma" - hangsúlyozta ki a DT szóvivője. Mark Nierwetberg a dpa-AFX pénzügyi hírügynökségnek. Közlésük szerint a versenytársak a német piacon nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek az európai átlagnál, és a rendelkezés a túlszabályozás klasszikus esete. A COLT Telecom GmbH (Frankfurt) ezzel szemben Brüsszel döntését "a német szélessávú piac számára égetően fontos kedvező jelnek" értékelte. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak működő verseny képes kedvező szélessávú internet elérési díjakat kialakítani.
A Bundesnetzagentur szerint a Brüsszel jóváhagyásával meghozott döntésnek három héten belül érvénybe kell lépnie. A döntés ellen a Deutsche Telekom fellebbezéssel élhet, ennek azonban nem lesz halasztó hatálya. A hozzáférés felszabadítása érvényes a DSL, az ADSL és a VDSL hálózatokra. Az EB szerint a DT a szélessávú piac 60 százalékát birtokolja. Az EU médiaügyi biztosának szóvivője cáfolta a Bundesnetzagentur egy korábbi közleményét, amely szerint a döntés hatálya nem terjedne ki a VDSL hálózatra. A szöveg egyértelműen megfogalmazza, hogy a VDSL szolgáltatáshoz való hozzáférés nem korlátozható. (A VDSL 50 MBit/sec adatátviteli sebességével ötvenszer gyorsabb egy hagyományos DSL kapcsolatnál.)
Magyarország az Európai Unióban második helyen áll az úgynevezett piacelemzési folyamat, azaz a távközlési piac liberalizációs folyamatának megvalósítása terén, és első helyen az új tagállamok között - számolt be 2005 nyarán az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott korábbi meghallgatáson egyik vendégelőadóként Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. Nem sokkal később, tavaly ősszel a magyar távközlési cégek képviselői egyetértettek abban, hogy hazánkban a távközlési piacon még nem mindenhol teljes a verseny, tehát bőven van még tennivaló.
A kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal is érdekelt, mely a távközlési szektorról készült múlt havi tanulmányában hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelkedő feladatának tartja a kartellek elleni küzdelmet amellett, hogy a jövőben biztosítani kívánja az erőfölénnyel való visszaélések megítélése során a befektetések védelmét és az innováció ösztönzését. A szervezet annyira elégedett a hazai helyzettel, hogy más liberalizálás alatt álló iparágak szabályozása számára is követendő példának kívánja állítani az európai és magyar elektronikus hírközléspiaci verseny és szabályozás alakulását.
Az Európai Bizottság meghozta határozátát, amely kötelezi az óriáscéget a piacok megnyitására. Brüsszel áldását adta a német Bundesnetzagentur szabályozási javaslatára, amely megnyitja a Deutsche Telekom szélessávú hálózatát a konkurencia előtt. A felhasználók számára ez örömteli döntés lehet, hiszen még olcsóbbá válhatnak a szélessávú hozzáférések, a vállalat viszont érthetően nincs elájulva a dologtól. A döntés értelmében a Deutsche Telekom minden hálózatát köteles lesz megnyitni, beleértve a jelenlegi DSL- és az új VDSL-rendszereit is. A Bundesnetzagentur "erős politikai nyomás alatt bizonyította be függetlenségét" - hangsúlyozta az EU médiaügyi biztosa, Viviane Reding. "A német szélessávú internetes piac megnyitása a verseny előtt jobb szolgáltatásokat és alacsonyabb díjakat eredményez majd az internet elérésében." A rendelkezés a Bitsrom szélessávú hálózat elérhetőségét rendezi a felhasználót elérő utolsó szakaszon. A DT konkurensei a jövőben saját feltételeik szerint kínálhatják saját szélessávú internetes szolgáltatásaikat. "Végre lezárulhat ez a kérdés és így mindennek jó a vége" - nyilatkozta Viviane Reding illetékes európai uniós biztos szóvivője.
A DT új üvegszálas hálózata már hosszabb ideje heves vita tárgyát képezte. A német kormány egy meghatározott időre mentesítette volna a hárommilliárd eurós költséggel épült hálózatot a döntés hatálya alól. Reding ezt kategorikusan ellenezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba a német kormány ellen. A szakemberek szerint a DT csak akkor menekülhetne meg, ha be tudná bizonyítani, hogy a VDSL egy teljesen új technológia és ezért kiesne a szabályozás hatálya alól. "Kérdéses, hogy az EB szabályozza-e majd a VDSL-piacot is. Mi legalábbis azt szeretnénk, ha ebben a kérdésben csak később születne döntés" - reagált a német Szövetségi Távközlési Hálózatellenőrző Hatóság szóvivője. A német hatóság egyébként már a múlt héten állást foglalt a kérdésben.
A Deutsche Telekom frankfurti hálózatmenedzselő központja
Németországgal ellentétben számos országban jóval előrébb tart a távközlési liberalizáció, viszont a DT nem így gondolja, a cég nemtetszését fejezte ki a döntéssel szemben. "A német piacon még az EU adatai szerint is a legnagyobb ütemben növekszik a szélessávú internetes kapcsolatok száma" - hangsúlyozta ki a DT szóvivője. Mark Nierwetberg a dpa-AFX pénzügyi hírügynökségnek. Közlésük szerint a versenytársak a német piacon nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek az európai átlagnál, és a rendelkezés a túlszabályozás klasszikus esete. A COLT Telecom GmbH (Frankfurt) ezzel szemben Brüsszel döntését "a német szélessávú piac számára égetően fontos kedvező jelnek" értékelte. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak működő verseny képes kedvező szélessávú internet elérési díjakat kialakítani.
A Bundesnetzagentur szerint a Brüsszel jóváhagyásával meghozott döntésnek három héten belül érvénybe kell lépnie. A döntés ellen a Deutsche Telekom fellebbezéssel élhet, ennek azonban nem lesz halasztó hatálya. A hozzáférés felszabadítása érvényes a DSL, az ADSL és a VDSL hálózatokra. Az EB szerint a DT a szélessávú piac 60 százalékát birtokolja. Az EU médiaügyi biztosának szóvivője cáfolta a Bundesnetzagentur egy korábbi közleményét, amely szerint a döntés hatálya nem terjedne ki a VDSL hálózatra. A szöveg egyértelműen megfogalmazza, hogy a VDSL szolgáltatáshoz való hozzáférés nem korlátozható. (A VDSL 50 MBit/sec adatátviteli sebességével ötvenszer gyorsabb egy hagyományos DSL kapcsolatnál.)
Magyarország az Európai Unióban második helyen áll az úgynevezett piacelemzési folyamat, azaz a távközlési piac liberalizációs folyamatának megvalósítása terén, és első helyen az új tagállamok között - számolt be 2005 nyarán az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott korábbi meghallgatáson egyik vendégelőadóként Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. Nem sokkal később, tavaly ősszel a magyar távközlési cégek képviselői egyetértettek abban, hogy hazánkban a távközlési piacon még nem mindenhol teljes a verseny, tehát bőven van még tennivaló.
A kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal is érdekelt, mely a távközlési szektorról készült múlt havi tanulmányában hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelkedő feladatának tartja a kartellek elleni küzdelmet amellett, hogy a jövőben biztosítani kívánja az erőfölénnyel való visszaélések megítélése során a befektetések védelmét és az innováció ösztönzését. A szervezet annyira elégedett a hazai helyzettel, hogy más liberalizálás alatt álló iparágak szabályozása számára is követendő példának kívánja állítani az európai és magyar elektronikus hírközléspiaci verseny és szabályozás alakulását.