Berta Sándor

Tudományos publikációk az interneten

Egy új kezdeményezéssel akarja felgyorsítani és népszerűsíteni a szakmai publikációk elterjedését és a tudományos kommunikációt az Európai Unió. Erre a célra a világháló a legalkalmasabb.

Az Unió szerint jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a legújabb tudományos anyagokhoz csak a szakemberek és a felhasználók egy kis csoportja férhet hozzá - regisztráció vagy külön díjazás ellenében. A szervezet azt akarja elérni, hogy ez a helyzet már a közeljövőben megváltozzon és a legújabb tudományos eredményekhez bárki ingyen hozzáférhessen, mert csak így valósulhat meg és gyorsulhat fel igazán a fejlődés.

A javaslat ellenzői attól tartanak, hogy ha az új ismeretek mindenki számára elérhetők lesznek, ez a tudományos munka minőségének rovására megy majd. Ráadásul bárki publikálhat majd az interneten, ami megnöveli annak a kockázatát, hogy pontatlan vagy nem megfelelő adatokkal alátámasztott anyagok jelennek meg. "Senki sem profitálhat abból, hogy ha aláássák az európai ipar hírnevét és a szakmák a tudománynak és a társadalomnak egyaránt kiszolgáltatottnak lesznek" - reagáltak az elképzelésre az International Association of Scientific, Technical and Medical Publishers (STM) nevű szervezet képviselői.

Az Európai Bizottság két napon át tárgyal a legnagyobb tudományos kiadókkal. A testület azonban úgy tűnik hajthatatlan, mert már előre bejelentette, hogy a következő két évben összesen 85 millió eurót akar fordítani a valóban szabad tudományos információáramlás megvalósulására. Tény: a tudományos lapoknak már a 90 százaléka elérhető a világhálón, azonban a többségüknél a tartalomhoz való hozzáférés külön regisztrációhoz, illetve díjfizetéshez kötött.

Az Európai Unió szerint ezen kell változtatni, mert így nemcsak az információáramlás gyorsulhatna fel, hanem maguk a kutatások is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bvalek2 #13
    Csak azért reagálok ilyen sok idő múlva, mert megpróbáltam utánanézni a dolognak. De most látom, hogy te is, és echo is félreértettétek:

    A szabad akarat nem döntési szabadságot jelent. Ez nem egy jogi kategória, hanem egy vallási. Nem arról van szó, hogy szabadon kifejezhetjük az akaratunkat, mert nem nyomnak el, hanem azt, hogy egyáltalán létezik ilyen szabadság. Tehát, hogy nem Isten(ek)/Természet döntötte el a sorsunkat előre, hanem mi irányítjuk az életünket.

    Konkrét példa:

    antik görög vallás: a párkák fonják a sorsunk fonalát. Ha elvágják, akkor véget ér az életünk. Ha összekötik valaki máséval, akkor vele élünk, ha szétválasztják, akkor különválunk. A lényeg az, hogy nincs döntésünk a sorsunkról. Ezért nincs például pokol és menyország a görögöknél. Mert nincs értelme. Már eldőlt előre a sorsunk, nem rajtunk múlik, hogy mi lesz belőlünk.

    kereszténység: mi irányítjuk az életünket, és döntéseket hozunk. Például tehetünk Isten akaratával ellentétes dolgokat is. Isten, illetve egy őrangyal figyelemmel kiséri az életünket, de nem írányítja. Ezért tehetünk jó dolgokat, ezért a mennybe jutunk, és tehetünk rosszakat is, ezért a pokolba.

    A keresztény felfogást később átvette a felvilágosodás kora is, az egyes irányzatok között durván az a különbség, hogy mennyi szerepet adnak Istennek (van hogy semmilyet, pl. ateizmus).

    A fenti egyébként középiskolai/gimnáziumi irodalomórák kötelező anyaga (nekem is utána kellett néznem, irodalomórán régen voltam :)
  • M0rph3u5 #12
    szerintem: "az emberi tudás a világ tulajdona"(és itt nem arra gondolok, hogy kinek mi a jelszava), de ezt nem kényszeríteni, hanem beláttatni kell...
  • szivar #11
    Az első bekezdéseddel egyet kell hogy értsek, mert volt már rá példa a történelemben, lsd.: alexandriai könyvtár. Felbecsülhetetlen tudásanyag semmisült meg egy nap alatt, örökre elveszett.
  • sathinel #10
    Kicsit kezdenek itthon is összeesküvés elméleteket költeni az emberek. A tudósok mennek külföldre mert nem tudnak itthon dolgozni te meg azt mondod hogy széngazdagok mert mindenhonnan csak pénzt nyúlnak?? Nem szoktam a TV-ben látni ezeket a gazdag kutatókat. PL menő cégek: AMD, INTEL, IBM hány tudósról halottál ezektől a cégekből akik gazdagoklettek? Akiket látsz a hírekben azok mind más területekről származnak(közgazdász, manager). Nem sok miliomos Nobel-díjast hallotam.
  • eax #9
    "Egyébként a durva az, hogy állami pénzen alkalmazott (azaz az egyéb munkát végzők adójából eltartott) emberek töltik meg cikkekel a nagy tudományos folyóiratokat"
    Azert ez messze nem igy van. A kutatointezetek kapnak egy keves tamogatast az allamtol, de ez a koltsegvetes kis resze csak, a tobbi egyreszt kulonbozo palyazatokbol, masreszt kulonbozo cegekkel torteno egyuttmukodesekbol szarmazik. Erdemes meg olvasgatni pl. a SZTAKI oldalat a temaban.
  • AranyKéz #8
    Mivel a szabad akaratot kb az elnyomástól való szabadság alapján van definiálva, és mivel mindkettőre kihat az univerzum "szabad" vagy eleve elrendelt jellege, ezért édesmindegy hogy van-e abszolút szabad akarat vagy nincs.
  • echo #7
    A kvantum mechanikából NEM következik, hogy van szabad akarat...
    Egyébként a durva az, hogy állami pénzen alkalmazott (azaz az egyéb munkát végzők adójából eltartott) emberek töltik meg cikkekel a nagy tudományos folyóiratokat amik magán kézben vannak, így aztán a megint csak állami pénzen eltartott egyetemek és könyvtárak, megint csak közpénzből fizetnek elő ezekre a folyóiratokra. Valahol vicc...
  • bvalek2 #6
    Egy átlagembernek egyre nehezebb lépést tartani. Ilyen körülmények között a fizetős adatbázisok csak nehezítik a fejlődést. Ezen kíván segíteni az EU-s kezdeményezés szerintem. Mert már lassan ott tartunk, hogy egyesek a Holdraszállást is megkérdőjelezik, pedig ahhoz 350 éves Newton kell (na jó, és egy kis 100 éves Ciolkovszkij). Lehet hogy gyakorlattól elrugaszkodottnak tűnik az álláspontom, de a szakemberképzéshez is kell egy általános társadalmi műveltség. Ha a tudósok elefántcsonttoronyba zárva ügyködnek, idővel el fog veszni a fáradozásuk eredménye.
  • AranyKéz #5
    Nem véletlenül nevezik ezt a dolgot "fejlődés"nek. Nem a semmiből lesz hirtelen valami nagyon jó nagyon modern dolog, hanem a már meglévő eszközöket, módszereket finomítjuk, illetve azok segítségével csinálunk új eszközöket, módszereket.
  • bvalek2 #4
    Ha ez nem derült volna ki a hozzászólásomból, én sem vagyok képes rá :)