Berta Sándor
Jogi védelmet akarnak a fizetős csatornák
A digitális műsorokat kínáló fizetős televíziók azt szeretnék elérni, hogy a nemzetközi szervezetek minden eddiginél erélyesebben lépjenek fel a tartalmakat másoló kalózok ellen, illetve, hogy hozzanak az ilyen bűncselekmények szigorúan büntető jogszabályokat.
Az Association Europeene pour la Protection des Oeuvres et services Criptes (AEPOC) nevű szervezet képviselői a Genfben megrendezett 4. Kalózellenes Szimpóziumon szólaltak fel, a kalózmásolatok elkészítését hatékonyan tiltó egységes és szigorú törvényeket követelve az Európai Uniótól. "A sokszorosításoknak és a legkülönbözőbb helyeken való hozzáféréseknek köszönhetően egyre nagyobb veszélyt jelentenek a kalózmásolatok. Azonban a törvényhozók nem tartják a lépést az internet által felgyorsított technológiai fejlődéssel" - mondták a AEPOC képviselői.
A szervezet tagja többek között az ADD Europe, a BSkyB, a Canal+ Polska, a Digiturk, az Eutelsat, a Groupe Canal+, az Infineon, a Motorola, az NTV-Plus, a Philips, a Poverkhnost, a Premiere, a Sagem, a Sky Italia, a Sogecable és a Thomson.
"Ugyan három évvel ezelőtt, mikor Németországban hatályba lépett az új törvény, akkor végre az eddigieknél jobb lehetőségeink voltak, hogy felléphessünk az illegális másolók ellen, azonban később bebizonyosodott, hogy ez a jogszabály, sem elég szigorú" - hangsúlyozta Michael Jachan, a Premiere német televízió szóvivője, aki hozzátette: a jövőben is minden lehetséges jogi és más módon fel fognak lépni a kalózokkal szemben.
Raymond Leinster, a brit Federation against Copyright Theft (FACT) szervezet munkatársa már a tavaly decemberi szimpóziumon is a probléma mielőbbi megoldását sürgette. "Az illegálisan másolt tartalmak terjesztését és a hackereszközöket gyakran csak néhány fiatal számítógépes bűnöző hobbijaként állítják be, pedig egyre világosabbá válik, hogy az így befolyó bevételekből finanszírozzák például a terrorszervezetek működését és az emberkereskedelmet" - fakadt ki a szakember. Az okozott kár felbecsülhetetlen, az AEPOC becslése szerint csak a másoláshoz szükséges eszközökre évente egymilliárd eurót adnak ki a másolók.
A szakemberek általában két kalózkodási formát különböztetnek meg. Az első, hogy a magánszemélyek kikódolják a digitális televíziók műsorait, míg a második, hogy a teljes adást átveszik a kisebb helyi vagy kábeltelevíziók. Mindkét esetben meghamisítják a titkosított adást nézhetővé tevő smart-cardokat és a digitális dekódereket. Vannak olyan kereskedők és televíziószerelők, akik feltört smart-cardokat adnak el a felhasználóknak jóval az eredetiek ára alatt. Az okozott károkat a kereskedők, az adott tartalmak tulajdonosai és az előfizetők fizetik meg.
Az Association Europeene pour la Protection des Oeuvres et services Criptes (AEPOC) nevű szervezet képviselői a Genfben megrendezett 4. Kalózellenes Szimpóziumon szólaltak fel, a kalózmásolatok elkészítését hatékonyan tiltó egységes és szigorú törvényeket követelve az Európai Uniótól. "A sokszorosításoknak és a legkülönbözőbb helyeken való hozzáféréseknek köszönhetően egyre nagyobb veszélyt jelentenek a kalózmásolatok. Azonban a törvényhozók nem tartják a lépést az internet által felgyorsított technológiai fejlődéssel" - mondták a AEPOC képviselői.
A szervezet tagja többek között az ADD Europe, a BSkyB, a Canal+ Polska, a Digiturk, az Eutelsat, a Groupe Canal+, az Infineon, a Motorola, az NTV-Plus, a Philips, a Poverkhnost, a Premiere, a Sagem, a Sky Italia, a Sogecable és a Thomson.
"Ugyan három évvel ezelőtt, mikor Németországban hatályba lépett az új törvény, akkor végre az eddigieknél jobb lehetőségeink voltak, hogy felléphessünk az illegális másolók ellen, azonban később bebizonyosodott, hogy ez a jogszabály, sem elég szigorú" - hangsúlyozta Michael Jachan, a Premiere német televízió szóvivője, aki hozzátette: a jövőben is minden lehetséges jogi és más módon fel fognak lépni a kalózokkal szemben.
Raymond Leinster, a brit Federation against Copyright Theft (FACT) szervezet munkatársa már a tavaly decemberi szimpóziumon is a probléma mielőbbi megoldását sürgette. "Az illegálisan másolt tartalmak terjesztését és a hackereszközöket gyakran csak néhány fiatal számítógépes bűnöző hobbijaként állítják be, pedig egyre világosabbá válik, hogy az így befolyó bevételekből finanszírozzák például a terrorszervezetek működését és az emberkereskedelmet" - fakadt ki a szakember. Az okozott kár felbecsülhetetlen, az AEPOC becslése szerint csak a másoláshoz szükséges eszközökre évente egymilliárd eurót adnak ki a másolók.
A szakemberek általában két kalózkodási formát különböztetnek meg. Az első, hogy a magánszemélyek kikódolják a digitális televíziók műsorait, míg a második, hogy a teljes adást átveszik a kisebb helyi vagy kábeltelevíziók. Mindkét esetben meghamisítják a titkosított adást nézhetővé tevő smart-cardokat és a digitális dekódereket. Vannak olyan kereskedők és televíziószerelők, akik feltört smart-cardokat adnak el a felhasználóknak jóval az eredetiek ára alatt. Az okozott károkat a kereskedők, az adott tartalmak tulajdonosai és az előfizetők fizetik meg.
