Egyben pályáztatná meg a digitális földfelszíni műsorszóráshoz rendelkezésre álló frekvenciakészletet a Nemzeti Hírközlési Hatóság, hogy az új technológián életképes üzleti modellt tudjon kialakítani a majdani digitális platform üzemeltetője, és a platform idővel akár a kábel- vagy a műholdas szolgáltatással is felvehesse a versenyt.

A digitális földfelszíni műsorszórásnak csak abban az esetben van Magyarországon jövője, ha a platform az indulás pillanatától kezdve életképes, önálló fejlődésre alkalmas, és megvan az esélye, hogy hosszabb távon versenyképessé váljon a többi platformmal (a kábeles, műholdas terjesztéssel, az iptv-vel) - véli a lapunknak nyilatkozó Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) alelnöke. Ezért a hatóság olyan multiplex modell bevezetését támogatja, amely inkább az úgynevezett erős multiplexhez áll közelebb - egyebek között ezt is tartalmazza az NHH álláspontja, amelyet a digitális földfelszíni műsorszórásról készült stratégia kapcsán fogalmaztak meg, mielőtt benyújtották a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH).

Az erős modell a piaci folyamatokra épül - a tartalom esetében is -, szemben a gyenge modellel, ahol az állam találja ki a működést és a tartalmat is, annak megfelelően, hogy milyen médiavilágot képzel el a fogyasztók számára. Az NHH álláspontja szerint Magyarországon egy olyan "köztes" modellre van szükség, amilyet a stratégia is javasol, s amelyben néhány kötelezően továbbítandó csatornán (az úgynevezett digitális alapcsomagon) kívül a szolgáltató kellő mozgásteret kap az üzletileg vonzó kínálat kialakítására. Egy ilyen modellben megmarad az állam médiapolitikai szerepe, hiszen meghatározhatja a digitális alapcsomag tartalmát.

Az alelnök szerint a platform üzleti életképességét az biztosíthatja, ha a rendelkezésre álló frekvenciakészletet egyben pályáztatnák meg, hiszen a jelenleg a földfelszíni analóg csatornák (M1, RTL Klub, TV2) sugárzására használt országos frekvenciák felszabadulásáig mindössze három multiplexen indulhat el a digitális sugárzás. Ez az MPEG2-es tömörítési technika mellett maximum 15, de még a fejlettebb MPEG4-es technikával is csak legfeljebb 20-30 csatornás kínálatot biztosít a földi digitális platformnak, szemben a kábeltévék 40-60 vagy a műholdas szolgáltatók több száz csatornás kínálatával.

Rozgonyi Krisztina szerint pusztán frekvenciagazdálkodási szempontból már most sem lenne akadálya a pályáztatásnak, hiszen az idén nyáron zárult RRC-06 frekvenciaértekezlet eredményeként rendelkezésre áll a frekvenciakészlet a 2012-ig tartó átmeneti időszakra, ami után már csak digitális földfelszíni műsorszórás lesz az Európai Unióban és így Magyarországon is. Magyarország jelenleg három, országosnak tekinthető digitális földfelszíni frekvenciatartománnyal rendelkezik, ezek közül az első 90 százalékos, a második 75, míg az harmadik 52 százalékos lakossági lefedettséget biztosít.

Egyre csökken azon háztartások száma - de még mindig 30 százalék körüli -, amelyek csak a három országos földfelszíni csatornát fogják, döntően szoba- vagy tetőantennával. A földfelszíni digitális televíziózás elindulása elsősorban az ő életükbe hozhat új színt. Számukra a 2012-re tervezett teljes lekapcsolást megelőző években két vagy három multiplexen 10-15 (ha a szolgáltató az MPEG4-es tömörítést választja, akár 20-30) csatorna válik elérhetővé, ami talán elegendő vonzerő lesz a digitális váltáshoz. Minél hamarabb történik meg ugyanis a nézők spontán átállása, annál nagyobb az esély arra, hogy 2012-ig az országos csatornák analóg szórására kijelölt három frekvenciát is újra lehessen tervezni és a korlátos erőforrásnak számító frekvenciák lényegesen hatékonyabb felhasználását biztosító digitális műsorszórás céljaira lehessen használni.

Legkésőbb 2012-től összesen nyolc, a digitális műsorszórás céljára dedikált frekvenciatartománnyal gazdálkodhat Magyarország. Az addigra várható, a mainál is fejlettebb tömörítési technológiáknak köszönhetően elképzelhető, hogy ezeket a műsorszórási lehetőségeket akkor már csak részben fogja a szolgáltató digitális földfelszíni műsorok terjesztésére használni, megjelennek viszont olyan új típusú szolgáltatások is, mint az igény szerinti videó (video-on-demand), a nagy felbontású televízió (HDTV) vagy az online vásárlás.

Arra a kérdésre pedig, hogy mindebből mikorra lesz látható valóság, Rozgonyi Krisztina elmondta, hogy a MeH várhatóan november végéig kiértékeli a beérkezett többtucatnyi véleményt, majd véglegesítik a stratégiát, a végső szót pedig a kormány mondja ki. Ideális esetben 2007 második felében megteremtődhet a földfelszíni digitális műsorszórás jogi környezete - amelynek egyebek között azt is tisztáznia kell, hogy ki jogosult a pályáztatásra és milyen feltételek között történik a szolgáltatás. Ezt követően, várhatóan még a jövő év vége felé kiírhatják a pályázatot és 2008-ban akár el is indulhat a szolgáltatás. Ezt követően pedig fokozatosan történhet meg az analógról a digitális technológiára történő átállás, majd 2012-ben megszüntetik az analóg sugárzást.

Európa-szerte mind a gyenge, mind az erős modellre számos példa található. Svédországban, Franciaországban vagy Németországban, tehát ahol jellemző a média állami dominanciája, a gyenge modell vált uralkodóvá, míg azokban az országokban - például Hollandiában, Portugáliában vagy Ausztriában -, ahol liberálisabb a média szabályozása, az erős multiplex modell mellett döntöttek. Nagy-Britanniára a két modell keveredése a jellemző. Magyarországon egy olyan "köztes" modellre van szükség, amelyben néhány kötelezően továbbítandó csatornán kívül a szolgáltató kellő mozgásteret kap az üzletileg vonzó kínálat kialakítására .