SG.hu·
Nem tárolhatók az IP címek Németországban
Az év elején úgy döntött a darmstadti bíróság, hogy az internetszolgáltatók csak azokat az adatokat tárolhatják, amelyek a számlák kiállításához szükségesek. A T-Online fellebbezett az ítélet ellen, immár azonban jogerőssé vált a döntés. Mindez új helyzetet teremthet az európai adattárolási kérdésben.
A Német Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az internetszolgáltatók kötelesek az adott számlázási időszak után minden internetes forgalmi adatot haladéktalanul törölni. A vitát egy münsteri 33 éves felhasználó robbantotta ki még 2002-ben, akit a T-Online feljelentett, mert a cég szerint egy online fórumba tett bejegyzéssel bűncselekményt követett el. Az illetőt végül felmentették, azonban pert indított, mert szerinte internetszolgáltatójának nem lett volna szabad kiadnia személyes adatait. A naplófájlokkal pedig pontosan nyomon lehetett követni, hogy az adott személy mettől-meddig böngészett a világhálón, és az IP címe alapján egyértelmű volt, hogy valóban felkereste az adott oldalt.
Az ügyben a darmstadti bíróság hozott elsőfokú ítéletet, amit most helyben hagyott a Német Legfelsőbb Bíróság is. Az ítélet jogerős és egyúttal precedensértékű, még akkor is, ha a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a megállapítások csupán erre az egyetlen ügyre vonatkoztathatók. Az emberek azonban nem hagyták ennyiben a dolgot és Patrick Breyer frankfurti jogász segítségével elkészítettek egy bárki által felhasználható mintabeadványt.
Az eset különösen azért kapott nagy sajtóvisszhangot, mert mint ismeretes, az Európai Unió igazságügyi miniszterei februárban elfogadták a kötelező adattárolást és ez a bírósági ítélet ennek szögesen ellentmond, hiszen kimondja, hogy az adattárolás a jelenlegi német törvényekkel nincs összhangban. Németországban 2007 közepétől lép hatályba a döntés.
A Golem német hírportál ugyanakkor rámutatott, hogy Holger Voss esete nem az egyetlen, sőt. A T-Online ugyanis jelenleg még a számlák elküldése után 80 nappal is tárolja az internetezők adatait. A legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy hoztak egy európai uniós döntést, ami heves tiltakozásokat váltott ki a felhasználók körében és gyakorlatilag kínos helyzetbe hozta az internetszolgáltatókat, hiszen vagy együttműködnek a hatóságokkal vagy ellenállnak az előírásnak. Ráadásul több kérdés továbbra is tisztázatlan, például hogy ki viselné az adattárolás költségeit és ezekhez az információkhoz kik férhetnének hozzá.
A Német Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az internetszolgáltatók kötelesek az adott számlázási időszak után minden internetes forgalmi adatot haladéktalanul törölni. A vitát egy münsteri 33 éves felhasználó robbantotta ki még 2002-ben, akit a T-Online feljelentett, mert a cég szerint egy online fórumba tett bejegyzéssel bűncselekményt követett el. Az illetőt végül felmentették, azonban pert indított, mert szerinte internetszolgáltatójának nem lett volna szabad kiadnia személyes adatait. A naplófájlokkal pedig pontosan nyomon lehetett követni, hogy az adott személy mettől-meddig böngészett a világhálón, és az IP címe alapján egyértelmű volt, hogy valóban felkereste az adott oldalt.
Az ügyben a darmstadti bíróság hozott elsőfokú ítéletet, amit most helyben hagyott a Német Legfelsőbb Bíróság is. Az ítélet jogerős és egyúttal precedensértékű, még akkor is, ha a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a megállapítások csupán erre az egyetlen ügyre vonatkoztathatók. Az emberek azonban nem hagyták ennyiben a dolgot és Patrick Breyer frankfurti jogász segítségével elkészítettek egy bárki által felhasználható mintabeadványt.
Az eset különösen azért kapott nagy sajtóvisszhangot, mert mint ismeretes, az Európai Unió igazságügyi miniszterei februárban elfogadták a kötelező adattárolást és ez a bírósági ítélet ennek szögesen ellentmond, hiszen kimondja, hogy az adattárolás a jelenlegi német törvényekkel nincs összhangban. Németországban 2007 közepétől lép hatályba a döntés.
A Golem német hírportál ugyanakkor rámutatott, hogy Holger Voss esete nem az egyetlen, sőt. A T-Online ugyanis jelenleg még a számlák elküldése után 80 nappal is tárolja az internetezők adatait. A legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy hoztak egy európai uniós döntést, ami heves tiltakozásokat váltott ki a felhasználók körében és gyakorlatilag kínos helyzetbe hozta az internetszolgáltatókat, hiszen vagy együttműködnek a hatóságokkal vagy ellenállnak az előírásnak. Ráadásul több kérdés továbbra is tisztázatlan, például hogy ki viselné az adattárolás költségeit és ezekhez az információkhoz kik férhetnének hozzá.