Berta Sándor
Internet-szolgáltatói tiltakozás az adattárolás ellen
Az európai kormányok egyre gyakrabban kérik a telefon társaságok és az internet szolgáltatók segítségét a megfigyelési, lehallgatási ügyekben, azonban utána gyakran elfelejtenek fizetni. Most ezt elégelte meg egy német cég.
A német alkotmánybírósághoz fordult egy német internetszolgáltató. A vállalat azt sérelmezi, hogy egyre többször kell segítenie az állami szerveknek a lehallgatásoknál, azonban rendre elmarad a szolgáltatás kifizetése. A cég elsősorban azt várja a testülettől, hogy állapítsa meg, jár-e számára kártérítés és ha igen, mekkora annak az összege. "Úgy tűnik, a politikusok elfelejtették, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc akkor a legsikeresebb és a leghatékonyabb, ha a résztvevő szervek között tisztességes együttműködés van" - mondta az üggyel kapcsolatban Jan Mönikes, az Európai Hálózatüzemeltetők Kezdeményezése (IEN) nevű szervezet ügyvezető igazgatója.
Az IEN nem egy egyszerű civil szervezet, olyan tagjai vannak, mint például a Colt Telecom, a Tiscali és a Versatel telekom cégek. A probléma egyre jelentősebb, a hasonló esetek száma folyamatosan nő. 2000-ben még csak évi 40 000 lehallgatásra került sor, 2005-re ez a szám közel a duplájára emelkedett.
Mint ismeretes, a telefontársaságok és az internetszolgáltatók kötelesek megőrizni a forgalmi adatokat. Az európai uniós tagországok igazságügyi miniszterei februárban fogadták el az összeurópai adattárolási irányelvet, amely szerint minden távközlési és internetes adatot a cégek kötelesek lesznek hónapokra, sőt akár két éven át is eltárolni. Az elmúlt hónapokban több német szakmai szervezet, köztük a BITKOM, az eco és a VATM is azt követelte a német államtól, hogy vállaljon magára nagyobb részt a költségekből. Ez a kérdés közel sem mindegy, hiszen csak a lehallgatókészülékek felszerelése, üzemeltetése és maga az adattárolás is többmillió eurós nagyságrendű összeg.
Az európai uniós irányelv elfogadása előtt mindenképpen fontos a kérdés tisztázása, s akkor még nem beszélt senki azokról az adatvédelmi aggályokról, kifogásokról, amelyek a személyes adatok tárolásával kapcsolatban merültek fel. Például hogy milyen biztosítékok vannak arra vonatkozóan, hogy megfelelően kezelik a telefon- és internetforgalmi adatokat vagy hogy ezekbe kik és milyen szervek tekinthetnek majd bele.
A német alkotmánybírósághoz fordult egy német internetszolgáltató. A vállalat azt sérelmezi, hogy egyre többször kell segítenie az állami szerveknek a lehallgatásoknál, azonban rendre elmarad a szolgáltatás kifizetése. A cég elsősorban azt várja a testülettől, hogy állapítsa meg, jár-e számára kártérítés és ha igen, mekkora annak az összege. "Úgy tűnik, a politikusok elfelejtették, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc akkor a legsikeresebb és a leghatékonyabb, ha a résztvevő szervek között tisztességes együttműködés van" - mondta az üggyel kapcsolatban Jan Mönikes, az Európai Hálózatüzemeltetők Kezdeményezése (IEN) nevű szervezet ügyvezető igazgatója.
Az IEN nem egy egyszerű civil szervezet, olyan tagjai vannak, mint például a Colt Telecom, a Tiscali és a Versatel telekom cégek. A probléma egyre jelentősebb, a hasonló esetek száma folyamatosan nő. 2000-ben még csak évi 40 000 lehallgatásra került sor, 2005-re ez a szám közel a duplájára emelkedett.
Mint ismeretes, a telefontársaságok és az internetszolgáltatók kötelesek megőrizni a forgalmi adatokat. Az európai uniós tagországok igazságügyi miniszterei februárban fogadták el az összeurópai adattárolási irányelvet, amely szerint minden távközlési és internetes adatot a cégek kötelesek lesznek hónapokra, sőt akár két éven át is eltárolni. Az elmúlt hónapokban több német szakmai szervezet, köztük a BITKOM, az eco és a VATM is azt követelte a német államtól, hogy vállaljon magára nagyobb részt a költségekből. Ez a kérdés közel sem mindegy, hiszen csak a lehallgatókészülékek felszerelése, üzemeltetése és maga az adattárolás is többmillió eurós nagyságrendű összeg.
Az európai uniós irányelv elfogadása előtt mindenképpen fontos a kérdés tisztázása, s akkor még nem beszélt senki azokról az adatvédelmi aggályokról, kifogásokról, amelyek a személyes adatok tárolásával kapcsolatban merültek fel. Például hogy milyen biztosítékok vannak arra vonatkozóan, hogy megfelelően kezelik a telefon- és internetforgalmi adatokat vagy hogy ezekbe kik és milyen szervek tekinthetnek majd bele.