Berta Sándor
Független adatvédelmi biztosokat akar az EB
A testület azt szeretné elérni, hogy a német szövetségi tartományokban dolgozó adatvédelmi biztosok két hónapon belül kerüljenek ki a különböző hivatalok szervezetéből és váljanak teljesen függetlenné. Ellenkező esetben az EB az ügyben az Európai Bírósághoz fordul.
A problémát Patrick Breyer jogász és polgárjogi szakember szerint az okozza, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács által 1995. október 24-én elfogadott 95/46/EK irányelv leszögezi, hogy az adatvédelmi biztosoknak minden állami hivataltól és szervezettől függetlenül kell tevékenykedniük. Németországban azonban egyes szövetségi tartományokban az adatvédelmi kérdésekben nem, vagy nem feltétlenül az adatvédelmi biztosok, hanem az adott közigazgatási szerv vezetőjének szava dönt. De előfordul az is, hogy egy tartományban az adatvédelmi biztos a belügyminisztérium alá tartozik.
Idén december 12-én az Európai Bizottság már felhívta Németország figyelmét arra, hogy ez a gyakorlat az európai joggal ellentétes. A testület ezek után úgy döntött, hogy ha két hónapon belül sem történik változás az ügyben, akkor az Európai bírósághoz fordul. "Az Európai Unió számára úgy tűnik, hogy az állam inkább a rendőrség és a titkosszolgálatok pártján áll ebben a kérdésben, mint sem az állampolgárokén. A gazdasági információgyűjtéssel szemben azonban független adatvédelmi biztosokra van szükség, akik adott esetben a belügyminisztert is bírálhatják" - nyilatkozta Patrick Breyer.
A szakember idézte Jutta Limbachnak, a német alkotmánybíróság egykori elnökének egyik 2002-es beszédét is. Eszerint: "Az adatvédelmi biztosok függetlensége nem a saját maguk, hanem az állampolgárok érdeke." Magyarországon egyébként - hosszas vita után - 1992. november 17-én kihirdették az 1992. évi LXIII. törvényt, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól. A törvény negyedik fejezete az adatvédelmi biztos és az adatvédelmi nyilvántartás intézményét szabályozza.
Az adatvédelmi biztost - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény alapján - 1993. október 1-jéig kellett volna megválasztani. Az ombudsmani intézményt végül 1995. június 30-án - a 84/1995. (VII. 6.) OGY határozattal - keltette életre az Országgyűlés. Az adatvédelmi biztos az állampolgárok információs jogait védi az állam és a magánszektor adatkezelőivel szemben.
A problémát Patrick Breyer jogász és polgárjogi szakember szerint az okozza, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács által 1995. október 24-én elfogadott 95/46/EK irányelv leszögezi, hogy az adatvédelmi biztosoknak minden állami hivataltól és szervezettől függetlenül kell tevékenykedniük. Németországban azonban egyes szövetségi tartományokban az adatvédelmi kérdésekben nem, vagy nem feltétlenül az adatvédelmi biztosok, hanem az adott közigazgatási szerv vezetőjének szava dönt. De előfordul az is, hogy egy tartományban az adatvédelmi biztos a belügyminisztérium alá tartozik.
Idén december 12-én az Európai Bizottság már felhívta Németország figyelmét arra, hogy ez a gyakorlat az európai joggal ellentétes. A testület ezek után úgy döntött, hogy ha két hónapon belül sem történik változás az ügyben, akkor az Európai bírósághoz fordul. "Az Európai Unió számára úgy tűnik, hogy az állam inkább a rendőrség és a titkosszolgálatok pártján áll ebben a kérdésben, mint sem az állampolgárokén. A gazdasági információgyűjtéssel szemben azonban független adatvédelmi biztosokra van szükség, akik adott esetben a belügyminisztert is bírálhatják" - nyilatkozta Patrick Breyer.
A szakember idézte Jutta Limbachnak, a német alkotmánybíróság egykori elnökének egyik 2002-es beszédét is. Eszerint: "Az adatvédelmi biztosok függetlensége nem a saját maguk, hanem az állampolgárok érdeke." Magyarországon egyébként - hosszas vita után - 1992. november 17-én kihirdették az 1992. évi LXIII. törvényt, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól. A törvény negyedik fejezete az adatvédelmi biztos és az adatvédelmi nyilvántartás intézményét szabályozza.
Az adatvédelmi biztost - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény alapján - 1993. október 1-jéig kellett volna megválasztani. Az ombudsmani intézményt végül 1995. június 30-án - a 84/1995. (VII. 6.) OGY határozattal - keltette életre az Országgyűlés. Az adatvédelmi biztos az állampolgárok információs jogait védi az állam és a magánszektor adatkezelőivel szemben.