Berta Sándor
Az EP jóváhagyta a Schengen II programot
Az Európai Parlament tegnap Carlos Coelho három jelentését is elfogadta. Ezek a dokumentumok a Második Schengeni Információs Rendszer (SIS II) törvényi hátterét biztosították. Mindez azt jelenti, hogy így gyakorlatilag minden akadály elhárult az új rendszer létrehozása elől.
A program legfontosabb része, hogy a jövőben az Európai Unió új tagállamai, köztük Magyarország is, a hamarosan csatlakozó államok (Románia és Bulgária), valamint más európai országok is (például a Svájc) csatlakozhatnak a jelenleg 16 millió bejegyzést tartalmazó közös európai adatbázishoz. Az Európai Bizottság a három jelentés elfogadásával egyidejűleg javasolta, hogy a biometrikus azonosításhoz használt adatokat (ujj-, arc- és íriszlenyomatok stb.) is vegyék fel a SIS II rendszerébe. Így minden eddiginél könnyebben kereshetik majd a bűnözőket a különböző európai államok nyomozóhatóságai.
Az Európai Parlament egyúttal döntött abban a kérdésben is, hogy a SIS II esetében a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet fordítanak majd az adatvédelemre és az információk megfelelő kezelésére. Emellett növelik az EP és az egyes országok adatvédelmi biztosainak a rendszer felett gyakorolt ellenőrzési jogkörét is. Döntés született abban a kérdésben, hogy a titkosszolgálatok a nemzeti rendőrségekkel ellentétben nem férhetnek hozzá a Második Schengeni Információs Rendszer adatbázisában tárolt adatokhoz.
Eldőlt az is, hogy az eddigi számos változtatás miatt is a régi tagállamok leghamarabb 2008-tól, míg az új tagországok csak 2009-től csatlakozhatnak majd a SIS II-höz. Ugyanakkor minden további vita és módosítás jelentősen kitolja ezeket a határidőket. Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint a legnagyobb problémát a hiányos technikai felszereltség jelenti. Az új tagállamok közül például jelenleg csak és kizárólag Szlovénia tudna csatlakozni a SIS II-höz az eredetileg megjelölt 2007 októberi határidőre.
Emellett komoly vita van arról is, hogyan épüljön fel a többek között a migrációs folyamatokat és a bűnözést is felügyelő rendszer, hol legyen a központja. A jelenlegi Strassburg melletti SIS-központban ugyanis már nem lehet elhelyezni az új berendezéseket. S akkor még senki nem beszélt az aggódó civil szervezetekről, például a Statewatch-ról, akik szerint kockázatos és az emberi jogokat sértheti egy túlzott ellenőrzést lehetővé tévő és az Egyesült Államokban működő, minden beutazó személy biometrikus és más adatait tartalmazó US-VISIT programra hasonlító rendszer.
Az Európai Parlament tagjainak tehát még számos részletkérdésben kell majd konzultálniuk, mire eldől, hogy milyen is lesz végleges formájában a Második Schengeni Információs Rendszer és hol lesz a központja.
A program legfontosabb része, hogy a jövőben az Európai Unió új tagállamai, köztük Magyarország is, a hamarosan csatlakozó államok (Románia és Bulgária), valamint más európai országok is (például a Svájc) csatlakozhatnak a jelenleg 16 millió bejegyzést tartalmazó közös európai adatbázishoz. Az Európai Bizottság a három jelentés elfogadásával egyidejűleg javasolta, hogy a biometrikus azonosításhoz használt adatokat (ujj-, arc- és íriszlenyomatok stb.) is vegyék fel a SIS II rendszerébe. Így minden eddiginél könnyebben kereshetik majd a bűnözőket a különböző európai államok nyomozóhatóságai.
Az Európai Parlament egyúttal döntött abban a kérdésben is, hogy a SIS II esetében a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet fordítanak majd az adatvédelemre és az információk megfelelő kezelésére. Emellett növelik az EP és az egyes országok adatvédelmi biztosainak a rendszer felett gyakorolt ellenőrzési jogkörét is. Döntés született abban a kérdésben, hogy a titkosszolgálatok a nemzeti rendőrségekkel ellentétben nem férhetnek hozzá a Második Schengeni Információs Rendszer adatbázisában tárolt adatokhoz.
Eldőlt az is, hogy az eddigi számos változtatás miatt is a régi tagállamok leghamarabb 2008-tól, míg az új tagországok csak 2009-től csatlakozhatnak majd a SIS II-höz. Ugyanakkor minden további vita és módosítás jelentősen kitolja ezeket a határidőket. Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint a legnagyobb problémát a hiányos technikai felszereltség jelenti. Az új tagállamok közül például jelenleg csak és kizárólag Szlovénia tudna csatlakozni a SIS II-höz az eredetileg megjelölt 2007 októberi határidőre.
Emellett komoly vita van arról is, hogyan épüljön fel a többek között a migrációs folyamatokat és a bűnözést is felügyelő rendszer, hol legyen a központja. A jelenlegi Strassburg melletti SIS-központban ugyanis már nem lehet elhelyezni az új berendezéseket. S akkor még senki nem beszélt az aggódó civil szervezetekről, például a Statewatch-ról, akik szerint kockázatos és az emberi jogokat sértheti egy túlzott ellenőrzést lehetővé tévő és az Egyesült Államokban működő, minden beutazó személy biometrikus és más adatait tartalmazó US-VISIT programra hasonlító rendszer.
Az Európai Parlament tagjainak tehát még számos részletkérdésben kell majd konzultálniuk, mire eldől, hogy milyen is lesz végleges formájában a Második Schengeni Információs Rendszer és hol lesz a központja.