Berta Sándor

Hatályba lép az EU károsanyag-kibocsátási jogszabálya

Június elsejétől az Európai Unió valamennyi tagországában a számítógépgyártók számára tilos az alkatrészekben a mérgező anyagok és alkotóelemek alkalmazása, illetve ezek arányát minimális mértékűre kell visszaszorítaniuk.

A legtöbb számítógépet és számítógép-alkatrészt gyártó vállalat maradéktalanul igyekszik betartani az új európai uniós előírásokat, sőt némelyik cég még az az előírt mértékűnél is jobban akar ügyelni a szigorítás betartására. Az M/A Com nevű cég, amely a Tyco amerikai vállalat önálló részlegének számít, például bejelentette, hogy nagyon komolyan veszi a jövőben a környezetvédelmi előírásokat, mert a környezetbarát termékeit nemcsak Európában, de a világ más részén is forgalmazni akarja.

Az Európai Unió területére érvényes Restriction of Hazardous Substances Directive (RHSD) nevű rendelet szerint idén június elseje után a számítástechnikai és a szórakoztatóelektronikai cégek már csak olyan terméket dobhatnak a piacra, amelyekben minimálisra csökkentették a veszélyes anyagok mértékét. A jogszabály célja, hogy a jövőben megakadályozzák az olyan szennyező és mérgező anyagok, mint például az ólom, a kadmium vagy a higany talajba és a talajvízbe kerülését, vagyis a környezetszennyezést. Az uniós direktíva szerint ezenkívül a gyártók két megoldással is élhetnek. Az egyik, hogy saját programokat indítanak, amelyeknek a keretében visszaveszik a régi, elavult árucikkeket, így megakadályozva, hogy azok a szeméttelepekre kerüljenek, míg a másik, hogy később már nemcsak a régi, de a környezetbarát új termékeket is visszaveszik.

Az elmúlt hetekben, hónapokban egyébként szabályos verseny bontakozott ki a különböző vállalatok között, amelyben minden cég igyekezett minél több régi készüléket visszavenni. A recycling-akciókban jelenleg a Dell és az Apple jár az élen.

Nem is árt, ha a cégek felkészülnek a változásokra, ugyanis a tervek szerint Dél-Korea és Kína még az európai uniósnál is szigorúbb környezetvédelmi előírásokat akar bevezetni a számítástechnikai és a szórakoztatóelektronikai piacokon. Jövő januárban pedig Kaliforniában vezetnek be hasonló rendeleteket. A környezetbarát termékek gyártására való átállás egyébként becslések szerint eddig csak az amerikai cégeknek mintegy 3,5 milliárd dollárjába került.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #11
    Nekem sem forrasztáskor van bajom, hanem utána (pl. északa fulladok egy kicsit, kapar a torkom, stb.). Illetve most már nem, amióta aktív szenes maszkot használok.
    De majd megpróbálok beszerezni valami jobb ónt is, kevesebb káros anyaggal.
  • DanyyX #10
    Én asztmás vagyok, de semmi bajom nincs forrasztáskor.
    Elhiszem, hogy veszélyes, de nem hinném, hogy ettől fogok meghalni.
  • dez #9
    Most az ólomra gondolsz? Nos, az az egyik legmérgezőbb nehézfém. Már kisebb mennyiségben IQ-csökkenést okoz. :) (Főleg ezért tiltották be az ólom vízcsöveket még 20-30 éve.) Nagyobb mennyiségben már komoly egészségkárosodást okoz.
    (Ugyanakkor nyomokban szüksége van rá a szervezetnek. De ehhez untig elég annyi, amennyi a növényekben van.)

    Vagy esetleg a folyasztószerre? Azt ha külön veszed, ott virít rajta az Irritant! figyelmeztetés. A folyamatosan fennálló, v. gyakran ismétlődő irritáció szépen növeli az asztma, allergia, és valamennyire a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

    A folyasztószer kisebb-nagyobb részét kitevő gyanta kisebb kockázatokat jelent, de az sem 0.

    Sokszor halogéneket is tartalmaz a forrasztóón (nem tudom, hogy a folyasztószerben-e vagy azon kívül), az sem éppen egészséges.

    1000 műszerészt kell megnézni, mi a helyzet velük, abból lehet látni a tendenciákat.

    Szóval jobban teszed, ha nem tüdőzöd le állandóan forrasztáskor a füstöt. :)

    Én már csak maszkban forrasztok, mert némileg hajlamos vagyok az asztmára, és ez érezhetően ront a helyzeten.
  • DanyyX #8
    Semmi baja nem lesz tőle az embernek.
    Ha élnek még azok a műszerészek, akik 50éve ilyen cuccokkal dolgoznak, akkor valószínű annyira nem veszélyes, mint amilyennek beállítják...
  • DanyyX #7
    Forrasztasz vele bármit, és ilyen undorito sötétszürke lesz a forrasztás, nem szép fényes, mint a normális fajtánál. Szarabbul folyik meg, és valahogy egyszerűen szarabb vele dolgozni, mint a normális fajtával.

    Stannol HS10-et használtam legutóbb.

    Ólommentes Ónok [C+F]
  • mumpic #6
    szép és jó hogy bevezetik a környezetvédelmi szabványokat, csak ne lenne emiatt sokkal drágább minden. Múltkor ez egyik bevásárlóközpontban láttam a pénztárnál a szatyrok árait. A környezetbarát elbomló sokszor annyiba került mint a sima. Jó hogy ösztönzik az embereket...
  • turul16 #5
    Kifejtenéd ? Milyet próbáltál.. ?
  • dez #4
    Lehet majd egyátalán kapni ólmosat?
    Mellesleg a benne lévő folyasztószer még sokkal egészségtelenebb. (Eleve irritatív, ami rákig fajulhat.) Persze ólmot sem jó sokat fogdosni.
  • DanyyX #3
    Az ólommentes ón olyan szar, mint az állat...
  • Praetor #2
    "...tervek szerint Dél-Korea és Kína még az európai uniósnál is szigorúbb környezetvédelmi előírásokat akar bevezetni a számítástechnikai és a szórakoztatóelektronikai piacokon."

    Kínáról azért azt nehezen képzelem el, hogy be is vezeti.