SG.hu·

IT-szektor: lemaradástól tart az Európa Unió

Az Európai Bizottság arra figyelmeztette a tagállamokat, hogy lanyhult az IT-kutatásokra irányított figyelem, ami hosszú távon lemaradáshoz vezethet. A testület főleg az amerikai, kínai és japán fölénytől tart.

Figyelmeztetésük szerint az uniós tagországok az elmúlt években jóval kevesebb figyelmet fordítottak a korábban meghirdetett ICT (információs és hírközlési technológia) program pontjainak végrehajtására, mint a kilencvenes évek második felében. Ezt súlyos hibaként értékelik, annak tudatában, hogy a fő konkurensek továbbra is súlyos összegeket fordítanak kutatásra és fejlesztési feladatokra.

Az Európai Bizottság arra hívja fel a tagállamok figyelmét, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van az erőfeszítések összehangolására, hogy sikerrel álljuk meg helyünket a globális versenyben. Szerintük ugyanis annak ellenére, hogy a szektor továbbra is jelentős szerepet játszik a termelékenység javításában, az öreg kontinens befektetései nagyságrendjükben elmaradnak a hasonló amerikai, kínai és japán beruházásoktól.

Példaként említik az Egyesült Államokat, amely a számítások szerint 2000 óta folyamatosan a dupláját költi információs és hírközlési projektekre. Kína eközben a legnagyobb ICT-exportőrré nőtte ki magát, 2003-ban megelőzve az EU-t és Japánt, egy évre rá pedig az USA-t. A témában Viviane Reding EU-biztos is felszólalt, hangsúlyozva, hogy míg a telekommunikációs szektorban a verseny és a befektetések ösztönzését illetően már megszülettek az első pozitív eredmények, az ICT-kutatások terén egyre inkább lemaradunk vetélytársaink mögött.

A bizottság igen kritikusan fogalmaz, annak ismeretében, hogy az ezredfordulót követően a területre fordított pénzek megint növekedni kezdtek, a fejlett piacokon pedig ez a folyamat már némi lendületet is vett. Az emelkedő piacokon az összeköttetések kiépítése - az egyének és a szervezetek hozzáférése a hang- és adatkommunikációhoz - továbbra is gyors ütemben halad. Szakértői vélemények szerint a szélessávú internethozzáférés több országban lassan eléri a kritikus tömeget és a digitális gazdaság egyéb vívmányainak a katalizátorává kezd válni.

Érdekes, hogy éppen ennek elmaradását kifogásolja a figyelmeztetés, amely a digitális tartalmak szabadabb mozgását, az új alkalmazások gyorsabb elterjedését és a fejlesztések támogatását javasolja.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© pemga2006. 05. 24.. 11:14||#9
747-8. 20%-al alacsonyabb költséget mond, és nem kell átépíteni hozzá a repteret (szemben a 380-al, ahol spec csápkiépítés és állóhely kell.)

A japánok protekcionizmusa nagyon durva volt (egyébként a kínaiak még sokkal durvábban csinálják most, a WTO-t nagy ívben hmmm 😛). A különbség az, hogy õk nem állítanak "belsõ" akadályokat fel, illetve nagyon erõsen invesztálnak. (A kínaiak híresek a szellemi tulajdon ignorálásáról.) Az, hogy külsõket izélgetnek, az nem kompenzálja azt, hogy a belsõk életét is alaposan megnehezítik...
© BiroAndras2006. 05. 24.. 10:36||#8
"Az a gáz, hogy az a sok család, akik pont az olcsó kínai termékek miatt veszítettek el egy-két keresõt, épp az olcsó kínai termékekbõl tudja fenntartani az életszínvonalát."

Ezzel lényegében kiegyenlítõdik az életszínvonal. Ez szerinem pozitív dolog. Bár akik eddig az átlagnál sokkal jobban éltek, nyílván másképp látják.
© NEXUS62006. 05. 24.. 09:01||#7
Nekem úgy tûnik nem lesz egy darabig új Bõing óriásgép.

Másrészt egyfajta protekcionizmus kell minden piacnak. A japánok errõl tudnának mit miesélni. Manapság már nincs semmi fizikai prodoktum, amit ne kínában gyártanának, még az olasz cipõket is. Az a gáz, hogy az a sok család, akik pont az olcsó kínai termékek miatt veszítettek el egy-két keresõt, épp az olcsó kínai termékekbõl tudja fenntartani az életszínvonalát.

Ördögi kör, ennek megtöréséhez igen is kellene egy kis protekcionizmus.

Izélgetni kell mindent, ami nem európai, hiszen azokon a piacokon is pont ezt csinálják a mi termékeinkkel is.
© pemga2006. 05. 24.. 08:14||#6
Már meg is tették az elsõ javaslatokat: internetes vámok bevezetése (non-EU online szolgáltatásokra), MS piszkálása. Fantörpikus eredmények. EU egy túlbürokratizált valami, még azt sem vagyunk képesek elérni, hogy EGY ország legyünk távközlésileg (ld. roaming herce-hurca), ezek után hogy lehet elképzelni bármi komolyabb együttmûködést.

Az Airbus A380-nál sikerült több országnak közösen alkotni valamit, ami elsõ volt. (Persze megy ki az elsõ Szingapúrba, de ez most mindegy 😛.) Nem kellett sokat várni a Boeing szupergépéig. A dolgot tetézik a nyelvi nehézségek, ami azért jelentõsen nehezíti az együttmûködést. A SAP jut eszembe, ami úgy nagyjából európai cég (kb. amennyire a Microsoft amerikai 😛), és elég jól megtalálható EUban (munka és kutatóközpontok tekintetében). Nokia, Ericsson még ilyen, Grafi?. Zímensz is van, de az már vegyesebb társaság. Mindenesetre már a magyarok is tanulják az ouccorcingot 😊.
© RealPhoenixx2006. 05. 23.. 16:47||#5
Buta gyerek szemcsivel meg valamivel a szeme elott, nem is csodalom hogy romlik a latasa, es szuksege van a szemuvegre, ha igy folytatja, nemsokara erosebb kell neki 😊
© NEXUS62006. 05. 23.. 15:56||#4
Hát valamit most már Európának is fel kellene még mutatnia a NOKIA mellet is a témában.

Itt van pl a magyar 3D-s tv, vagy a tartalom szolgáltatásként a játék kiadókat lehetne kedvezményes hitelekkel támogatni, vagy akármi csak mozduljunk már.

Hiába élünk annyian Európában mint Amcsiban és Japánban összesen, még is õk viszik a prímet és a profitot.
© Morden232006. 05. 23.. 14:18||#3
Kész szerencse, hogy az EU pont azért jött létre, hogy kompenzálhassuk a gazdasági/tehnológiai függést ezektõl az országoktól...
Az IT pont egy elég tág fogalom, szóval jó lenne ráhajtaniuk a témára. Meg még sokmillió más dologra is.
© Darth Sith2006. 05. 23.. 13:57||#2
dehogy, csak õ játsza a Dragonball filmben az egyik csillagharcost.
© roliika2006. 05. 23.. 13:50||#1
A bácsinak valami ráragadt a szemüvegére.