Berta Sándor
Ausztria leállíttatná a SWIFT-kémkedéseket
Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) minden erejével fel akar lépni az Európai Központi Bankban a CIA gazdasági hírszerzése ellen. A cél hogy mielőbb megállítsák a SWIFT rendszerből az adatok kiszivárgását.
"Az Osztrák Nemzeti Bank csupán június végén szerzett tudomást az adatgyűjtésekről. Ezzel szemben például Németországban már 2002-ben tudtak az ügyről" - nyilatkozta Andreas Dostal, az OeNB fizetésforgalmi részlegének vezetője. Mint ismeretes, idén nyáron derült ki, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva az amerikai kormány betekintett a világ jelentős pénzintézeteinek számítógépes rendszerébe.
A titkos program keretében a hivatalos indoklás szerint az amerikai hatóságok az al-Kaida és más nemzetközi terrorszervezetek folyószámlái után kutattak. Miután az információk kiszivárogtak, az amerikai pénzügyminisztérium kénytelen volt elismerni, hogy a munkatársaik a Belgiumban található Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (System Swift) rendszerébe hatoltak be az információk megszerzéséhez. Ebben az adatbázisban tárolják a világ több mint 200 országában található mintegy 7800 bank és hitelintézet összes folyószámlájának adatait.
Dostal szerint Ausztriát azért nem értesítették, mert nem tagja a G-10-es szervezetnek, amely Európa vezető államait tömöríti és amely országok nemzeti bankjainak vezetőit már 2002-ben értesítették az akcióról. A szakemberek szerint a legnagyobb problémát az erkölcsi dilemmákon kívül az okozta, hogy aki tudott is valamit az ügyről - mint például Günther Gall, a SWIFT felügyelő tanácsának osztrák tagja - azok nem beszélhettek. Az OeNB későbbi kérdéseire nem érkezett konkrét válasz, csupán annyit közöltek a SWIFT-nél, hogy az egész esetet egy bizottság vizsgálja és a információk átadását is ez a testület felügyelte.
Mindenesetre az Európai Központi Banknál jelenleg is keresik annak a lehetőségét, hogy leállítsák az adatgyűjtést. A nyár elején kitört botrány Németországban is óriási vihart kavart, mert kiderült, 2002-ben csak Ernst Welteke akkori német nemzeti banki elnököt tájékoztatták, a német kormány csupán idén június 22-én szerzett tudomást az esetről. Berlinben azóta is áll a bál. Az ügyben hivatalosan vizsgálódó belga adatvédelmi bizottság csak szeptember végén, október elején fogja átadni jelentését a belga kormánynak. "A háttérdokumentumokat nem fogjuk nyilvánosságra hozni, azért, hogy a bizottság nyugodt légkörben végezhesse munkáját" - nyilatkozta az ORF.at oldalnak Martine Lartigue, a testület tagja.
Hallgat az osztrák pénzügyminisztérium is. Az amerikai hatóságok pedig ki tudja meddig folytatják ilyen vagy olyan indokokra hivatkozva a SWIFT rendszerének megcsapolását. Megtehetik, hiszen Európa ezúttal úgy tűnik, nem képes kiállni az állampolgáraiért.
"Az Osztrák Nemzeti Bank csupán június végén szerzett tudomást az adatgyűjtésekről. Ezzel szemben például Németországban már 2002-ben tudtak az ügyről" - nyilatkozta Andreas Dostal, az OeNB fizetésforgalmi részlegének vezetője. Mint ismeretes, idén nyáron derült ki, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva az amerikai kormány betekintett a világ jelentős pénzintézeteinek számítógépes rendszerébe.
A titkos program keretében a hivatalos indoklás szerint az amerikai hatóságok az al-Kaida és más nemzetközi terrorszervezetek folyószámlái után kutattak. Miután az információk kiszivárogtak, az amerikai pénzügyminisztérium kénytelen volt elismerni, hogy a munkatársaik a Belgiumban található Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (System Swift) rendszerébe hatoltak be az információk megszerzéséhez. Ebben az adatbázisban tárolják a világ több mint 200 országában található mintegy 7800 bank és hitelintézet összes folyószámlájának adatait.
Dostal szerint Ausztriát azért nem értesítették, mert nem tagja a G-10-es szervezetnek, amely Európa vezető államait tömöríti és amely országok nemzeti bankjainak vezetőit már 2002-ben értesítették az akcióról. A szakemberek szerint a legnagyobb problémát az erkölcsi dilemmákon kívül az okozta, hogy aki tudott is valamit az ügyről - mint például Günther Gall, a SWIFT felügyelő tanácsának osztrák tagja - azok nem beszélhettek. Az OeNB későbbi kérdéseire nem érkezett konkrét válasz, csupán annyit közöltek a SWIFT-nél, hogy az egész esetet egy bizottság vizsgálja és a információk átadását is ez a testület felügyelte.
Mindenesetre az Európai Központi Banknál jelenleg is keresik annak a lehetőségét, hogy leállítsák az adatgyűjtést. A nyár elején kitört botrány Németországban is óriási vihart kavart, mert kiderült, 2002-ben csak Ernst Welteke akkori német nemzeti banki elnököt tájékoztatták, a német kormány csupán idén június 22-én szerzett tudomást az esetről. Berlinben azóta is áll a bál. Az ügyben hivatalosan vizsgálódó belga adatvédelmi bizottság csak szeptember végén, október elején fogja átadni jelentését a belga kormánynak. "A háttérdokumentumokat nem fogjuk nyilvánosságra hozni, azért, hogy a bizottság nyugodt légkörben végezhesse munkáját" - nyilatkozta az ORF.at oldalnak Martine Lartigue, a testület tagja.
Hallgat az osztrák pénzügyminisztérium is. Az amerikai hatóságok pedig ki tudja meddig folytatják ilyen vagy olyan indokokra hivatkozva a SWIFT rendszerének megcsapolását. Megtehetik, hiszen Európa ezúttal úgy tűnik, nem képes kiállni az állampolgáraiért.
