A Greenpeace által megrendelt felmérésből kiderült, hogy világszerte a gyártók felelősségének tartjuk a hulladék kezelését környezetbarát PC piacra dobását, ám hajlandóak lennénk többet fizetni a zöld megoldásokért.

Az Ipsos MORI által az év elején elvégzett felmérésben kilenc ország 1000-1000, városi környezetben lakó állampolgárát kérdezték meg a környezetbarát PC-k, illetve a káros elektronikai hulladék kezelésének témájában. Az eredmény némileg meglepő volt, hiszen a kínaiak és a mexikóiak fizetnék a legtöbb pluszt egy környezetkímélőbb megoldásért, míg a gyártók felelősségét tekintve a szegényebb és a gazdag országok között is nagy az egyetértés.

A válaszokból kiderül, hogy a legtöbben a meglévő számítógépek korosodása, gyors elavulása miatt szánják rá magukat a váltásra, és a vásárlásnál az utód teljesítménye, illetve az elérhető funkciók számítanak leginkább. A legtöbben - nagyon helyesen - a szaküzleteket keresik fel igényeikkel, igen erősen hat a barátok, ismerősök véleménye is, míg a szaklapok és a gyártók által közzétett információk csak harmadrangú forrásnak számítanak. A környezetvédelmet illetően már megoszlanak a vélemények: öt országban egyetértenek azon állítással, miszerint a számítógépek komponensei káros anyagokat is tartalmaznak, míg Mexikó, India, Thaiföld és Lengyelország lakosai már nem ilyen biztosak ebben.

A vásárlók szempontjából talán a legfontosabb kérdés, hogy mennyit érne meg egy, a jelenleginél környezetbarátabb, "zöldebb" megoldás, ami valószínűleg elsősorban többletköltséget jelentene számukra. Érdekes módon itt Mexikó és Kína vezet, ahol jóval nagyobb anyagi áldozatot is lehetségesnek tartanak, míg a nyugati országokban (Nagy-Britannia, Németország) már kevésbé nyílik meg a pénztárca ezen érvek hallatán. Szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy - különösen Kína esetében - a lakosság közvetlen módon megtapasztalta az elektronikai hulladék beáramlását és ennek következményeit.

Az olykor globális szemétlerakónak is minősített Kína számára azonban nem kínálkozik egyszerű megoldás, főleg azért, mert a hulladék beáramlása nem csak a hivatalos csatornákon történik. Ráadásul egyes régiókban egész iparágak épültek a hulladék lebontására és újrahasznosítására, amelyek korlátozása megélhetési problémákat is teremtene az ott lakók körében. Európában némi könnyebbséget jelent a ROHS direktíva július 1-i bevezetése, amely csaknem az összes IT-termékben megtiltja 6 veszélyes anyag, így például az ólom, kadmium, higany és más nehézfémek használatát, ám az Unió továbbra is adós a WEEE (Waste Electrical & Electronic Equipment) elfogadásával, így a gyártók megmenekülnek az újabb kötelezettségek kiszabásától.