Gyurkity Péter
Határozott lépéseket sürget az IT-iparban a Greenpeace
A tüntetéseiről elhíresült szervezet az eddigieknél hatásosabb környezetvédelmi intézkedéseket sürget a nagyvállalatoknál, és nem tartja elégségesnek az újrahasznosításról szóló uniós direktívát.
A Greenpeace a napokban úgy nyilatkozott, hogy a gyártók nagy többsége még az alapvető környezetvédelmi követelményeknek sem felel meg, ezért további szigorú előírásokra, változtatásokra van szükség. Ezek között említik a rákkeltő anyagok, a gyártás során tisztításra használt oldószerek, valamint a PVC kiszorítását, és ezek új, kevésbé ártalmas anyagokkal történő lecserélését. Közleményükben üdvözlik az Európai Unió szigorúbb direktívájának tervezett bevezetését, ám arra figyelmeztetnek, hogy az ágazat nyomása miatt ez sokat veszthet erejéből.
Amint arról januárban beszámoltunk, az EU WEEE (Waste Electrical & Electronic Equipment) szigorú szabályozást vezet be, amely limitálja az alkatrészekben felhasználható veszélyes kémiai anyagok mennyiségét, és kötelezővé teszi a nagyvállalatoknak, hogy fizessenek a termékeik begyűjtéséért, válogatásáért, és azok esetleges újrahasznosításáért. Ehhez jön hozzá a RoHS (Reduction of Hazardous Waste) szabály, amely 2006. július 1-én lép életbe és csaknem az összes IT-termékben megtiltja 6 veszélyes anyag, így például az ólom, kadmium, higany és más nehézfémek használatát. Számításaik szerint ugyan az európai teljes szemétmennyiségnek (évente 2 milliárd tonna) mindössze 4%-a elektronikai termékből adódó hulladék, azonban ez az arány 2-3-szor nagyobb ütemben növekszik, mint bármely más szeméttípus mennyisége.
A Greenpeace szerint a Nokia, a Sony és a Samsung helyes úton jár, mivel hajlandóságot mutat nemcsak ezen anyagok kiszűrésére, de szervezet által említett lépések megtételére is. A legtöbb vállalat azonban továbbra sem hajlandó elkötelezni magát, és ez nagyban hátráltatja a folyamatot. A megoldást ezért - egyelőre - abban látják, hogy a WEEE kötelezettségeinek eleget tévő gyártók az egész világra terjesszék ki a gyakorlatot, és ne csak az Európai Unió esetében alkalmazzák azt. Ily módon ugyanis egyenlő félként kezelnék a világ többi részét, nem pedig alacsonyabb rangú vásárlókként. Ez egyben érintené az újrahasznosításban dolgozó ázsiai cégek munkásait, akik miatt a szervezet már amúgy is harcban áll.
Érdekes módon azonban egy globális érvényű, szigorú törvény ötletét nem támogatják. Ezt a Hewlett-Packard vetette fel, amely céggel egy évvel ezelőtt összeakasztották a bajszukat. A HP ugyanis éppen egy ilyen, az egész világra kiterjedő jogszabály megalkotását javasolta, azonban a Greenpeace szerint ez csak a kérdés elodázásához vezetne, mivel az egyes kormányoknak kell választ adniuk a problémára.
A Greenpeace a napokban úgy nyilatkozott, hogy a gyártók nagy többsége még az alapvető környezetvédelmi követelményeknek sem felel meg, ezért további szigorú előírásokra, változtatásokra van szükség. Ezek között említik a rákkeltő anyagok, a gyártás során tisztításra használt oldószerek, valamint a PVC kiszorítását, és ezek új, kevésbé ártalmas anyagokkal történő lecserélését. Közleményükben üdvözlik az Európai Unió szigorúbb direktívájának tervezett bevezetését, ám arra figyelmeztetnek, hogy az ágazat nyomása miatt ez sokat veszthet erejéből. Amint arról januárban beszámoltunk, az EU WEEE (Waste Electrical & Electronic Equipment) szigorú szabályozást vezet be, amely limitálja az alkatrészekben felhasználható veszélyes kémiai anyagok mennyiségét, és kötelezővé teszi a nagyvállalatoknak, hogy fizessenek a termékeik begyűjtéséért, válogatásáért, és azok esetleges újrahasznosításáért. Ehhez jön hozzá a RoHS (Reduction of Hazardous Waste) szabály, amely 2006. július 1-én lép életbe és csaknem az összes IT-termékben megtiltja 6 veszélyes anyag, így például az ólom, kadmium, higany és más nehézfémek használatát. Számításaik szerint ugyan az európai teljes szemétmennyiségnek (évente 2 milliárd tonna) mindössze 4%-a elektronikai termékből adódó hulladék, azonban ez az arány 2-3-szor nagyobb ütemben növekszik, mint bármely más szeméttípus mennyisége.
A Greenpeace szerint a Nokia, a Sony és a Samsung helyes úton jár, mivel hajlandóságot mutat nemcsak ezen anyagok kiszűrésére, de szervezet által említett lépések megtételére is. A legtöbb vállalat azonban továbbra sem hajlandó elkötelezni magát, és ez nagyban hátráltatja a folyamatot. A megoldást ezért - egyelőre - abban látják, hogy a WEEE kötelezettségeinek eleget tévő gyártók az egész világra terjesszék ki a gyakorlatot, és ne csak az Európai Unió esetében alkalmazzák azt. Ily módon ugyanis egyenlő félként kezelnék a világ többi részét, nem pedig alacsonyabb rangú vásárlókként. Ez egyben érintené az újrahasznosításban dolgozó ázsiai cégek munkásait, akik miatt a szervezet már amúgy is harcban áll.
Érdekes módon azonban egy globális érvényű, szigorú törvény ötletét nem támogatják. Ezt a Hewlett-Packard vetette fel, amely céggel egy évvel ezelőtt összeakasztották a bajszukat. A HP ugyanis éppen egy ilyen, az egész világra kiterjedő jogszabály megalkotását javasolta, azonban a Greenpeace szerint ez csak a kérdés elodázásához vezetne, mivel az egyes kormányoknak kell választ adniuk a problémára.
