Gyurkity Péter
Cenzúráz a kínai Google
A keresőcég nem is tagadja, hogy nemrég beindult kínai oldalukon cenzúrázzák a keresések eredményeit. Indoklásuk szerint - a többi keresőhöz hasonlóan - szükségük volt erre, hogy megjelenjenek az ázsiai országban.
A Google tegnap vázolta a helyi kínai oldalon életbe léptetett megszorító intézkedéseket, amelyekkel a hatóságok által támasztott feltételeknek igyekeznek megfelelni. Leszögezték, hogy továbbra is betartják az ázsiai ország előírásait és együttműködnek a hatóságokkal. Ennek közvetlen eredménye, hogy az ottani felhasználók kereséseiknél nem láthatnak minden eredményt, mindössze egy figyelmeztető üzenetet, amely alapján tudhatják, hogy meg kell elégedniük a korlátozott működéssel.
"Az egyes országok - nem csak Kína - piacán történő megjelenéskor egyensúlyba kell hoznunk eredeti célkitűzéseinket a helyi feltételekkel" - így fogalmazta meg a cenzúra bevezetésével kapcsolatos döntést Andrew McLaughlin, a Google tanácsadója. Elmondása szerint a Gmail és Blogger szolgáltatások egy ideig nem lesznek elérhetők az új oldalon, egészen addig, amíg "megfelelő egyensúlyba" hozzák azokat. Ezzel végérvényessé vált, hogy az amerikai cég - vetélytársaihoz hasonlóan - lepaktált a kínai kormánnyal, és a piaci terjeszkedést fontosabbnak nyilvánította az etikai kérdéseknél.
A keresőt fejlesztő cég már hosszú ideje több problémába ütközött Kínában. 2004 végén a Google News cenzúrázása kavart nagy port, tavaly októberben pedig Tajvan hovatartozása miatt tört ki nagy felháborodás. Maga a Google soha nem helyezkedett nyíltan szembe az ázsiai óriással, és a Riporterek Határok Nélkül szervezet már korábban azzal vádolta meg a céget, hogy a jövőben is fejet hajt majd a helyi akarat előtt. Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke nemrég éles kritikával illette az együttműködő nyugati cégeket - ebből is láthattuk, hogy a Google nincs egyedül, sőt, minden fontosabb vetélytársa - Microsoft, Yahoo - is hasonló döntésre jutott.
A meghunyászkodás azért is érdekes, mert a Google nem is olyan rég élesen szembehelyezkedett az amerikai kormány azon kérésével, amely a keresési adatok kiszolgáltatására vonatkozott. Szergej Brin, a cég társalapítója időközben a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a döntés fájdalmas, de szükségszerű volt. A korlátozott információáramlást ugyanis jobbnak ítélték a semminél, és a "Nagy Tűzfal" megkerülésére nem kínálkozott lehetőség.
A Google tegnap vázolta a helyi kínai oldalon életbe léptetett megszorító intézkedéseket, amelyekkel a hatóságok által támasztott feltételeknek igyekeznek megfelelni. Leszögezték, hogy továbbra is betartják az ázsiai ország előírásait és együttműködnek a hatóságokkal. Ennek közvetlen eredménye, hogy az ottani felhasználók kereséseiknél nem láthatnak minden eredményt, mindössze egy figyelmeztető üzenetet, amely alapján tudhatják, hogy meg kell elégedniük a korlátozott működéssel.
"Az egyes országok - nem csak Kína - piacán történő megjelenéskor egyensúlyba kell hoznunk eredeti célkitűzéseinket a helyi feltételekkel" - így fogalmazta meg a cenzúra bevezetésével kapcsolatos döntést Andrew McLaughlin, a Google tanácsadója. Elmondása szerint a Gmail és Blogger szolgáltatások egy ideig nem lesznek elérhetők az új oldalon, egészen addig, amíg "megfelelő egyensúlyba" hozzák azokat. Ezzel végérvényessé vált, hogy az amerikai cég - vetélytársaihoz hasonlóan - lepaktált a kínai kormánnyal, és a piaci terjeszkedést fontosabbnak nyilvánította az etikai kérdéseknél.
A keresőt fejlesztő cég már hosszú ideje több problémába ütközött Kínában. 2004 végén a Google News cenzúrázása kavart nagy port, tavaly októberben pedig Tajvan hovatartozása miatt tört ki nagy felháborodás. Maga a Google soha nem helyezkedett nyíltan szembe az ázsiai óriással, és a Riporterek Határok Nélkül szervezet már korábban azzal vádolta meg a céget, hogy a jövőben is fejet hajt majd a helyi akarat előtt. Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke nemrég éles kritikával illette az együttműködő nyugati cégeket - ebből is láthattuk, hogy a Google nincs egyedül, sőt, minden fontosabb vetélytársa - Microsoft, Yahoo - is hasonló döntésre jutott.
A meghunyászkodás azért is érdekes, mert a Google nem is olyan rég élesen szembehelyezkedett az amerikai kormány azon kérésével, amely a keresési adatok kiszolgáltatására vonatkozott. Szergej Brin, a cég társalapítója időközben a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a döntés fájdalmas, de szükségszerű volt. A korlátozott információáramlást ugyanis jobbnak ítélték a semminél, és a "Nagy Tűzfal" megkerülésére nem kínálkozott lehetőség.