Tóth Benedek
Nagy mennyiségű adatot kér ki az USA a Google-tól
A Bush-adminisztráció tegnap egy szövetségi bírón keresztül intézett kérést a Google-hoz, amelyben nagy mennyiségű, személyes információkat is tartalmazó adat átadását kérik, indoklásuk szerint elemzés céljából.
A Google illetékesei kifejtették, hogy mindenképpen küzdeni fognak az adatok kiadása ellen, ami szerintük nem törvényes, hiszen a cég nem érintett az ügyben. Indoklásukban kitértek arra, hogy az adatmennyiség irreálisan sok és kiadásuk minden szinten ellenkezne a cég alapelveivel és az adatvédelmi törvényekkel, hiszen személyes információkat is tartalmaz. Ezen felül sértené a cég érdekeit, mivel ezek az adatok bizalmasak és üzleti titoknak számítanak. A kérdéses információmennyiség tényleg hatalmas: többek közt tartalmazza egymillió, véletlenszerűen kiválasztott weblap adatait és egy hét teljes keresési naplóját. Ez, figyelembe véve, hogy a Google az összes internetes keresés feléért felelős, több száz millió magánemberről tartalmazna több-kevesebb információt.
A vizsgálat célja az indoklás szerint az lenne, hogy segítsen megindokolni a legfelső bíróságon alkotmányos problémákba ütközött COPA törvényt, amelynek eredeti célja a fiatalkorúak védelme az interneten. Ennek elődje 1998-ban lépett hatályba és elsősorban az erotikus tartalmú honlapokkal foglalkozik, megszigorítva azok szabályozását. Többek közt akár 50 ezer dolláros pénzbüntetést is kilátásba helyezett olyan esetben, ha egy ilyen oldal üzemeltetője nem ellenőrzi megfelelően a felhasználó életkorát. Az új törvény ennek kibővítése lenne, ám már két éve nem tudják átvinni, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a legfelső bíróság konzervatív irányba tolódott el.
A keresőcéget korábban nagyon sok bírálat érte a személyes adatok gyűjtésével és kezelésével kapcsolatban és egyre többekben kérdőjeleződik meg "do no evil" politikájának valóssága. Ilyen mennyiségű adat átadása harmadik félnek - annak ellenére, hogy a harmadik fél ebben az esetben az Egyesült Államok kormánya - nagyon sokat rontana a cég imázsán.
A kérés amúgy annak ellenére érkezett a céghez, hogy az elmúlt időszakban a Bush-adminisztrációt is sok kritika érte hasonló, az állampolgárok alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásai miatt. A hír kapcsán már elindultak az olyan találgatások, hogy a cél nem is a törvényjavaslat alátámasztása, hiszen ebben az esetben egyszerűbb és hatásosabb lett volna magát a Google-t felkérni egy ilyen elemzés elkészítésére.
Az amerikai igazságügyi minisztérium időközben eljárást kezdeményezett a cég ellen, amiért az nem hajlandó kiszolgáltatni a kért adatokat.
A Google illetékesei kifejtették, hogy mindenképpen küzdeni fognak az adatok kiadása ellen, ami szerintük nem törvényes, hiszen a cég nem érintett az ügyben. Indoklásukban kitértek arra, hogy az adatmennyiség irreálisan sok és kiadásuk minden szinten ellenkezne a cég alapelveivel és az adatvédelmi törvényekkel, hiszen személyes információkat is tartalmaz. Ezen felül sértené a cég érdekeit, mivel ezek az adatok bizalmasak és üzleti titoknak számítanak. A kérdéses információmennyiség tényleg hatalmas: többek közt tartalmazza egymillió, véletlenszerűen kiválasztott weblap adatait és egy hét teljes keresési naplóját. Ez, figyelembe véve, hogy a Google az összes internetes keresés feléért felelős, több száz millió magánemberről tartalmazna több-kevesebb információt.
A vizsgálat célja az indoklás szerint az lenne, hogy segítsen megindokolni a legfelső bíróságon alkotmányos problémákba ütközött COPA törvényt, amelynek eredeti célja a fiatalkorúak védelme az interneten. Ennek elődje 1998-ban lépett hatályba és elsősorban az erotikus tartalmú honlapokkal foglalkozik, megszigorítva azok szabályozását. Többek közt akár 50 ezer dolláros pénzbüntetést is kilátásba helyezett olyan esetben, ha egy ilyen oldal üzemeltetője nem ellenőrzi megfelelően a felhasználó életkorát. Az új törvény ennek kibővítése lenne, ám már két éve nem tudják átvinni, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a legfelső bíróság konzervatív irányba tolódott el.
A keresőcéget korábban nagyon sok bírálat érte a személyes adatok gyűjtésével és kezelésével kapcsolatban és egyre többekben kérdőjeleződik meg "do no evil" politikájának valóssága. Ilyen mennyiségű adat átadása harmadik félnek - annak ellenére, hogy a harmadik fél ebben az esetben az Egyesült Államok kormánya - nagyon sokat rontana a cég imázsán.
A kérés amúgy annak ellenére érkezett a céghez, hogy az elmúlt időszakban a Bush-adminisztrációt is sok kritika érte hasonló, az állampolgárok alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásai miatt. A hír kapcsán már elindultak az olyan találgatások, hogy a cél nem is a törvényjavaslat alátámasztása, hiszen ebben az esetben egyszerűbb és hatásosabb lett volna magát a Google-t felkérni egy ilyen elemzés elkészítésére.
Az amerikai igazságügyi minisztérium időközben eljárást kezdeményezett a cég ellen, amiért az nem hajlandó kiszolgáltatni a kért adatokat.