Berta Sándor
Németország - 150 eurós jogdíj számítógépenként?
A bíróság előtt zajló ügy akár teljesen megváltoztathatja a német számítógéppiacot. A szerzői és szomszédos jogdíjak beszedését végző társaságok tervezete értelmében körülbelül 150 eurós átalányt kellene fizetni minden számítógép után.
A különböző szerzői és szomszédos jogdíjak beszedéséért felelős társaságok sehol a világon nem örvendenek nagy népszerűségnek. Németország sem kivétel ez alól, ám könnyen lehet, hogy itt még tovább fog mérgesedni a helyzet. A szervezetek ugyanis bírósági beadványt terjesztettek elő, amelyet ha elfogadnak az ítélőtáblák, gyökeresen módosulhat a németországi PC-piaci helyzet. A 150 eurós díj egyaránt vonatkozna a munkáltatókra és az otthoni átlag felhasználókra, a díj az alábbi részösszegekből tevődne össze:
mp3-lejátszó: 2,56 euró;
szkenner: 10,23 euró;
DVD-író: 9,21 euró;
írható DVD-lemez: 0,17 euró;
multifunkciós készülék: 76,70 euró;
PC: 48,42 euró.
Ez együttesen 147,29 euró nettó pluszkiadást jelent, amelyhez még hozzá kell számítani az általános forgalmi adót. A multifunkciós készülékek és a PC-k után fizetendő jogdíj ugyanakkor még változhat. A tervezet szerint erre azért volna szükség, mert így ellensúlyozhatók lennének a felsorolt eszközökkel elkövetett esetleges szerzői és szomszédos jog elleni törvénysértések.
Egy konfigurációnál 147 euró + 16% adó lenne az összes jogdíj
A felhasználók többsége szerint egyenesen abszurdnak minősített ötletet élesen támadta a Német Információs gazdasági, Telekommunikációs és Új Média (Bitkom) nevű szakmai szervezet. "Azért, mert nincs megfelelő törvényi szabályozás, illetve 1965-ből származik és elavult, még nem kellene ilyen terveket előrángatni" - nyilatkozta felháborodását nem titkolva Jörg Menno Harms, a Bitkom alelnöke. Ráadásul a szakember szerint elképesztő lenne, hogy például egy multifunkciós készülék árának a felét a jövőben a szerzői és hasonló jogdíjak után fizetendő összeg tenné ki.
A német szakemberek úgy vélik: a megoldás a zenei piacon alkalmazott másolásvédelmi rendszerek bevezetése lehetne és minden felhasználó csak annyi pénzt fizetne, ahány művet lemásolt. "Európában hasonló jogcímen már így is Németországban fizetik az emberek a legtöbbet. A tervezet pedig csak rontana ezen a helyzeten. A végén a szerzői jogvédők azt fogják elérni, hogy mindenki külföldről fog számítástechnikai és irodatechnikai készülékeket hozatni. Ez pedig az egész piacot befolyásolhatja és nehéz helyzetbe hozhatja" - érvelt a Golem hírportálnak Jörg Menno Harms.
Hazánkban korábban hasonlóan nagy felháborodást váltott ki, amikor az Artisjus szerzői és szomszédos jogokat védő szervezet bejelentette, hogy emelik az írható CD-kre és DVD-kre kiszabott hologramos matricás szerzői jogdíjat. Napjainkban már hasonló jogcímen részét képezi egy jelentős összeg a memóriakártyák árának is, illetve szó volt arról, hogy ezt a díjat beépítenék a nyomtatók árába, ez a terv azonban a nagy felháborodás miatt lekerült a napirendről.
A különböző szerzői és szomszédos jogdíjak beszedéséért felelős társaságok sehol a világon nem örvendenek nagy népszerűségnek. Németország sem kivétel ez alól, ám könnyen lehet, hogy itt még tovább fog mérgesedni a helyzet. A szervezetek ugyanis bírósági beadványt terjesztettek elő, amelyet ha elfogadnak az ítélőtáblák, gyökeresen módosulhat a németországi PC-piaci helyzet. A 150 eurós díj egyaránt vonatkozna a munkáltatókra és az otthoni átlag felhasználókra, a díj az alábbi részösszegekből tevődne össze:
Ez együttesen 147,29 euró nettó pluszkiadást jelent, amelyhez még hozzá kell számítani az általános forgalmi adót. A multifunkciós készülékek és a PC-k után fizetendő jogdíj ugyanakkor még változhat. A tervezet szerint erre azért volna szükség, mert így ellensúlyozhatók lennének a felsorolt eszközökkel elkövetett esetleges szerzői és szomszédos jog elleni törvénysértések.
Egy konfigurációnál 147 euró + 16% adó lenne az összes jogdíj
A felhasználók többsége szerint egyenesen abszurdnak minősített ötletet élesen támadta a Német Információs gazdasági, Telekommunikációs és Új Média (Bitkom) nevű szakmai szervezet. "Azért, mert nincs megfelelő törvényi szabályozás, illetve 1965-ből származik és elavult, még nem kellene ilyen terveket előrángatni" - nyilatkozta felháborodását nem titkolva Jörg Menno Harms, a Bitkom alelnöke. Ráadásul a szakember szerint elképesztő lenne, hogy például egy multifunkciós készülék árának a felét a jövőben a szerzői és hasonló jogdíjak után fizetendő összeg tenné ki.
A német szakemberek úgy vélik: a megoldás a zenei piacon alkalmazott másolásvédelmi rendszerek bevezetése lehetne és minden felhasználó csak annyi pénzt fizetne, ahány művet lemásolt. "Európában hasonló jogcímen már így is Németországban fizetik az emberek a legtöbbet. A tervezet pedig csak rontana ezen a helyzeten. A végén a szerzői jogvédők azt fogják elérni, hogy mindenki külföldről fog számítástechnikai és irodatechnikai készülékeket hozatni. Ez pedig az egész piacot befolyásolhatja és nehéz helyzetbe hozhatja" - érvelt a Golem hírportálnak Jörg Menno Harms.
Hazánkban korábban hasonlóan nagy felháborodást váltott ki, amikor az Artisjus szerzői és szomszédos jogokat védő szervezet bejelentette, hogy emelik az írható CD-kre és DVD-kre kiszabott hologramos matricás szerzői jogdíjat. Napjainkban már hasonló jogcímen részét képezi egy jelentős összeg a memóriakártyák árának is, illetve szó volt arról, hogy ezt a díjat beépítenék a nyomtatók árába, ez a terv azonban a nagy felháborodás miatt lekerült a napirendről.