Gyurkity Péter
Hátráltatja a szoftverpiacot a nyílt forráskód?
Elemzők egy része szerint a nyílt forráskódú szoftverek egyáltalán nem segítenek a szoftverpiac helyzetén, sőt, inkább hátrányos hatást gyakorolnak, mivel az ingyenes programok elveszik a céges fejlesztők kedvét.
Ezen véleményének adott hangot Bob Hayward, a Gartner Research kutatócég ázsiai részlegének alelnöke az ZDNet Asia híroldalnak adott interjúban, leszögezve, hogy számos esetben éppen a temérdek ingyenes szoftver miatt hagynak fel a kereskedelmi programok fejlesztésével. Ez nemcsak a kisebb szoftvercégekre, hanem a nagyvállalatokra is hatással van, amit az is mutat, hogy több jelentős fejlesztő is kénytelen átértékelni egyes szoftvereit, kiválasztva azokat, amelyeket nyilvánosan elérhetővé tesznek, illetve azokat, amelyeket továbbra is mindenképpen kereskedelmi szoftverként forgalmaznak.
"Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a nagy szoftvercégek összes bevételének 80-90 százaléka licencjogok eladásából származott, mára azonban ez az arány 50 százalékra esett vissza. Nem látok semmi ara utaló jelet, hogy szoftverlicencek ismét növekvő jelentőséget nyernének. A trend egyértelműen a szoftverek ingyenessége felé mutat" - jelentette ki a szakember. Véleménye szerint ez némileg paradox hatást gyakorol a piacra: a fejlesztőknek egyfelől vigyázniuk kell arra, hogy ne keresztezzék a nagyvállalatok - a Microsoft, az Oracle, a SAP, vagy az IBM - útját, de ezzel egy időben jelentős figyelmet kell fordítaniuk az ingyenes szoftverekre is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy már létezik egy hasonló szolgáltatást nyújtó, nyílt forráskódú program.
Hozzátette azonban, hogy az ingyenes szoftverek elterjedtsége nem feltétlenül káros a piacra nézve. Előfordulhat ugyanis, hogy a fejlesztők éppen a nyílt forráskódú szoftverekben található komponensekre, ötletekre alapozzák munkájukat, és a végterméket később sajátjukként forgalmazzák. A nagyvállalatok azonban, amelyek szoftvereik szabaddá nyilvánítását kétségkívül remek PR-fogásnak tartják, többnyire számukra felesleges tehertől szabadulnak meg, és gyakorlatilag a nyílt forráskódú közösségre bízzák a további fejlesztéseket.
E felfogás alapján nyilvánvalóan ilyen PR-fogásnak minősülne az Apple, vagy a Sun lépése is, amelyek szintén hasonlóképpen cselekedtek. A Microsoft azonban egyértelműen nem tartozik ebbe a csoportba: bár a szoftvercég korábban hozzájárult egy ingyenes .NET fejlesztői keretrendszer - a Mono - létrehozásához, az Avalon és az Indigo nevű komponensekkel már korántsem ilyen bőkezű, és általában véve nem viszonyul túl pozitívan a nyílt forráskódú kezdeményezésekhez. Redmondban kétségtelenül Hayward véleményét osztják, sőt minden bizonnyal meg is haladják azt, miközben az IBM, a HP vagy a Sun szinte kisajátítja a nyílt forráskódú szoftverek piacát.
Ezen véleményének adott hangot Bob Hayward, a Gartner Research kutatócég ázsiai részlegének alelnöke az ZDNet Asia híroldalnak adott interjúban, leszögezve, hogy számos esetben éppen a temérdek ingyenes szoftver miatt hagynak fel a kereskedelmi programok fejlesztésével. Ez nemcsak a kisebb szoftvercégekre, hanem a nagyvállalatokra is hatással van, amit az is mutat, hogy több jelentős fejlesztő is kénytelen átértékelni egyes szoftvereit, kiválasztva azokat, amelyeket nyilvánosan elérhetővé tesznek, illetve azokat, amelyeket továbbra is mindenképpen kereskedelmi szoftverként forgalmaznak.
"Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a nagy szoftvercégek összes bevételének 80-90 százaléka licencjogok eladásából származott, mára azonban ez az arány 50 százalékra esett vissza. Nem látok semmi ara utaló jelet, hogy szoftverlicencek ismét növekvő jelentőséget nyernének. A trend egyértelműen a szoftverek ingyenessége felé mutat" - jelentette ki a szakember. Véleménye szerint ez némileg paradox hatást gyakorol a piacra: a fejlesztőknek egyfelől vigyázniuk kell arra, hogy ne keresztezzék a nagyvállalatok - a Microsoft, az Oracle, a SAP, vagy az IBM - útját, de ezzel egy időben jelentős figyelmet kell fordítaniuk az ingyenes szoftverekre is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy már létezik egy hasonló szolgáltatást nyújtó, nyílt forráskódú program.
Hozzátette azonban, hogy az ingyenes szoftverek elterjedtsége nem feltétlenül káros a piacra nézve. Előfordulhat ugyanis, hogy a fejlesztők éppen a nyílt forráskódú szoftverekben található komponensekre, ötletekre alapozzák munkájukat, és a végterméket később sajátjukként forgalmazzák. A nagyvállalatok azonban, amelyek szoftvereik szabaddá nyilvánítását kétségkívül remek PR-fogásnak tartják, többnyire számukra felesleges tehertől szabadulnak meg, és gyakorlatilag a nyílt forráskódú közösségre bízzák a további fejlesztéseket.
E felfogás alapján nyilvánvalóan ilyen PR-fogásnak minősülne az Apple, vagy a Sun lépése is, amelyek szintén hasonlóképpen cselekedtek. A Microsoft azonban egyértelműen nem tartozik ebbe a csoportba: bár a szoftvercég korábban hozzájárult egy ingyenes .NET fejlesztői keretrendszer - a Mono - létrehozásához, az Avalon és az Indigo nevű komponensekkel már korántsem ilyen bőkezű, és általában véve nem viszonyul túl pozitívan a nyílt forráskódú kezdeményezésekhez. Redmondban kétségtelenül Hayward véleményét osztják, sőt minden bizonnyal meg is haladják azt, miközben az IBM, a HP vagy a Sun szinte kisajátítja a nyílt forráskódú szoftverek piacát.
