Gyurkity Péter
600 ezer euróval támogatja az EU a nyílt szoftverek elterjedését
Az Európai Unió 600 ezer euróval segíti a nyílt forráskódú szoftverek, kezdeményezések és a nyílt szabadalmak népszerűsítését végző FLOSSWorld projektet, amelynek tevékenysége reményeik szerint nemcsak a kontinensen, hanem az egész világon érezhető változást hoz majd.
A FLOSSWorld projekt 12 ország 17 intézetét tömöríti, és az Európai Közösség Hatodik Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának részeként végzi munkáját. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a program négyéves költségvetése 17,5 milliárd euróval gazdálkodik, és jelentős hangsúlyt fektet az EURATOM projektre, azaz a közös nukleáris kutatásfejlesztési tevékenység támogatására.
A FLOSSWorld - Free/Libre/Open Source Software - a keretprogramon belül kifejezetten a nyílt forráskódú projektek, szoftverek, illetve a nyílt szabványok támogatására szakosodik, amelyre a szakemberek szerint most van igazán szükség. A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó megfigyelők véleménye ugyanis megegyezik abban, hogy bár a nyílt forráskódú projektek kétségkívül az együttműködés, a közös erőfeszítések egyik leghatékonyabb útját testesítik meg, még mindig meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre ezek hatásáról, és az üzleti, illetve a politikai életben betöltött szerepükről. Márpedig a FLOSSWorld által finanszírozott programok - az FP5 FLOSS projekt és az FP6 FLOSSPOLS - éppen ezen a téren munkálkodnak: céljuk, hogy bővüljenek a nyílt forráskódú szoftverekről és kezdeményezésekről rendelkezésre álló ismeretek, és hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek ezek működésébe.
A projekt élén a Maastrichti Innovációs és Technológiai Gazdaságkutató Intézet (MERIT), illetve az ENSZ Egyetem részként működő Új Technológiák Intézete (UNU-INTECH) áll, amely szintén Maastricht városában található. A kutatás három fő területre koncentrálódik, ezek sorrendben a következők: a nyílt forráskódú szoftverek hatása a gazdasági életre, a szoftverfejlesztés és az üzleti modell szerkezete, illetve az egyes régiókban mutatkozó eltérések, és végül, de nem utolsósorban az e-kormányzati kérdések, vagyis hogy az egyes kormányok milyen lépésekkel segítik a nyílt forráskódú szoftverek, kezdeményezések elterjedését.
A munka már az Európai Unió előző, ötödik keretprogramjában elkezdődött, és a kontinensen belül kétségkívül sikereket ért el, de a szakemberek szerint most globális összefogásra van szükség. Ennek érdekében Argentínától kezdve Bulgárián, Dél-Afrikán és Indián át egészen Kínáig kutatóintézetek tucatjait kívánják közös hálózatba összefogni, hogy együtt segítsék elő a nyílt szabványok és szoftverek terjedését. Tanulmányaikban nemcsak a megkérdezettek véleménye, hanem regionális FLOSS projektek által elkészített szoftverek tesztelése is nagy szerepet játszik, és reményeik szerint ily módon nemcsak felvilágosító munkát végeznek majd, hanem egyúttal a nemzetközi összefogás színterét is sikerül kiterjeszteniük.
A FLOSSWorld projekt 12 ország 17 intézetét tömöríti, és az Európai Közösség Hatodik Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának részeként végzi munkáját. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a program négyéves költségvetése 17,5 milliárd euróval gazdálkodik, és jelentős hangsúlyt fektet az EURATOM projektre, azaz a közös nukleáris kutatásfejlesztési tevékenység támogatására.
A FLOSSWorld - Free/Libre/Open Source Software - a keretprogramon belül kifejezetten a nyílt forráskódú projektek, szoftverek, illetve a nyílt szabványok támogatására szakosodik, amelyre a szakemberek szerint most van igazán szükség. A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó megfigyelők véleménye ugyanis megegyezik abban, hogy bár a nyílt forráskódú projektek kétségkívül az együttműködés, a közös erőfeszítések egyik leghatékonyabb útját testesítik meg, még mindig meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre ezek hatásáról, és az üzleti, illetve a politikai életben betöltött szerepükről. Márpedig a FLOSSWorld által finanszírozott programok - az FP5 FLOSS projekt és az FP6 FLOSSPOLS - éppen ezen a téren munkálkodnak: céljuk, hogy bővüljenek a nyílt forráskódú szoftverekről és kezdeményezésekről rendelkezésre álló ismeretek, és hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek ezek működésébe.
A projekt élén a Maastrichti Innovációs és Technológiai Gazdaságkutató Intézet (MERIT), illetve az ENSZ Egyetem részként működő Új Technológiák Intézete (UNU-INTECH) áll, amely szintén Maastricht városában található. A kutatás három fő területre koncentrálódik, ezek sorrendben a következők: a nyílt forráskódú szoftverek hatása a gazdasági életre, a szoftverfejlesztés és az üzleti modell szerkezete, illetve az egyes régiókban mutatkozó eltérések, és végül, de nem utolsósorban az e-kormányzati kérdések, vagyis hogy az egyes kormányok milyen lépésekkel segítik a nyílt forráskódú szoftverek, kezdeményezések elterjedését.
A munka már az Európai Unió előző, ötödik keretprogramjában elkezdődött, és a kontinensen belül kétségkívül sikereket ért el, de a szakemberek szerint most globális összefogásra van szükség. Ennek érdekében Argentínától kezdve Bulgárián, Dél-Afrikán és Indián át egészen Kínáig kutatóintézetek tucatjait kívánják közös hálózatba összefogni, hogy együtt segítsék elő a nyílt szabványok és szoftverek terjedését. Tanulmányaikban nemcsak a megkérdezettek véleménye, hanem regionális FLOSS projektek által elkészített szoftverek tesztelése is nagy szerepet játszik, és reményeik szerint ily módon nemcsak felvilágosító munkát végeznek majd, hanem egyúttal a nemzetközi összefogás színterét is sikerül kiterjeszteniük.
