Berta Sándor
A hardver- és az autóipar is a szoftverszabadalmak mellett van
Szakértők szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az előterjesztés elfogadásáért nemcsak a nagy szoftverfejlesztő cégek - mint amilyen például a Microsoft - lobbiznak, hanem a nagy hardvergyártók is.
A következő hetekben ismét napirendre kerülhet a szoftverszabadalmi javaslat elfogadása az Európai Parlamentben. A lobbisták közé tartozik a DaimlerChrysler, a Siemens, a Nokia és a Philips is. Ez azonban csak az elmúlt hetekben vált ismertté, addig ugyanis mindenki csak találgatta, hogy vajon kik gyakorolnak gazdasági nyomást az Európai Unióra. Mint kiderült, főleg az autóipari konszernek, mint amilyen például a DaimlerChrysler vagy az autóiparban kiemelt beszállítói posztot betöltő vállalatok, mint az Infineon és a Siemens állnak az erős lobbitevékenység hátterében.
Érdekesség, hogy Európában a legtöbb bejegyzett szabadalmat az autóipar birtokolja. A hatezer szabadalom többsége az elektronikai-számítástechnikai területet érinti. Ennek tükrében már érthető, hogy miért lobbizik annyira a szoftverszabadalmak bevezetéséért az európai autóipar. A másik csoport, amely szintén élénk lobbitevékenységet folytat ebben az ügyben az európai hardvergyártó cégek. A Siemens 3892, a Bosch cég 3587, míg a Philips 2365 szabadalmat jegyeztetett be. Tehát elsődlegesen nem a Microsoft gyakorol nyomást az Európai Unióra és hivatalaira, hanem az európai autó- és hardveripar.
A nagyvállalatok minden apróságot levédetnek, nehogy lemásolhassa a konkurencia
A szoftverek, a szoftvergazdálkodás és -beszerzés napjainkban nagy szerepet töltenek be az autóipari konszernek életében, hiszen ma már az autótervezés és -gyártás szinte minden szakaszában elengedhetetlen a szoftverek megléte. Ezek, valamint a felhasznált chipek és firmware-k pedig minden esetben szabadalmaztatva lesznek. Bármilyen szoftverfeltörés nehéz helyzetbe hozhatná az autóipari cégeket, hiszen a legjobb esetben is változtatniuk kellene a teljes marketing- és árpolitikájukon, vagy akár vissza is kell hívniuk többszázezer járművet a szervízekbe. Azokban az országokban pedig, ahol nincsenek nagy hagyományai az autógyártásnak - mint például Finnországban vagy Hollandiában - a multinacionális cégek (Nokia, Philips stb.) veszik át a fő lobbisták szerepét.
Ezért van az, hogy az autóipar és a hardveripar szereplői ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy a jövőben bármilyen szoftvert szabadalmaztatni lehessen. Ezt a jogot a legtöbb konszern mint az amerikai és japán konkurensei elleni védekező- és támadófegyvernek tekinti.
Jürgen Schade, a Német Szabadalmi Hivatal elnökének véleménye sok mindent elárul a mai európai szabadalmi helyzetről. A vezető kijelentette, hogy elszomorító és elgondolkoztató, hogy napjainkban a szabadalmak 90 százaléka a nagyvállalatok birtokában van, míg a kis- és középvállalatok, a civil szervezetek vagy a fejlesztői csoportok csak 10 százalékuk felett rendelkeznek. Így érthető, hogy az új szabadalmak bevezetése csak és kizárólag a nagy konszerneknek kedvez.
A következő hetekben ismét napirendre kerülhet a szoftverszabadalmi javaslat elfogadása az Európai Parlamentben. A lobbisták közé tartozik a DaimlerChrysler, a Siemens, a Nokia és a Philips is. Ez azonban csak az elmúlt hetekben vált ismertté, addig ugyanis mindenki csak találgatta, hogy vajon kik gyakorolnak gazdasági nyomást az Európai Unióra. Mint kiderült, főleg az autóipari konszernek, mint amilyen például a DaimlerChrysler vagy az autóiparban kiemelt beszállítói posztot betöltő vállalatok, mint az Infineon és a Siemens állnak az erős lobbitevékenység hátterében.
Érdekesség, hogy Európában a legtöbb bejegyzett szabadalmat az autóipar birtokolja. A hatezer szabadalom többsége az elektronikai-számítástechnikai területet érinti. Ennek tükrében már érthető, hogy miért lobbizik annyira a szoftverszabadalmak bevezetéséért az európai autóipar. A másik csoport, amely szintén élénk lobbitevékenységet folytat ebben az ügyben az európai hardvergyártó cégek. A Siemens 3892, a Bosch cég 3587, míg a Philips 2365 szabadalmat jegyeztetett be. Tehát elsődlegesen nem a Microsoft gyakorol nyomást az Európai Unióra és hivatalaira, hanem az európai autó- és hardveripar.
A nagyvállalatok minden apróságot levédetnek, nehogy lemásolhassa a konkurencia
A szoftverek, a szoftvergazdálkodás és -beszerzés napjainkban nagy szerepet töltenek be az autóipari konszernek életében, hiszen ma már az autótervezés és -gyártás szinte minden szakaszában elengedhetetlen a szoftverek megléte. Ezek, valamint a felhasznált chipek és firmware-k pedig minden esetben szabadalmaztatva lesznek. Bármilyen szoftverfeltörés nehéz helyzetbe hozhatná az autóipari cégeket, hiszen a legjobb esetben is változtatniuk kellene a teljes marketing- és árpolitikájukon, vagy akár vissza is kell hívniuk többszázezer járművet a szervízekbe. Azokban az országokban pedig, ahol nincsenek nagy hagyományai az autógyártásnak - mint például Finnországban vagy Hollandiában - a multinacionális cégek (Nokia, Philips stb.) veszik át a fő lobbisták szerepét.
Ezért van az, hogy az autóipar és a hardveripar szereplői ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy a jövőben bármilyen szoftvert szabadalmaztatni lehessen. Ezt a jogot a legtöbb konszern mint az amerikai és japán konkurensei elleni védekező- és támadófegyvernek tekinti.
Jürgen Schade, a Német Szabadalmi Hivatal elnökének véleménye sok mindent elárul a mai európai szabadalmi helyzetről. A vezető kijelentette, hogy elszomorító és elgondolkoztató, hogy napjainkban a szabadalmak 90 százaléka a nagyvállalatok birtokában van, míg a kis- és középvállalatok, a civil szervezetek vagy a fejlesztői csoportok csak 10 százalékuk felett rendelkeznek. Így érthető, hogy az új szabadalmak bevezetése csak és kizárólag a nagy konszerneknek kedvez.
