SG.hu·
Szélessáv léghajókon át
Egy futurisztikus terv szerint a jövőben nagy magasságban repülő vagy lebegő reléállomások biztosíthatnák teljes városok vagy régiók kommunikációs ellátását.
A jelenleg még csak elméleti szinten létező terv szerint a sztratoszférában, 20-25 kilométeres magasságban lebegő léghajókon vagy azokhoz kötve lehetne működtetni a reléállomásokat. A módszer előnye az lenne, hogy a léghajóknak alig van szükségük energiára a repüléshez, és a kommunikációs műholdakkal ellentétben nagyon egyszerűen karbantarthatók, átvizsgálhatók hibák után, vagy új hardverrel és szoftverrel elláthatók. A fenti ötlet a Német Szövetségi Parlament egy technikai irodájának megbízásából készített "könnyebb, mint a levegő" technológiai anyagból került nyilvánosságra.
A munkaanyag szerint összesen tíz ilyen reléállomással egész Németországban biztosítható lenne a teljes lakosság szélessávú internethozzáféréssel való ellátása. A megoldás egyetlen hátránya, hogy jelenleg még nincs megoldva a reléállomások energiaellátásának kérdése és a léghajók megtervezése és megépítése is időbe telik.
A dokumentum egyik készítője, Reinhard Grünwald véleménye szerint azonban amíg ez a rendszer megvalósul és működőképes lesz, még sok munkára, nem kevés pénzre és évekre van szükség. A legnagyobb problémát jelenleg az idő és a műszaki technológiák elavulása jelenti, vagyis mire a rendszer megvalósul, addigra lehet, hogy a ma használatos technológiák már elavulnak és sehol sem lesznek használatban. Ráadásul hasonló célokra nem csak a léghajók, de adott esetben a robotrepülőgépek is alkalmazhatók lennének. Gondot okoz azonban az is, hogy ki finanszírozna egy ilyen beruházást.
A terv felkeltette az Egyesült Államok érdeklődését is, amely kizárólag katonai célú megvalósításán dolgozna. Az amerikai szakemberek ugyanis úgy vélik, hogy tíz ilyen léghajó képes lenne teljesen ellenőrizni az amerikai-mexikói határt, ez a felhasználás azonban nem tetszik az európai kutatóknak. Ugyanakkor az is tény és nem elhanyagolható szempont, hogy a katonai fejlesztések sok esetben előrevitték a technikai fejlődést, elég, ha csak az ARPANET-re, az internet elődjére gondolunk, amiből később létrejött a mai világháló.
A jelenleg még csak elméleti szinten létező terv szerint a sztratoszférában, 20-25 kilométeres magasságban lebegő léghajókon vagy azokhoz kötve lehetne működtetni a reléállomásokat. A módszer előnye az lenne, hogy a léghajóknak alig van szükségük energiára a repüléshez, és a kommunikációs műholdakkal ellentétben nagyon egyszerűen karbantarthatók, átvizsgálhatók hibák után, vagy új hardverrel és szoftverrel elláthatók. A fenti ötlet a Német Szövetségi Parlament egy technikai irodájának megbízásából készített "könnyebb, mint a levegő" technológiai anyagból került nyilvánosságra.
A munkaanyag szerint összesen tíz ilyen reléállomással egész Németországban biztosítható lenne a teljes lakosság szélessávú internethozzáféréssel való ellátása. A megoldás egyetlen hátránya, hogy jelenleg még nincs megoldva a reléállomások energiaellátásának kérdése és a léghajók megtervezése és megépítése is időbe telik.
A dokumentum egyik készítője, Reinhard Grünwald véleménye szerint azonban amíg ez a rendszer megvalósul és működőképes lesz, még sok munkára, nem kevés pénzre és évekre van szükség. A legnagyobb problémát jelenleg az idő és a műszaki technológiák elavulása jelenti, vagyis mire a rendszer megvalósul, addigra lehet, hogy a ma használatos technológiák már elavulnak és sehol sem lesznek használatban. Ráadásul hasonló célokra nem csak a léghajók, de adott esetben a robotrepülőgépek is alkalmazhatók lennének. Gondot okoz azonban az is, hogy ki finanszírozna egy ilyen beruházást.
A terv felkeltette az Egyesült Államok érdeklődését is, amely kizárólag katonai célú megvalósításán dolgozna. Az amerikai szakemberek ugyanis úgy vélik, hogy tíz ilyen léghajó képes lenne teljesen ellenőrizni az amerikai-mexikói határt, ez a felhasználás azonban nem tetszik az európai kutatóknak. Ugyanakkor az is tény és nem elhanyagolható szempont, hogy a katonai fejlesztések sok esetben előrevitték a technikai fejlődést, elég, ha csak az ARPANET-re, az internet elődjére gondolunk, amiből később létrejött a mai világháló.