Berta Sándor
Alkotmányellenes az internetezők adatainak gyűjtése
Egy kerületi bíróság ítélete értelmében az internetes felhasználók és a telefonos elõfizetéssel rendelkezõk személyes adatainak hatósági gyűjtése ellentétes az Egyesült Államok Alkotmányával.
Az ügyben eljáró bíró az ítélet kihirdetésekor ráadásul megtiltotta az FBI-nak, hogy a jövõben bárkirõl ilyen adatokat gyűjtsön, vagy ilyen adatokat kérjen az internet-szolgáltatóktól és a telefontársaságoktól. Eddig az ilyen tevékenységet az úgynevezett Patriot Act engedélyezte. Ennek alapján tudott bárkirõl személyes és egyéb bizalmas adatokat gyűjteni az FBI, vagy bármely más amerikai biztonsági és igazságügyi szervezet.
A bíróság indoklásában az is ott áll, hogy a Patriot Act sérti az Egyesült Államok Alkotmányában is rögzített szabad véleménynyilvánítási jogot. Ezen kívül az egész eljárási mód sérti az amerikai alkotmány egy másik pontját is, ugyanis, akit nem értesítenek arról, hogy egy nyomozóhatóság vizsgálatot folytat vagy nyomoz ellene, az védekezni sem tud az eljárás ellen. Ez pedig szintén alkotmányellenes tett. Victor Marrero kerületi bíró példaként említette az Egyesült Államok legfelsõ Bíróságának egyik korábbi állásfoglalását is. E szerint például még háborús helyzetben sincs felhatalmazása az amerikai elnöknek arra, hogy átlépjen az alapvetõ jogokon.
A bíró egyébként a perben ezáltal egy internet-szolgáltató cégnek adott igazat. Az ítélet 90 nap múlva válik legkorábban jogerõssé, addig az amerikai kormányzat fellebbezhet ellene.
A jelenleg a hollandiai Scheveningenben az Európai Unió illetékeseivel tárgyaló amerikai igazságügyi miniszter, John Ashcroft finoman szólva is értetlenül és felháborodva fogadta a bíróság döntését. Mint mondta, még nem látta az ítéletet, ám biztos benne, hogy a kormány fellebbezni fog ellene, mivel biztosak benne, hogy a törvény, illetve az azon alapuló különbözõ eljárások nem alkotmányellenesek.
A Patriot Act ellen azonban már nem ez az elsõ elmarasztaló bírósági ítélet. Idén januárban egy Los Angeles-i szövetségi bíró megsemmisített egy olyan rendelkezést, miszerint tilos bárkinek is tanácsokkal vagy más segítséggel támogatnia egy külföldi országban lévõ terrorista szervezetet. Ez a törvényrész ugyanis az ítélet értelmében szintén ellentétes volt az alkotmányban rögzített szabad véleménynyilvánítási joggal.
Az ügyben eljáró bíró az ítélet kihirdetésekor ráadásul megtiltotta az FBI-nak, hogy a jövõben bárkirõl ilyen adatokat gyűjtsön, vagy ilyen adatokat kérjen az internet-szolgáltatóktól és a telefontársaságoktól. Eddig az ilyen tevékenységet az úgynevezett Patriot Act engedélyezte. Ennek alapján tudott bárkirõl személyes és egyéb bizalmas adatokat gyűjteni az FBI, vagy bármely más amerikai biztonsági és igazságügyi szervezet.
A bíróság indoklásában az is ott áll, hogy a Patriot Act sérti az Egyesült Államok Alkotmányában is rögzített szabad véleménynyilvánítási jogot. Ezen kívül az egész eljárási mód sérti az amerikai alkotmány egy másik pontját is, ugyanis, akit nem értesítenek arról, hogy egy nyomozóhatóság vizsgálatot folytat vagy nyomoz ellene, az védekezni sem tud az eljárás ellen. Ez pedig szintén alkotmányellenes tett. Victor Marrero kerületi bíró példaként említette az Egyesült Államok legfelsõ Bíróságának egyik korábbi állásfoglalását is. E szerint például még háborús helyzetben sincs felhatalmazása az amerikai elnöknek arra, hogy átlépjen az alapvetõ jogokon.
A bíró egyébként a perben ezáltal egy internet-szolgáltató cégnek adott igazat. Az ítélet 90 nap múlva válik legkorábban jogerõssé, addig az amerikai kormányzat fellebbezhet ellene.
A jelenleg a hollandiai Scheveningenben az Európai Unió illetékeseivel tárgyaló amerikai igazságügyi miniszter, John Ashcroft finoman szólva is értetlenül és felháborodva fogadta a bíróság döntését. Mint mondta, még nem látta az ítéletet, ám biztos benne, hogy a kormány fellebbezni fog ellene, mivel biztosak benne, hogy a törvény, illetve az azon alapuló különbözõ eljárások nem alkotmányellenesek.
A Patriot Act ellen azonban már nem ez az elsõ elmarasztaló bírósági ítélet. Idén januárban egy Los Angeles-i szövetségi bíró megsemmisített egy olyan rendelkezést, miszerint tilos bárkinek is tanácsokkal vagy más segítséggel támogatnia egy külföldi országban lévõ terrorista szervezetet. Ez a törvényrész ugyanis az ítélet értelmében szintén ellentétes volt az alkotmányban rögzített szabad véleménynyilvánítási joggal.