A tegnap kezdődött három napon át tartó rendezvény célja, hogy rávegye a világ országainak kormányait arra, hogy minél előbb ratifikáljanak egy már 2001-ben elfogadott, a kiberbűnözés visszaszorításáról szóló megállapodást.

Az internet fejlődésével szinte párhuzamosan jelentek meg a bűnözők is a világhálón. Hogy csalókról és szélhámosokról, számítógépes szabotőrökről és vírusírókról, pedofilokról vagy illegális gyógyszer-, drog- és fegyverárusokról van-e szó, a végeredményt tekintve teljesen mindegy. S bár az átlagfelhasználó nem valószínű, hogy találkozna bűnözőkkel, nem árt óvatosnak lenni, hiszen elég csak a jelszótolvajokra vagy az online hirdetési és az aukciós oldalakon megjelent csalókra gondolnunk. Hasonlóképpen gondolkodnak a világ internetes és bűnügyi szakemberei is, hiszen a a nemzetközi konferencia fő témája az egyre nagyobb méreteket öltő kiberbűnözés elleni harc.

A 2001. évi úgynevezett Cybercrime-egyezményt eddig a világ 30 országa írta alá, többek között az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Dél-Afrika. A megállapodás idén júliusban már hatályba is lépett több európai országban, így például Albániában, Horvátországban, Észtországban, Litvániában, Romániában, Szlovéniában, Macedóniában és Magyarországon is.

A szakemberek szerint nem csak azért kell harcolni az internetes bűnözés ellen, hogy ne legyenek jelszótolvajok, vagy hogy megszűnjenek a pedofilképeket és -videókat, illetve szerzői jogokat sértő oldalak, hanem mert a kiberbűncselekmények egyre több kárt is okoznak. Jó példa erre, hogy Németországban a kiberbűnözés által okozott kár eléri a 8,7 milliárd dollárt.