Berta Sándor
A felhasználók szerint nem éri meg új Windowsra váltani
Át kell gondolnia termékpolitikáját a Microsoftnak és erre nem a konkurensei kényszerítik a céget, hanem a felhasználók, ugyanis a redmondi székhelyű vállalat egyre nehezebben tudja meggyőzni a magánembereket és a cégeket arról, hogy megéri átváltani az új Windows-verziókra.
Jó példa erre, hogy 2004 januárjától elvileg már nem lenne terméktámogatás a Windows 98, 98 SE és Millennium (ME) operációs rendszerekre, ám decemberben a konszern kénytelen volt felülvizsgálni a korábbi döntését és 2006 közepéig meghosszabbítani mind a három szoftver esetében a terméktámogatást.
A Microsoft visszatáncolásának egyik oka az volt, hogy a legfrissebb felmérések szerint a személyi számítógépek negyedén még mindig Windows 98-as vagy annál régebbi verziójú operációs rendszer fut. Michael Gartenberg, a Jupiter Research piackutató cég elemzője szerint az amerikai vállalat azzal vigasztalódhat, hogy a felhasználók zöme így is Windows 98-at használ és nem tér át mondjuk valamelyik Linux disztribúcióra.
A felhasználók a reklámok ellenére sem váltanak XP-re
Érdekes adat, hogy a szoftveróriásnál a licencekből és a termékfrissítésekből folyik be még mindig a bevételek 42 százaléka. Ez annak is köszönhető, hogy például a vállalatok nem olyan gyorsan térnek át a Windows XP-re, mint, ahogyan azt Bill Gatesék szeretnék. Ráadásul a számítógépek többsége elavult, ugyan egy Windows 95 vagy 98 "elzötyög" rajtuk, ám egy XP már nem - ez is egy nyomós ok. A harmadik indok pedig - amiről a Microsoftnál hallgatnak, de köztudomású-, hogy nem minden meghajtóhoz és hardveralkatrészhez van meghajtóprogram Windows XP alá. Egy seattlei szoftver-konzultáns szerint "semmi kedvük sincs pillanatokon belül dollárezreket kiadni, csak azért, hogy mindenből a legújabb legyen". A Microsoft szerint legkésőbb öt esztendőn belül a helyzet változni fog.
A különböző számítástechnikai oktatóközpontokban, vagy hivatalokban sem sietik el az átállást. Hiszen egy 500 MHz-es Intel Pentium III-as processzorral ellátott számítógép még bőven elegendő mindennemű irodai feladat elvégzéséhez, például a nebulóknak a Windows 98 kezelésének megtanításához. Ráadásul az emberek többsége szereti a megszokott, működő dolgokat, nem szívesen változtat és legfőképpen nem is akar új dolgokat tanulni. A kivárás is egy fontos szempont. Ne feledjük, 2006-ban jön a Longhorn és sokan így akarják megspórolni az XP-re való átállást. Persze, kérdéses, hogy a Linux mennyire fog megerősödni az asztali PC-k piacán. A Linux előtt egyébként óriási lehetőségek állnak, így véli ezt például Steve O'Grady, a Redmonk elemzője is.
A szerverpiac szereplői időben léptek. Az IBM a felhasználóknak már linuxos szervereket ajánl, hiszen köztudott, hogy a Windows NT terméktámogatása 2004 végén lejár. Sokan kapva-kapnak majd az alkalmon, a többi már csak főleg a Microsofton múlik. Tud-e és ami fontosabb, hajlandó-e változtatni termék- és termékfrissítési politikáján a redmondi óriás?
Jó példa erre, hogy 2004 januárjától elvileg már nem lenne terméktámogatás a Windows 98, 98 SE és Millennium (ME) operációs rendszerekre, ám decemberben a konszern kénytelen volt felülvizsgálni a korábbi döntését és 2006 közepéig meghosszabbítani mind a három szoftver esetében a terméktámogatást.
A Microsoft visszatáncolásának egyik oka az volt, hogy a legfrissebb felmérések szerint a személyi számítógépek negyedén még mindig Windows 98-as vagy annál régebbi verziójú operációs rendszer fut. Michael Gartenberg, a Jupiter Research piackutató cég elemzője szerint az amerikai vállalat azzal vigasztalódhat, hogy a felhasználók zöme így is Windows 98-at használ és nem tér át mondjuk valamelyik Linux disztribúcióra.
A felhasználók a reklámok ellenére sem váltanak XP-re
Érdekes adat, hogy a szoftveróriásnál a licencekből és a termékfrissítésekből folyik be még mindig a bevételek 42 százaléka. Ez annak is köszönhető, hogy például a vállalatok nem olyan gyorsan térnek át a Windows XP-re, mint, ahogyan azt Bill Gatesék szeretnék. Ráadásul a számítógépek többsége elavult, ugyan egy Windows 95 vagy 98 "elzötyög" rajtuk, ám egy XP már nem - ez is egy nyomós ok. A harmadik indok pedig - amiről a Microsoftnál hallgatnak, de köztudomású-, hogy nem minden meghajtóhoz és hardveralkatrészhez van meghajtóprogram Windows XP alá. Egy seattlei szoftver-konzultáns szerint "semmi kedvük sincs pillanatokon belül dollárezreket kiadni, csak azért, hogy mindenből a legújabb legyen". A Microsoft szerint legkésőbb öt esztendőn belül a helyzet változni fog.
A különböző számítástechnikai oktatóközpontokban, vagy hivatalokban sem sietik el az átállást. Hiszen egy 500 MHz-es Intel Pentium III-as processzorral ellátott számítógép még bőven elegendő mindennemű irodai feladat elvégzéséhez, például a nebulóknak a Windows 98 kezelésének megtanításához. Ráadásul az emberek többsége szereti a megszokott, működő dolgokat, nem szívesen változtat és legfőképpen nem is akar új dolgokat tanulni. A kivárás is egy fontos szempont. Ne feledjük, 2006-ban jön a Longhorn és sokan így akarják megspórolni az XP-re való átállást. Persze, kérdéses, hogy a Linux mennyire fog megerősödni az asztali PC-k piacán. A Linux előtt egyébként óriási lehetőségek állnak, így véli ezt például Steve O'Grady, a Redmonk elemzője is.
A szerverpiac szereplői időben léptek. Az IBM a felhasználóknak már linuxos szervereket ajánl, hiszen köztudott, hogy a Windows NT terméktámogatása 2004 végén lejár. Sokan kapva-kapnak majd az alkalmon, a többi már csak főleg a Microsofton múlik. Tud-e és ami fontosabb, hajlandó-e változtatni termék- és termékfrissítési politikáján a redmondi óriás?