Franczy

Jönnek az orosz csodaprocesszorok?

Talán néhányan emlékeztek még arra, hogy pár évvel ezelőtt sokat lehetett hallani egy olyan újgenerációs mikroprocesszorról, melyet a nagy Oroszországban fejlesztenek mérnökök hadai. Az Elbrus fejlesztési kódnevet viselő projektről legutóbb a '90-es évek végén lehetett hallani, azóta azonban nagy csend honolt az orosz csodaprocesszor körül, egészen mostanáig.

Eugen Babajan, az Elbrus MCST (Moscow Center of Sparc Technology) vezérigazgatója a napokban megtörte a csendet, és újságírók körében azt nyilatkozta, hogy a titokzatos orosz processzor első működőképes prototípusa még az idén be fog mutatkozni, valamint hangsúlyozta, hogy a fejlesztések a legnagyobb rendben folynak. Az orosz csoda jelenleg ismert specifikációi nem éppen lenyűgözőek, ugyanis arról van szó, hogy a vélhetően a TSMC gyártósorain 0,18 mikronos gyártási technológiával készülő mikroprocesszor működési frekvenciája mindössze 400 MHz lesz. Az oroszok szerint nincs ok aggodalomra, ugyanis nemrégiben már a második generációs processzor fejlesztési munkálatai is megkezdődtek, mely chip az ígéretek szerint 1,2 GHz-es frekvencián fog ketyegni. Az E2k fejlesztési kódnevet viselő chip egyébként legkorábban 2004-ben kerülhet forgalomba, ezt követően pedig tervbe van véve egy kifinomultabb gyártási technológiákkal készülő, 3 GHz-es működési frekvenciájú modell piacra dobása is. Ezen utóbbi chip a SPECint95, illetve SPECfp95 tesztekben a várakozások szerint 500, illetve 1200 pontot fog elérni. Összehasonlításképp egy 1 GHz-es AMD Athlon az említett tesztekben 43, illetve 30 pontot ér el, az persze már más kérdés, hogy a harmadik generációs orosz processzor debütálásának időpontjában mire lesz elegendő az imént említett, rendkívül meggyőzőnek tűnő teljesítmény, valamint az is homályos, hogy az orosz mérnökök mire alapozzák teljesítménybecsléseiket.

Az orosz mérnökök egyébként eleinte állítólag a Sun Microsystems processzorok architektúráját próbálták meg lemásolni, később azonban teljesen új fejlesztésekbe kezdtek. Szakértők szerint a projektnek óriási szüksége van a nemrégiben kilátásba helyezett 100 millió dolláros állami támogatásra, azonban az Elbrus processzorok piaci sikeréhez ezenfelül további mintegy 1 milliárd dollárra lenne szükség, ugyanis vélhetően nem kis összegeket kell majd arra fordítani, hogy egy megfelelően felépített reklám- és marketingkampány keretében az orosz processzorokat valahogy megkedveltessék a felhasználókkal.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mir #55
    dogman:
    gondolom azzal egyetértesz, hogy minél bonyolultabb egy rendszer, annál több hibát rejthet.
    ezért sokkal szívesebben használnak 1 1 000 000 milió rtanyós procit, mint 1 30 000 000-s sparcot.
    nincs nagy teljesítményigény. így m,ár érthető a 486 notebookok használta. mindazonáltal és is teljesen baromságnak találom őket, de ha már ez van, legalább meg lehet magyarázni.
  • DOGMAN #54
    A kozmikus sugárzás úgytom átmegy minden szaron, csak pl jópár Km-es légkör fogja meg. lásd: ózonlyuk.
    De ha keverem valamivel akkor szólj.
  • Power #53
    Nem vagy köteles elhinni.
    Egyébként nem írtam semmi nagy dolgot.
    Vagyis ez itt nem nagy szám.

    A miqlas az más abból csak egy van! :-)
  • DOGMAN #51
    "emailezesre hasznaljak oket, de a thinkpad-okat is az ISS-en"

    Szerinted a navigácós számításokat meg az egész hóbelevánc (zsilipek, dokkoló,napelemek)vezérlését mia franccal számoltatják?
    Golyós abakusszal?? az a súlytalanságban kicsit nehéz lenne.
    Egyébként úgy tudom a világűrben a kozmikus sugárzás miatt kb.:486-osnál fejlettebb (értsd:tranzisztorsűrűség)procit nemigen tudnak használni mert egyszerűen nem kapcsolnak benn a tranyók és baszik működni a cucc.
    Ez nem azt jelenti hogy 486-os procikat használnak...
  • tomcs #50
    mondtam mar hogy en vagyok a miqlas? ha rossz leszel csak virgacsot kapsz...

    gy.k. forumon mindenki azt mond amit akar.......
    :]]]
  • Power #49
    Hú te aztán tudsz! Mit mond önmagában? Elárulnád?
    Lóerő alapján vennél autót, MHz alapján procit meg nem. Gratula!
    A kárpitos szakmához is értesz te zseni vagy!
    Hát nemtom, a világ egyik legnagyobb informatikai cégénél dolgozom és szerintük értek hozzá, de te biztos ezt is jobban tudod, ja az intelnél írtam a doktorimat.
  • kako #47
    Most jol kiosztottal. Ezt nevezem.
    Jobban tenned, ha a karpitos-szakmanal maradnal.
    A loero mar teljesitmeny-mertekegyseg, tehat az legalabb mar mond valamit, mig a fordulatszam nem, es ezzel visszakanyarodtunk a kiindulo vitaponthoz. Most mar csak az hianyzik, hogy ertsel egy kicsit a fizikahoz es/vagy az informatikahoz, es folytathatjuk.
  • Power #44
    "Sokkal tobbet mond a fix-, ill lebegopontos szamitasi teljesitmeny..."

    Mivel mond má neked többet???
    A MIPS-MFLOPS semmit nem mond, ugyanúgy a SPECint-SPECfp se.
    Ez meg olyan lenne, ha csak a lóerőt néznéd, az se mond semmit.
    Épp a Sparc-ok igen gyengék a SPEC tesztekben, aztán a valós alkalmazásokban mégis viszonylag szép eredményeket érnek el. Nézz má meg egy teljesítmény listát milyen hátul vannak a Sparc-ok!

    "Hogy lehet egy Sparc architekturat i386-hoz viszonyitani?"

    Már, hogyne lehetne. Amikor számítógépet veszel akkor is ezt teszed. Vagy vegyél egy olyan programot ami, mindkét platformon van és készíts vele teszteket, hasonlítsd össze és egy adott témakörben már tisztán látsz.
  • kako #43
    De lassuak? Mire valo egy szamitogep? Ha csak forma1-ezni, meg DivX-es avit nezni, akkor tenyleg lassu lehet. Szerintem a feladatra tokeletesen megfelelnek (emailezesre hasznaljak oket, de a thinkpad-okat is az ISS-en). Nem hinnem, hogy arra lassu lenne.
  • kako #42
    Mi a bajom azzal a megjegyzessel? Az, hogy az orajel-frekvencia az csak egyforma felepitesu processzorok osszemeresekor lehet viszonyszam. Sokkal tobbet mond a fix-, ill lebegopontos szamitasi teljesitmeny. Hogy lehet egy Sparc architekturat i386-hoz viszonyitani? pontosan olyan, mintha egy auto motorjanak ertekelesekor kizarolag a fordulatszamot vennenk alapul. Igy a kamionok egeszen hatul vegeznenek, holott teljesitmenyben otszor jobbak, gyorsulasban szarra verik az atlag autot (rakomany nelkul).