SG.hu
200 milliárd dollárt költ a négy legnagyobb IT-cég MI-re
A múlt héten a négy legnagyobb amerikai internetes konszern felvillantotta a mesterséges intelligenciától várható előnyöket, de figyelmeztetett a kiadások növelésére. A cégek adatközpontokra fordítandó kiadásai idén meghaladják a 200 milliárd dollárt, és 2025-ben még tovább emelkednek, emiatt a Wall Streeten egyre nagyobb az aggodalom a mesterséges intelligenciába történő beruházások megtérülése miatt. A kétéves erőteljes tőzsdei emelkedés után, amikor az IT-óriásokhoz fűzött nyereségvárakozások folyamatosan nőttek, most fordulópont következhet.
A négy legnagyobb amerikai internetes csoport - a Microsoft, a Meta, az Amazon és a Google anyavállalata, az Alphabet - a múlt héten rövid bepillantást engedett a befektetőknek a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásáért zajló hajsza előnyeibe, azzal érvelve, hogy ez növeli az alapvető szolgáltatások teljesítményét és segít a működési költségek alacsonyan tartásában. A tőzsde azonban örvendezés helyett görcsöt kapott, mivel a befektetők a jövőbeli előnyök helyett inkább a chipekre és az adatközpont-infrastruktúrára fordított kiadások újabb nagy - és jól mérhető - ugrásaira koncentráltak. A négy legnagyobb hiperszintű szolgáltató tőkeköltségei a pénzügyi jelentések szerint több mint 62 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, és a negyedév során mintegy 60 milliárd dollárra emelkedtek. A Meta és az Amazon ráadásul arra utalt, hogy jövőre tovább növelik a kiadásokat.
A Citi elemzői előrejelzése szerint a kvartett teljes beruházási kiadása idén eléri a 209 milliárd dollárt, ami 42 százalékos növekedés 2023-hoz képest. A Citi becslése szerint ennek mintegy 80 százalékát az adatközpontok teszik ki. "Hol a haszon?” - mondta Jim Tierney, az AllianceBernstein növekedési részvényekbe befektetője, egy általános aggodalomnak adva hangot. „Ezek a vállalatok mind hatalmas összegeket költenek” - tette hozzá, aminek következtében a haszonkulcsok 2025-ben még inkább sebezhetővé válnak.
A Microsoft és a Google felhőrészlegeinek gyorsuló növekedése volt az egyik jele annak, hogy a generatív mesterséges intelligencia iránti kereslet elkezdte felpörgetni az IT-óriások növekedési ütemét. Az optimizmus azonban gyorsan szertefoszlott, amikor a Microsoft arra figyelmeztetett, hogy a felhőalapú növekedés ebben a negyedévben visszaesik, főként a kínálati korlátok miatt. Eközben a felhőpiacot vezető Amazon Web Services sem váltotta be a legoptimistább reményeket a saját növekedésének gyorsulásával kapcsolatban, még akkor sem, ha váratlanul erős haszonkulcsokkal emelte a befektetők hangulatát.
Az eredménybeszámolóikat anekdotikus és többnyire homályos biztosítékokkal fűszerező vállalatok között volt az Alphabet, amely azt mondta, hogy a keresőmotor új, generatív MI-funkciói növelik az elkötelezettséget és fokozzák a használatot. Azt is elmondta, hogy az általa gyártott szoftverek egynegyedét már MI írja. Ennek ellenére a Google keresési volumenének növekedése visszaesett az előző negyedévhez képest - mondta Tierney, ami kérdésessé teszi, hogy mennyire volt erős az MI hatása.
A Microsoft azt mondta, hogy a mesterséges intelligenciából származó bevételei hamarosan elérik az éves szinten 10 milliárd dollárt, és ezzel gyorsabban érik el ezt a mérföldkövet, mint bármely más üzletágnál korábban. Azt is elmondták, hogy a Copilot az Office 365 irodai szoftverében eddig látott „leggyorsabb növekedést produkálta egy új csomagban”. (A mesterséges intelligencia funkcióért havi 30 dolláros díjat számítanak fel felhasználónként.) Brent Thill, a Jefferies elemzője szerint a 10 milliárd dolláros összeg ritka jó bevételi számadat, és korai bizonyítékként szolgál arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia milyen valódi előnyökkel járhat. Hozzátette, hogy kevés más szoftvercég árult el bármit is a mesterséges intelligencia bevételekre gyakorolt hatásairól. "Az egész homályos. A befektetők pedig kiakadnak a költségek miatt” - mondta Thill.
A Meta a maga részéről azt mondta a befektetőknek, hogy az MI növelte a hirdetéseiből származó hozamokat és javította a felhasználók elkötelezettségét, míg az AWS azt mondta, hogy „több milliárd dolláros” MI-üzletága több mint 100 százalékkal növekszik. Ugyan az ehhez hasonló anekdoták bátorítóak, de homályosak, viszont az új adatközpontokra és az MI-hez szükséges berendezésekre fordított, gyorsan növekvő kiadások túlságosan is egyértelműek. A befektetők faggatására több vállalat vezetői is azt állították, hogy a mesterséges intelligenciát kezelő létesítmények hatalmas mennyiségi növekedése szorosan kapcsolódik a kereslethez, és hogy a tőkehatékonyság javulni fog, ahogy az üzletág mérete növekszik. Az Amazon és a Microsoft vezetői összehasonlítást vontak a felhőalapú számítástechnikai üzletág kezdeti időszakával, amikor az adatközpontok építése és felszerelése szintén a kiadások ugrásszerű növekedését eredményezte.
Az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy szerint az ügyfelek részéről erős, előre jelzett vásárlási jelzések vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy a beruházási kiadásokat szorosan a tényleges kereslethez igazítsák. Amy Hood, a Microsoft pénzügyi igazgatója szerint a szoftvercég beruházási kiadásainak mintegy fele szervervásárlásokra megy el, amelyeket szorosan a kereslet növekedéséhez lehet időzíteni. A beruházási fegyelemre vonatkozó állítások ellenére a befektetők azzal a realitással szembesültek, hogy a magasabb kiadások jövőre meg fognak jelenni a négyek eredménykimutatásában, még akkor is, ha a bevételi előnyök bizonytalanok. A Meta például arra figyelmeztetett, hogy 2025-ben „jelentősen felgyorsul az infrastrukturális kiadások növekedése”, mivel új adatközpontjainak új flottája magasabb értékcsökkenési leírást és működési költségeket eredményez.
A Microsoft, az Alphabet és az Amazon mindhárman meghosszabbították az adatközpontok felszerelésének hasznos élettartamát számviteli szempontból, csökkentve ezzel az értékcsökkenés összegét, amelyet évente jelenteniük kell. Az Amazon közölte, hogy a szerverek hasznos élettartamának egy évvel történő meghosszabbítása a legutóbbi negyedévben 2 százalékponttal növelte a felhő üzletágának haszonkulcsát - két éven belül ez a második alkalom, hogy ezt a lépést megtette a cég. De még a jövőbeni értékcsökkenési leírások kitolását célzó lépések után is nehéz lesz elkerülni a mesterséges intelligenciára fordított növekvő kiadások által az árrésekre gyakorolt nyomást.
A négy legnagyobb amerikai internetes csoport - a Microsoft, a Meta, az Amazon és a Google anyavállalata, az Alphabet - a múlt héten rövid bepillantást engedett a befektetőknek a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásáért zajló hajsza előnyeibe, azzal érvelve, hogy ez növeli az alapvető szolgáltatások teljesítményét és segít a működési költségek alacsonyan tartásában. A tőzsde azonban örvendezés helyett görcsöt kapott, mivel a befektetők a jövőbeli előnyök helyett inkább a chipekre és az adatközpont-infrastruktúrára fordított kiadások újabb nagy - és jól mérhető - ugrásaira koncentráltak. A négy legnagyobb hiperszintű szolgáltató tőkeköltségei a pénzügyi jelentések szerint több mint 62 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, és a negyedév során mintegy 60 milliárd dollárra emelkedtek. A Meta és az Amazon ráadásul arra utalt, hogy jövőre tovább növelik a kiadásokat.
A Citi elemzői előrejelzése szerint a kvartett teljes beruházási kiadása idén eléri a 209 milliárd dollárt, ami 42 százalékos növekedés 2023-hoz képest. A Citi becslése szerint ennek mintegy 80 százalékát az adatközpontok teszik ki. "Hol a haszon?” - mondta Jim Tierney, az AllianceBernstein növekedési részvényekbe befektetője, egy általános aggodalomnak adva hangot. „Ezek a vállalatok mind hatalmas összegeket költenek” - tette hozzá, aminek következtében a haszonkulcsok 2025-ben még inkább sebezhetővé válnak.
A Microsoft és a Google felhőrészlegeinek gyorsuló növekedése volt az egyik jele annak, hogy a generatív mesterséges intelligencia iránti kereslet elkezdte felpörgetni az IT-óriások növekedési ütemét. Az optimizmus azonban gyorsan szertefoszlott, amikor a Microsoft arra figyelmeztetett, hogy a felhőalapú növekedés ebben a negyedévben visszaesik, főként a kínálati korlátok miatt. Eközben a felhőpiacot vezető Amazon Web Services sem váltotta be a legoptimistább reményeket a saját növekedésének gyorsulásával kapcsolatban, még akkor sem, ha váratlanul erős haszonkulcsokkal emelte a befektetők hangulatát.
Az eredménybeszámolóikat anekdotikus és többnyire homályos biztosítékokkal fűszerező vállalatok között volt az Alphabet, amely azt mondta, hogy a keresőmotor új, generatív MI-funkciói növelik az elkötelezettséget és fokozzák a használatot. Azt is elmondta, hogy az általa gyártott szoftverek egynegyedét már MI írja. Ennek ellenére a Google keresési volumenének növekedése visszaesett az előző negyedévhez képest - mondta Tierney, ami kérdésessé teszi, hogy mennyire volt erős az MI hatása.
A Microsoft azt mondta, hogy a mesterséges intelligenciából származó bevételei hamarosan elérik az éves szinten 10 milliárd dollárt, és ezzel gyorsabban érik el ezt a mérföldkövet, mint bármely más üzletágnál korábban. Azt is elmondták, hogy a Copilot az Office 365 irodai szoftverében eddig látott „leggyorsabb növekedést produkálta egy új csomagban”. (A mesterséges intelligencia funkcióért havi 30 dolláros díjat számítanak fel felhasználónként.) Brent Thill, a Jefferies elemzője szerint a 10 milliárd dolláros összeg ritka jó bevételi számadat, és korai bizonyítékként szolgál arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia milyen valódi előnyökkel járhat. Hozzátette, hogy kevés más szoftvercég árult el bármit is a mesterséges intelligencia bevételekre gyakorolt hatásairól. "Az egész homályos. A befektetők pedig kiakadnak a költségek miatt” - mondta Thill.
A Meta a maga részéről azt mondta a befektetőknek, hogy az MI növelte a hirdetéseiből származó hozamokat és javította a felhasználók elkötelezettségét, míg az AWS azt mondta, hogy „több milliárd dolláros” MI-üzletága több mint 100 százalékkal növekszik. Ugyan az ehhez hasonló anekdoták bátorítóak, de homályosak, viszont az új adatközpontokra és az MI-hez szükséges berendezésekre fordított, gyorsan növekvő kiadások túlságosan is egyértelműek. A befektetők faggatására több vállalat vezetői is azt állították, hogy a mesterséges intelligenciát kezelő létesítmények hatalmas mennyiségi növekedése szorosan kapcsolódik a kereslethez, és hogy a tőkehatékonyság javulni fog, ahogy az üzletág mérete növekszik. Az Amazon és a Microsoft vezetői összehasonlítást vontak a felhőalapú számítástechnikai üzletág kezdeti időszakával, amikor az adatközpontok építése és felszerelése szintén a kiadások ugrásszerű növekedését eredményezte.
Az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy szerint az ügyfelek részéről erős, előre jelzett vásárlási jelzések vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy a beruházási kiadásokat szorosan a tényleges kereslethez igazítsák. Amy Hood, a Microsoft pénzügyi igazgatója szerint a szoftvercég beruházási kiadásainak mintegy fele szervervásárlásokra megy el, amelyeket szorosan a kereslet növekedéséhez lehet időzíteni. A beruházási fegyelemre vonatkozó állítások ellenére a befektetők azzal a realitással szembesültek, hogy a magasabb kiadások jövőre meg fognak jelenni a négyek eredménykimutatásában, még akkor is, ha a bevételi előnyök bizonytalanok. A Meta például arra figyelmeztetett, hogy 2025-ben „jelentősen felgyorsul az infrastrukturális kiadások növekedése”, mivel új adatközpontjainak új flottája magasabb értékcsökkenési leírást és működési költségeket eredményez.
A Microsoft, az Alphabet és az Amazon mindhárman meghosszabbították az adatközpontok felszerelésének hasznos élettartamát számviteli szempontból, csökkentve ezzel az értékcsökkenés összegét, amelyet évente jelenteniük kell. Az Amazon közölte, hogy a szerverek hasznos élettartamának egy évvel történő meghosszabbítása a legutóbbi negyedévben 2 százalékponttal növelte a felhő üzletágának haszonkulcsát - két éven belül ez a második alkalom, hogy ezt a lépést megtette a cég. De még a jövőbeni értékcsökkenési leírások kitolását célzó lépések után is nehéz lesz elkerülni a mesterséges intelligenciára fordított növekvő kiadások által az árrésekre gyakorolt nyomást.