A román alkotmánybíróság (CCR) érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat elölről kezdését - közölte a testület, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta.

Megfellebbezhetetlen határozatában az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra hivatkozik, amely szerint "felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás eredményét". Az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott döntésében Románia kormányára bízta, hogy dolgozza ki az elnökválasztás megismétlésének menetrendjét. A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy "Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált".

A román elnöki hivatal honlapján közzétette azokat a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseket, amelyek alapján a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: az elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független államfőjelölt "bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát". A CSAT alelnöki tisztségét betöltő, az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre szorult szociáldemokrata miniszterelnök kifejtette: bár őt érintette a leginkább, hogy Georgescu törvénytelen előnyre tett szert, nem beszélhetett erről nyilvánosan, amíg Klaus Iohannis államfő jóvá nem hagyta a CSAT-dokumentumok titkosításának feloldását. Marcel Ciolacu kifejezte reményét, hogy a publikussá vált dokumentumok ismeretében az állami intézmények felelősségre vonják a bűnösöket. A miniszterelnök hozzátette: megkezdődött már egy Európa-párti parlamenti többség és kormánykoalíció kialakítása, amely támogatja Elena Lasconi államelnökké választását a második fordulóban.

A CSAT a belső elhárítás (SRI), a külföldi hírszerzés (SIE), a belügyminisztérium és a választási infrastruktúrát működtető különleges távközlési szolgálat (STS) jelentését meghallgatva arra a következtetésre jutott, hogy "a NATO más keleti tagállamaihoz hasonlóan Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált". A CSAT ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a TikTok közösségimédia-platform nem tartotta be a központi választási bizottság (BEC) előírásait, Georgescu üzenetei esetében nem tüntette fel, hogy választási hirdetésről van szó és ezzel olyan mértékben juttatta előnyhöz, hogy az a voksolás eredményét is befolyásolta.

Az elnöki hivatal honlapján elérhetővé vált titkosszolgálati jelentések egyebek mellett azt állítják, hogy Georgescu kampányüzeneteinek az utolsó hetekben végbement exponenciális elterjedése nem magától, hanem irányított módon, "egy állami szereplő" beavatkozása révén ment végbe, a jelölt felfuttatását vállaló TikTok-influenszerek honoráriumára pedig egymillió eurót költött egy romániai felhasználó. A SRI jelentése szerint a Georgescu-kampány támogatására létrehozott 25 ezer TikTok-felhasználó alig két héttel a november 24-i választások előtt vált rendkívül aktívvá.

A román belügyminisztérium szerint Georgescu kampányüzenetei november 13-26. között világviszonylatban a 9. leggyorsabb növekedést produkáló videotartalmakká váltak, de a TikTok csak a választások lejártával, november 24-én állapította meg, hogy mesterséges beavatkozásról van szó. A közéletben korábban ismeretlen, kampányát a kizárólag közösségi médiában folytató, ellenfelei által szélsőségesnek minősített Calin Georgescu független államfőjelölt interjúiban és a választási bizottságnál leadott hivatalos bevallásában is azt állította, hogy egyetlen lejt sem költött választási kampányára.