SG.hu
Hackertámadásban megsérült a német CDU tagnyilvántartása
A német CDU még hónapokkal a júniusi kibertámadás után is küzd az adatok helyreállításáért, ami meghiúsítja az ellenzéki párt azon terveit, hogy a jövő évi választásokon visszatérjen a színre.
Németország egyik legnagyobb politikai pártja több mint három hónappal a rendszereit ért júniusi kibertámadás után még mindig küzd a tagok adatainak helyreállításával. A jobbközép Kereszténydemokrata Unió attól tart, hogy a probléma akár a jövő évi szövetségi választásokon induló képviselők kiválasztását is befolyásolhatja. A CDU berlini tartományi elnökségének határozata szerint: „A párt adatai elleni hackertámadás miatt nem lehetséges a tagok eddigi adatainak teljes körű helyreállítása, így a jelölések jogilag biztonságos meghívása jelenleg nem lehetséges”.
A CDU jelenleg a német Bundestagban a fő ellenzéki párt, miután a 2021-es választásokon vereséget szenvedett, a CSU-val (Keresztényszociális Unió) kötött koalíciója a szavazatok mindössze 24,1 százalékát szerezte meg. Ezt megelőzően 2005-től Angela Merkel vezetésével a német politika kormánypártja volt, és a második világháború vége óta a domináns párt. Jelenlegi vezetője Friedrich Merz. A jelzőlámpa koalíció (piros az SPD vagy Szociáldemokrata Párt, sárga a Szabad Demokrata Párt vagy FDP, zöld pedig a Zöldek) 25,7, 11,5, illetve 14,8 százalékkal, együttesen pedig 53 százalékkal győzött.
A CDU azonban jelenleg a hatalom visszaszerzésére esélyesek közé tartozik, mivel középútnak tekintik, miközben a közlekedési lámpa-koalíciót vezető SPD támogatottsága csökken, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD)é pedig nő. A hónap elején az AfD a németországi tartományi választásokon váratlanul nagyarányú győzelmet aratott.
A CDU eredetileg azt tűzte ki célul, hogy szeptember közepéig helyreállítják a tagok adatait, de ezt a határidőt most novemberre tolták ki. Az incidens a nyáron érte Merz pártját, ami arra kényszerítette az informatikusokat, hogy a rendszereket offline állapotba hozzák. Az esetet akkor a német belügyminisztérium „súlyosnak” minősítette. "Súlyos kibertámadás érte a CDU hálózatát. A BSI és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal intenzíven dolgozik a támadás elhárításán, kivizsgálásán és a további károk megelőzésén. A BfV figyelmeztetést fog kiadni a német Bundestag valamennyi pártjának a mostani támadásról. Hatóságaink fokozták az összes védelmi intézkedést a digitális és hibrid fenyegetésekkel szemben, és tájékoztatják az embereket a veszélyekről.”
A támadás részletei azóta sem ismertek; olyan részleteket, mint a támadás jellege és az, hogy milyen adatokhoz férhettek hozzá, ha egyáltalán hozzáfértek, nem hoztak nyilvánosságra. A CDU incidensére mindössze két hónappal azelőtt került sor, hogy Németország Kínát tette felelőssé egy 2021-es támadásért a térképészeti kormányhivatal ellen, megismételve a gyakran ismételt figyelmeztetést, miszerint Kína fenyegetést jelent a Nyugatra a kibertérben. Ezt a fenyegetést idén az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai és technológiai köreinek képviselői szintén megerősítették. A brit NCSC többször is „korszakalkotó kihívásnak” nevezte Kínát, a GCHQ kémügynökség pedig erőforrásainak nagy részét a Pekinggel való foglalkozásra fordítja.
Németország egyik legnagyobb politikai pártja több mint három hónappal a rendszereit ért júniusi kibertámadás után még mindig küzd a tagok adatainak helyreállításával. A jobbközép Kereszténydemokrata Unió attól tart, hogy a probléma akár a jövő évi szövetségi választásokon induló képviselők kiválasztását is befolyásolhatja. A CDU berlini tartományi elnökségének határozata szerint: „A párt adatai elleni hackertámadás miatt nem lehetséges a tagok eddigi adatainak teljes körű helyreállítása, így a jelölések jogilag biztonságos meghívása jelenleg nem lehetséges”.
A CDU jelenleg a német Bundestagban a fő ellenzéki párt, miután a 2021-es választásokon vereséget szenvedett, a CSU-val (Keresztényszociális Unió) kötött koalíciója a szavazatok mindössze 24,1 százalékát szerezte meg. Ezt megelőzően 2005-től Angela Merkel vezetésével a német politika kormánypártja volt, és a második világháború vége óta a domináns párt. Jelenlegi vezetője Friedrich Merz. A jelzőlámpa koalíció (piros az SPD vagy Szociáldemokrata Párt, sárga a Szabad Demokrata Párt vagy FDP, zöld pedig a Zöldek) 25,7, 11,5, illetve 14,8 százalékkal, együttesen pedig 53 százalékkal győzött.
A CDU azonban jelenleg a hatalom visszaszerzésére esélyesek közé tartozik, mivel középútnak tekintik, miközben a közlekedési lámpa-koalíciót vezető SPD támogatottsága csökken, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD)é pedig nő. A hónap elején az AfD a németországi tartományi választásokon váratlanul nagyarányú győzelmet aratott.
A CDU eredetileg azt tűzte ki célul, hogy szeptember közepéig helyreállítják a tagok adatait, de ezt a határidőt most novemberre tolták ki. Az incidens a nyáron érte Merz pártját, ami arra kényszerítette az informatikusokat, hogy a rendszereket offline állapotba hozzák. Az esetet akkor a német belügyminisztérium „súlyosnak” minősítette. "Súlyos kibertámadás érte a CDU hálózatát. A BSI és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal intenzíven dolgozik a támadás elhárításán, kivizsgálásán és a további károk megelőzésén. A BfV figyelmeztetést fog kiadni a német Bundestag valamennyi pártjának a mostani támadásról. Hatóságaink fokozták az összes védelmi intézkedést a digitális és hibrid fenyegetésekkel szemben, és tájékoztatják az embereket a veszélyekről.”
A támadás részletei azóta sem ismertek; olyan részleteket, mint a támadás jellege és az, hogy milyen adatokhoz férhettek hozzá, ha egyáltalán hozzáfértek, nem hoztak nyilvánosságra. A CDU incidensére mindössze két hónappal azelőtt került sor, hogy Németország Kínát tette felelőssé egy 2021-es támadásért a térképészeti kormányhivatal ellen, megismételve a gyakran ismételt figyelmeztetést, miszerint Kína fenyegetést jelent a Nyugatra a kibertérben. Ezt a fenyegetést idén az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai és technológiai köreinek képviselői szintén megerősítették. A brit NCSC többször is „korszakalkotó kihívásnak” nevezte Kínát, a GCHQ kémügynökség pedig erőforrásainak nagy részét a Pekinggel való foglalkozásra fordítja.