A tegnapelőtti alelnökjelölti vita végén JD Vance szenátor kitért a kérdés elől, hogy ő és jelölt-társa, Donald Trump vesztés esetén elfogadják-e majd a 2024-es választási eredményeket. Inkább kedvenc témájára terelte a szót: a közösségi médiavállalatok "cenzúrázására”, amit „sokkal nagyobb fenyegetésnek nevezett a demokráciára nézve”.

Kijelentése arra az évek óta tartó republikánus állításra támaszkodott, hogy a Szilícium-völgy technológiai óriásai elnyomják a konzervatív nézeteket az olyan platformokon, mint a Facebook, az Instagram, a YouTube és a Twitter. Ez a narratíva alapozta meg a kongresszusi meghallgatásokat, a republikánus pénzgyűjtő kampányokat, az akadémiai kutatóközpontok felszámolását, Elon Musk Twitter-vásárlását, az online tartalom moderálását korlátozni kívánó állami törvényeket és több olyan pert, amely idén a Legfelsőbb Bíróságig jutott. De vajon igaz-e az állítás? Nos, a Nature folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint igen és nem.

A konzervatívok és Trump támogatói posztjait valóban nagyobb valószínűséggel veszik le a főbb közösségi médiaplatformok, vagy függesztik fel a fiókjukat, mint a liberálisok és Joe Biden támogatóiét - állapították meg az Oxfordi Egyetem, az MIT és más intézmények kutatói. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tartalom moderálása elfogult. A tanulmány szerint a konzervatív fiókokat inkább azért szankcionálják gyakrabban, mert több félinformációt posztolnak. Ez nyilvánvalónak vagy álságosnak tűnhet, attól függően, hogy ki milyen nézőpontból gondolkodik. De a tanulmány, amelynek vezető szerzője az Oxford Internet Institute professzora, Mohsen Mosleh, valójában nem erről van szó.

A Nature tanulmány nem az első, amely azt találta, hogy a konzervatívok nagyobb valószínűséggel osztanak meg olyan történeteket, amelyeket már megcáfoltak, vagy amelyek hamis híroldalakról vagy más, „alacsony minőségűnek” tartott forrásokból származnak. Az ilyen tanulmányokkal szembeni egyik gyakori ellenvetés az, hogy szubjektív lehet annak meghatározása, hogy mi számít félretájékoztatásnak. Például, ha a tényellenőrzők liberálisok, vagy az álhíroldalak listája konzervatív, ez önmagában is magyarázatot adhat a megosztási viselkedés eltérésére. A tanulmány társszerzője, David G. Rand, az MIT számítógépes társadalomtudományok professzora azonban elmondta, hogy csoportja azt találta, hogy a konzervatívok több valótlanságot és rossz minőségű információt osztanak meg az interneten még akkor is, ha a republikánusok csoportjai határozzák meg, mi számít hamisnak vagy rossz minőségűnek.


A tanulmány egy korábbi változata, amely 2022-ben jelent meg 9000 politikailag aktív Twitter-felhasználó elemzésére összpontosított a 2020-as választások idején. Megállapította, hogy a Trump-párti hashtageket megosztó fiókok nagyobb valószínűséggel tettek közzé alacsony minőségű - többek között a választással kapcsolatos valótlanságokat terjesztő - oldalakra mutató linkeket, és nagyobb valószínűséggel függesztették fel őket, mint a Biden-párti hashtageket megosztókat. A tanulmány nem vizsgálta a felfüggesztés okait, így nem egyértelmű, hogy a kétes oldalakra mutató linkek megosztása volt az ok - csak az, hogy ez összefüggött. A közösségi médiavállalatok mindenféle okból felfüggeszthetnek fiókokat vagy eltávolíthatnak posztokat - például gyűlöletbeszéd, más felhasználók célzott zaklatása vagy azért, mert kiderül, hogy botokról van szó.

Azóta Rand szerint a kutatók hét másik adathalmazzal erősítették meg az alapvető megállapításokat, amelyek a Twitter- és Facebook-felhasználókat, valamint 16 országból származó, 2016 és 2023 közötti időszakra vonatkozó felméréseket vizsgáltak. Többek között azt találták, hogy más országok konzervatívjai is nagyobb arányban osztottak meg félinformációkat, mint az adott helyek liberálisai. A kutatás nem bizonyítja, hogy a közösségi médiavállalatok teljesen elfogulatlanok - mondta Rand, de azt mutatja, hogy a konzervatívok még akkor is több tartalommoderációval szembesülnének, mint a liberálisok, ha mind a félretájékoztatás meghatározása, mind pedig az irányelvek érvényesítése politikailag semleges.

A Nature tanulmánya nagyon jól illeszkedik a korábbi eredményekhez - mondta Filippo Menczer, informatika professzor, az Indiana University Social Media Observatory igazgatója. Saját korábbi munkái azt találták, hogy a szélsőségeseket pártolók mind a jobb-, mind a baloldalon több információt osztanak meg alacsony hitelességű forrásokból, mint a mérsékeltek, de a jelenség sokkal hangsúlyosabb a jobboldalon, mint a baloldalon. Az eredményeket figyelembe véve Menczer szerint a közösségi médiavállalatoknak a konzervatívok javára kellene elfogultnak lenniük ahhoz, hogy a liberálisokat azonos arányban szankcionálják.

A Nature folyóiratban szerdán megjelent tanulmány nem keresi a magyarázatot arra, hogy a konzervatívok miért hajlamosabbak a valótlanságok terjesztésére. Az pedig, hogy megállapításai mennyire érvényesek 2024-ben, nem világos. Az elemzés nagy része egy olyan korszak adataira támaszkodik, amikor a Facebook és a Twitter a választásokkal és 2020-tól kezdődően a covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos valótlanságok miatt is nagy riadókészültségben volt. Azóta mindkét oldal enyhített a félretájékoztatási politikáján, Musk pedig a Twitter 2022-es megvásárlása és az X névre való átnevezése óta visszaengedte a korábban felfüggesztett fiókokat. A múlt hónapban a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg levelet írt Jim Jordan republikánus képviselőnek, aki a tartalmak moderálása elleni keresztes hadjárat élére állt, és a Biden-kormányzatot hibáztatta, amiért a vállalatára támaszkodik a covid-19 tartalmak ellenőrzésében.

Rand szerint tanulmánya azt sugallja, hogy ezek a visszaengedések hamis előfeltevésen alapulnak. Míg korábban a közösségi médiavállalatoknak felháborodással kellett szembenézniük a valótlanságok terjesztésében játszott szerepük miatt, ma már „sokkal nagyobb veszélyt jelent számukra, hogy szidják őket, mert konzervatívellenesek, mint hogy mert hagyják a félretájékoztatást terjedni” - mondta. Hozzátette, hogy ennek eredményeképpen „sok technológiai vállalat fél bármihez is hozzányúlni, ami a félretájékoztatás elleni küzdelemmel kapcsolatos a választások előtt” - ami aggodalomra ad okot, tekintettel az ilyen anyagok hatalmas mennyiségére.