A Telegram alapítójának, Pavel Durovnak a vád alá helyezése az üzenetküldő alkalmazáson folytatott tiltott tevékenységekkel kapcsolatos nyomozás részeként aggodalmakat váltott ki a technológiai vezetők személyes felelősségével kapcsolatban.

Az X bezárta brazíliai irodáját, miután az egyik vezetőjét letartóztatással fenyegették meg, amiért nem vett le bizonyos tartalmakat. Tavaly Changpeng Zhao, a Binance alapítója bűnösnek vallotta magát a kriptopénz-platformján történt szövetségi pénzmosási jogsértésekben. 2021-ben a Twitter vezetőit Indiában letartóztatták olyan bejegyzések miatt, amelyeket a kormány el akart távolítani az oldalról. Múlt héten pedig a Telegram online kommunikációs eszköz alapítója, Pavel Durov ellen vádat emeltek Franciaországban a platform bűnrészességével kapcsolatos nyomozás részeként, amely többek között a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek birtoklásában és terjesztésében való bűnrészességre irányul.

A nyugati demokráciákban az internetes cégek vezetőit évekig ritkán vonták személyes felelősségre a platformjaikon történt eseményekért. Mivel azonban a bűnüldöző szervek, a szabályozó hatóságok és a politikai döntéshozók fokozzák az online platformok és tőzsdék ellenőrzését, egyre inkább fontolóra veszik, hogy mikor vonják közvetlenül felelősségre a vállalat vezetőit. Ezt a változást a Durov elleni vádak is alátámasztják, és kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Mark Zuckerberghez hasonló technológiai vezetőket is letartóztatás fenyegeti-e, ha legközelebb európai földre lépnek.

Egyelőre a technológiai vezetőknek nincs sok félnivalójuk, a szakértők szerint a Durovéhoz hasonló esetek valószínűleg csak kivételek. Történelmileg inkább a vállalatokat tették felelőssé a platformok vétkeiért, mint az egyénekért. Az Egyesült Államokban és Európában pedig jogilag magasan van a léc a magánszemélyek felelősségre vonása előtt a vállalatuknál végzett tevékenységek miatt, különösen az olyan amerikai törvények miatt, mint a Communications Decency Act 230. szakasza, amely megvédi az internetes platformokat attól, hogy felelősségre vonják őket a káros beszédért. De bizonyos területeken, különösen a gyermekek biztonsága terén csökken a küszöb a vezetők felelősségre vonásának lehetőségénél - mondta TJ McIntyre, a University College Dublin jogi karának docense.

Tavaly Nagy-Britannia olyan online biztonsági törvényt fogadott el, amely a technológiai vezetőket személyesen felelőssé teheti, ha a vállalatuk tudomást szerez a gyermekek biztonságát veszélyeztető tartalomról, és azt rendszeresen elmulasztja eltávolítani. Még a 230. szakasz sem vonatkozik a tiltott beszéd egyes formáira, például a gyermekek szexuális zaklatására. "Itt egy 30 éves ív van” - mondta McIntyre. Az 1990-es évek óta - mondta - a technológiai vezetőket általában nem tették felelőssé azért, amit a felhasználók a platformjaikon tettek, bár ezt a megközelítést mostanában megkérdőjelezik azok, akik erősebb elszámoltathatóságot akarnak. A 39 éves Durovot a hatóságok a Telegramon folytatott tiltott tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények széles körével vádolták meg, és megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Emellett 5 millió euró óvadék megfizetésére kötelezték, és szabadlábra helyezték, de hetente kétszer jelentkeznie kell egy rendőrőrsön.

Durov célponttá tette magát azzal a hatóságellenes ethoszával, hogy a kormányoknak nem szabad korlátozniuk az emberek online mondanivalóját és tevékenységét, kivéve ritka esetekben - mondták szakértők. A Meta, a Google és más online platformoktól eltérően, amelyek jellemzően eleget tesznek a kormányzati utasításoknak, a Telegramot a francia hatóságok azért is felszólították, mert nem működik együtt a bűnüldöző szervekkel. Durov letartóztatása után a Telegram azt mondta, hogy betartja az uniós törvényeket, és hogy „abszurd azt állítani, hogy egy platform vagy annak tulajdonosa felelős az adott platformmal való visszaélésért”.

A technológiai cégek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy vezetőiknek milyen jogi felelősséggel kell számolniuk. Idén a Meta sikeresen kiharcolta, hogy Zuckerberget eltávolítsák a megnevezett alperesek közül abban a perben, amelyet az új-mexikói főügyész indított a vállalat ellen gyermekvédelmi mulasztások miatt. Kínában, Oroszországban és más tekintélyelvű országokból az amerikai technológiai cégek kivonják alkalmazottaikat, hogy megakadályozzák letartóztatásukat. Az aggodalom az, hogy az alkalmazottakat eszközként használják fel arra, hogy a vállalatokat olyan dolgokra kényszerítsék, mint például a kormányok számára kedvezőtlen tartalmak eltávolítása.

Korábban csak néhány olyan figyelemre méltó eset került elő, amelyben a technológiai vezetőket potenciálisan felelősnek tekintették a szolgáltatásaikban végzett tevékenységekért. 1998-ban Felix Sommot, a CompuServe internetszolgáltató vállalat egykori vezetőjét két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Németországban pornográfia internetes terjesztésében való bűnrészességért. Később felmentették. 2002-ben Timothy Koogle, a Yahoo korábbi vezérigazgatója ellen Franciaországban vádat emeltek, mert náci emléktárgyakat árultak a weboldalon. Később őt is felmentették. 2012-ben Kim Dotcomot, a Megaupload alapítóját letartóztatták az amerikai hatóságok a weboldalával kapcsolatos szerzői jogok megsértése miatt. Ross W. Ulbrichtot, a Silk Road online feketepiac létrehozóját 2015-ben ítélték el az Egyesült Államokban tiltott kábítószer-értékesítés elősegítése miatt. Brazília 2016-ban rövid időre bebörtönzött egy Facebook-vezetőt, mert egy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás során nem adta át a WhatsApp üzenetküldési adatait. Ezeket az eseteket tetőzte be Durov letartóztatása és a vádemelés.

Az ügyészek és a bűnüldöző szervek számára az egyik kihívás annak bizonyítása, hogy egy technológiai vezető tudott a platformjaikon folytatott illegális tevékenységről, és nem próbálta megfékezni a károkat - mondta Daphne Keller, a Stanford Egyetem jogi karának internetes joggal foglalkozó professzora. Ezt nehéz bizonyítani, mivel a TikTok, a YouTube, a Snap és a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta is dolgozik azon, hogy eltávolítsa az illegális tartalmakat és jelentsen a bűnüldöző hatóságoknak, így a vezetőik azzal érvelhetnek, hogy megpróbáltak helyesen cselekedni. "Itt a tudás a kulcskérdés” - mondta Keller, a Google korábbi ügyvédje. „Ez a szokásos kiváltó oka annak, hogy bárki elveszíti a mentelmi jogát.”

Mégis, a büntetőeljárás veszélye szükséges ahhoz, hogy a technológiai cégeket cselekvésre kényszerítsék - mondta Bruce Daisley, aki a Twitter egyik alelnöke volt, mielőtt Elon Musk 2022-ben megvásárolta az oldalt, és átnevezte X-re. "A vezetők személyes szankcióval való megfenyegetése sokkal hatékonyabb, mint a vállalati bírságok kockázata” - mondta Daisley. Musk - akit nem nagyon érdekelnek az X-en található tartalmak ellenőrzése, különösen nagy kockázatnak teheti ki magát - mondta Kate Klonick, a St. John's Law School docense, aki az online platformok európai uniós szabályozását kutatja. "Ha fogadni akarnék, azt mondanám, hogy közeleg a nap, amikor Elon Muskot bíróság elé állítják vagy börtönbe kerül valamelyik országban, mert elutasítja a törvényeket” - mondta.