kvp#8
Tobb lehetoseg van:
- elozetes moderacio hasznalata, ez torvenyileg egyertelmu, de nagymertekben lelassitja az interaktciokat; sok ujsag es blog alkalmazza felhasznaloi tartalmak eseten (ahol meg engedelyezett a hozzaszolas)
- utolagos moderacio hasznalata, ez egy idorest hagy a megjelenesi idopont es a moderatori ellenorzes kozott, a facebook jellemzo megkozelitese
- bejelentes alapu moderacio hasznalata, ekkor csak abban az esetben moderalnak, ha ezt egy felhasznalo keri, tehat bejelentes erkezik; sajnos nem tul hatekony es lehetoseget ad maganszemelyeknek a rendszerrel torteno visszaelesre vagy annak tulterhelesere; jogilag kerdeses a lassu valaszido vagy a sokszor teljes mertekben elmarado cselekves miatt (az X es a telegram alkalmazna)
- kozossegi moderacio hasznalata, ahol a felhasznalok vegzik a moderaciot, hatekonysaga nagymertekben fugg a kozosseg osszeteteletol es nagymerteku visszaelesekre ad lehetoseget maganszemelyeknek; jogilag kerdeses az elfogadottsaga. mivel nincs azonosithato felelos es nem ved zart szelsoseges csoportok torvenyellenes viselkedesetol (a reddit-en nepszeru megkozelites, de a discord is hasonloan mukodik)
- moderacio teljes hianya, ez egyertelmu, de jogilag nem tarthato (lasd regi 4chan es tarsai)
Meglepo, hogy a reddit eseten elfogadjak a kevesbe kontrollalt rendszert, valoszinuleg azert, mert az ottani moderatorok jellemzoen elfogadott politikai nezetekkel rendelkeznek, igy politikailag megfelelobb tartalmakat engednek csak, mig az X es a telegram eseten nem ez a helyzet.
Osszessegeben az egyetlen jogilag tiszta megoldas az elozetes moderacio lenne. Ez azt jelenti, hogy minden hozzaszolas (maganbeszelgetesek eseten is) eloszor atmenne egy allamilag jovahagyott cenzor rendszeren, majd csak ezutan jelenne meg barmilyen feluleten. Ez viszont nagymertekben ellehetetlenitene a chat folyamatokat (tehat az interaktiv beszelgeteseket, pl. "Mit vigyek vacsorara?", "Pizzat es chips-et."), mivel a mostani par masodperces valaszidok akar orakra vagy napokra is nohetnenek, a cenzorok leterheltsegenek fuggvenyeben. A folyamat MI alapu automatizalasa viszont viszonylag konnyen kijatszhato lenne az emberek szamara. Ezt a problemat meg Kinaban sem tudtak egyelore megoldani.
Szoval ott tartunk, hogy valami vagy hasznalhato vagy teljes mertekben torvenyes. Tehat vagy az emberek szokasait vagy a torvenyeket kell megvaltoztatni ha ezeket kozeliteni akarjuk, de lehet mindkettot.
"A Telegram pl. most lépett, és azt mondja, hogy lehet jelenteni hozzászólásokat, amiket elbírálnak majd a felügyelő embereik. Vagyis cenzúrázni fognak. Nem politikai alapon, hanem bűnösség alapján"
Ahany orszag annyi torveny. Ami az egyik orszagban torvenyellenes, az a masikban lehet legalis is. Mi hatarozza meg, hogy egy platform melyik orszag torvenyeit tartja be? Mindet nem lehet egyszerre, mert akkor fizikailag nem tudnak mukodni. Ugyanez a kerdes merult fel az X es a brazil allam eseteben is.
Lehetne erre nemzetkozi tovenyeket (megallapodasokat) letrehozni, ami az erintett felhasznalok tarozkodasi helye, allampolgarsaga es egyebek alapjan meghatarozna, hogy milyen torvenyek vonatkoznak rajuk es tartalmaikra, de a mai vilagban egyik sem hatarozhato meg egyertelmuen a globalis digitalis szemelyazonossag bevezetese nelkul, amit csak egy egyseges vilagallam tudna keresztul vinni. Ez utobbi viszont megoldana a torvenyek kerdeset is, mert amit ezen allam mondana, az a torveny es az mindenkire vonatkozna.
A jelen nemzetkozi jogi kornyezet nem keszult fel a hatarokon atnyulo szolgaltatasok es egy teljes mertekben nyitott kommunikacios halozat (=internet) jogi kezelesere. Addig technologiai megoldasokat sem lehet kesziteni, amig a jogi kerdesek nem tiztazottak es az allamok szamara csak a szolgaltatasok teljes blokkolasa es az internetrol torteno levalas marad (lasd az eszak koreai megoldast) mint tenylegesen mukodo eszkoz. Minden mas szabaly csak azokra vonatkozik akik ezt onkent vallaljak.